A jubileumi ünnepségen 2017. augusztus 31-én megkondult a szokásos kolomp, ami ezúttal a tanévnyitást jelezte. A kiselsősök tanítóikkal ünnepélyesen, zenére bevonultak, s helyet foglaltak az őket megillető fő helyen.
A nemzeti Himnuszunk után Gerencsér Orsolya felkonferálta a két versmondót: Káldi Vincét és Kanizsai Martin, akik versekkel örvendeztették meg a jelenlévőket.
Sejberné Szabó Marianna igazgatónő köszöntötte a diákokat, szülőket, kollégákat, minden vendéget, de külön tisztelettel Tóth Balázs polgármester urat, a Szülői Közösség és az Intézményi Tanács vezetőségi tagjait: Dr. Wesselyné Kupi Ildikót, Tóthné Várnagy Zsuzsannát, Pölöskei-Nagy Zsuzsannát, régi ismerősként köszöntötte Seba atyát, aki átvette Marcel atya után a plébániavezetését, Loyd atyát és Márkó testvért
Az igazgatónő először a diákokhoz szólt, örömét fejezte ki, hogy ismét megtöltötték az aulát, Reményét fejezte ki, hogy több időt töltöttek a szabadban, pihentek is, sokat beszélgettek, játszottak is, élményeket szereztek!
„Bízom benne, készek vagytok arra, hogy egy szép, új évet kezdjünk együtt! Ehhez csak három félre van szükség: Rátok, kedves gyerekek, Önökre, kedves Szülők, s ránk, pedagógusokra. Minden rajtunk múlik, az akaraton, a jó együttműködésünkön. Nos, erre kérlek Benneteket és Önöket kedves Szülők! Tekintsük valóban második otthonunknak az iskolát, vigyázzunk rá, s persze egymásra is! Érezzük jól magunkat benne, de úgy, hogy más is jól érezze magát benne!”- mondta az igazgatónő
Utalt a nyári közös programokra, gratulált a kiemelkedő eredményekhez is. Külön köszöntött minden évfolyamot, ünnepélyesen is az iskola diákjaivá fogadta az elsősöket, akik versekkel köszöntötték a tanévnyitót. Tájékoztatta a szülőket és diákokat az új osztályfőnökökről: elsőben Szakály Mónika (aki egyben új pedagógusa az intézménynek) és Papp Zsuzsanna, 3.b osztályfőnöke Frigyné Kiss Éva, 5. évfolyamon Siposné Káldy Gyöngyi és Jakabné Varga Ildikó tanárok. Bemutatta Tóth Viktor magyartanárt és köszöntötte Horváthné Kapui Zsuzsanna tanárnőt igazgatóhelyettesi minőségben is.
Külön szólt a legnagyobbakhoz, akiktől elvárja, hogy a legidősebb diákokhoz méltóan viselkedjenek. „Amikor csak tehetem, külön szólok a legnagyobbakhoz – kezdte az igazgatónő. A tanév végén, az elballagók Rátok hagyták a legnagyobbaknak járó jogokat, de kötelességeket is. Azt kívánom Nektek, hogy érezzétek magatokat jól az iskola utolsó évében! Tudásban és emberségben, értékekben, viselkedésben egyaránt gyarapodjatok. Azt kérem tőletek, fogadjátok meg az intő szót. Mutassatok mindenben jó példát az itt álló alsóbb éveseknek. Legyetek a partnereink, segítsétek a munkánkat! Az én ajtóm is mindig nyitva áll. Gyertek, mondjátok el, ha olyan kérésetek, problémátok van, amiben én vagyok a kompetens. Nincs olyan, amit nem lehet megoldani, csak akarat kell hozzá.”
Néhány információt is megosztott az igazgatónő: a tanévben a székhelyintézmény 16 osztályában 314, a tagintézmény egy csoportjában 16 tanuló kezdi meg tanulmányait. Az első nap teendőiről, a csoportbontásokról, a napközi rendjéről kaptak a jelenlévők tájékoztatást.
Elmondta az igazgatónő, hogy „jubileumi tanévet fogunk átélni. A harmincadikat. Többen vannak a tantestületünkben, akik a kezdetektől itt tanítanak, akik az első kapunyitást, tanévnyitást is átélték. Szülő is van, aki gyerekként itt volt, mikor átadták az épületet, Kovács Feri bácsi (az én egykori igazgatóm) után Hollósy László igazgató Úr vette át ekkor az iskola irányítását, az új épületet. Számomra nagy öröm, hogy itt lehetek a 30. jubileumi évben, itt, amelyik iskola jogelőd intézményében tanulhattam én is.”
Ezt követően Tóth Balázs polgármester köszöntötte a tanévet, a diákokat, szülőket és a jelenlévő vendégeket. „Azonban nemcsak az iskola, hanem a vezetője is ünnepel, mégpedig a közszolgálatban eltöltött 30. évét. Mariann nénit, igazgató nénit régóta ismerem, hiszen osztálytársak voltunk. Látom a mindennapjait is, hiszen mikor átjövök az iskola udvarán, Mariann néni autóját mindig itt látom, az irodájában esténként is ég a villany, ami azt jelzi, hogy ő még itt van, dolgozik” – mondta a polgármester. Nemcsak a jubileumért gratulált a város első embere, hanem azért is, hogy újabb öt évre megbízást-kinevezést kapott az iskola vezetésére. További jó egészséget, a munkájához töretlen lendületet kívánt, ahogy a szülői közösség és intézményi tanács vezetői és tagja is.
Igazgatónő megköszönte a köszöntést, a támogatást, melyet kapott és a bizalmat, hogy újabb öt évig irányíthatja az iskolát.
Fény derült arra is, hogy miért vannak jelen az iskolából már kimaradt fiúk szép, ünnepélyes öltözetben. A polgármester úr okleveleket adott át, az igazgatónővel együtt gratuláltak és büszkeségüket fejezték ki a kétszeres diákolimpiai csapat tagjainak és felkészítő tanáraiknak, akik bemutatták az első győzelmük után koreografált produkciójukat.
Igazgatónő elismeréssel és köszönettel beszélt a kiváló együttműködésekről, az összefogásokról, amit eddig tapasztalt a szülők körében és megköszönte az újabb kezdeményezést is, ami a tragédiát ért oszkói iskolatársukról, a családjukról szól.
„Kedves Diákok, kedves szülők, kedves kollégáim! Ne felejtsék! Hogy milyen lesz iskolánk, a tanévünk, az rajtunk múlik! Sikeres, emlékezetes, szép együttmunkálkodást kívánok magunknak!
Ezennel a 2017-18. tanévet megnyitom. Holnap találkozunk!” – zárta az ünnepséget az igazgatónő és a diákok csiripelve vették újra birtokba az épületet Demjén Ferenc: De nehéz az iskolatáska című dalára.
(A közszolgálatban eltöltött 30 évéről Sejberné Szabó Marianna igazgatónőt következő lapszámunkban kérdezzük.)
