Több mint félszázan voltak kíváncsiak rá, milyen bor folyik a Királyok Kútjából. Varga Zoltán 2013-as Malbecje került végül szó szerint is csapolásra. A vörösbor, mely nem mellesleg idén a Város Bora címet is elnyerte, mindenkinek ízlett. Tóth Balázs polgármester mondott köszöntőt. Arról beszélt: Három dolog miatt alakult úgy, hogy Vasvár Fő terén az önkormányzat egy pohár borra vendégül látta az ide látogatókat. Az egyik, hogy eddig már három városnéző séta volt. Mikor a szőlőhegyek közelében jártak, egy-egy gazda mindig borral kínálta a csoportokat. Ezt a gesztust ezen az alkalmon most az önkormányzat szerette volna gyakorolni.
Ezzel köszöntötte a téren összegyűlteket a városvezető. Ezután még két indokot mondott arra, miért gondolta úgy Vasvár, hogy augusztus 12-én ilyen gasztronómia attrakciót kínálnak a Fő téri kútnál. A kezdeményezéssel szeretnék elérni, hogy aki még a vasvári szőlőhegyeken foglalkozik szőlőműveléssel, borkészítéssel, azt biztassa a város ennek folytatására. Ne történhessen meg, hogy tíz-húsz év múlva már csak gazos terület lepi el az egykori szőlőbirtokokat a város mentén. Tóth Balázs hozzátette: Ezért hirdette meg a város idén először és hagyományteremtő szándékkal a város bora versenyt. Ha ezentúl Vasvárra prominens személyiség érkezik látogatóba, akkor ezzel a borral kínálják, ebből palackozott bort adnak neki ajándékba helyi termékként. Harmadik ok, hogy Vasvár Fő terén borral, koccintással ünnepi hangulatot teremtettek, az 1664 augusztusában megkötött Vasvári Békére való emlékezés volt. A békekötés mindig jó hírt jelent. Hogy ilyen megegyezés helyszíne lehetett a város, az fontos a városimázs szempontjából is.
Tóth Balázs polgármester azzal zárta gondolatait: A békekötés zűrös időszakokat zár le, egy háborús vagy családi perpatvar végére tesz pontot. Az ilyen békére, a nyugodt időszakokra, a békességre koccintottak a térre ellátogatók egymással. Az ünnep jó alkalom volt arra, hogy beszélgessenek egymással a téren bort kortyolva az emberek.
A Békenapra időzítették a városséták negyedik részét is a szervezők. Stílusosan a Béke házba. Ennek történetéről dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész mesélt az érdeklődőknek. Kiemelte: Leginkább Tretter-házként, legújabban Békeházként ismert az épület. Vasvárnak erről a Szentmihályfalvi uradalmi egységéről az tudható, hogy a Vasvári Káptalan része volt és központi gazdasági szerepet töltött be. A káptalani intézőnek lakóháza, irodája volt itt.
A szakember elmondta: Az intézői házhoz tartózó terület egykor jóval nagyobb volt. A mostani autóbusz végállomástól egészen ellenkező irányban, a patakpartig terült el, szérűs kert, pajtás kert funkcióval. A gazdag történelmi tabló után az épület újkori tulajdonosairól is beszélt a történész: Tretter Győző, a város egykori jegyzője vette meg az 1920-as években a parcellásítás miatt már kisebb, jelenlegi területet és házat. Itt született, élt és praktizált dr. Tretter László, a jegyző fia, aki a város és térség elismert orvosa volt. Ő hagyta Vasvárra a házat, így lett az önkormányzat tulajdona. A város csaknem egy évtizede felújította egy pályázatból. Az épület pedig Béke Házként az egykori vasvári békekötés relikviáit, másolatait őrzi, másrészt a Vas megyei Képzőművészeti Gyűjteménynek ad helyet. Az érdekes történelmi háttér megismerése után a képzőművészeté lett a főszerep. A Vasi Képzőművészeti Gyűjtemény eddigi történetéről, a festmények művészettörténeti jelentőségéről Tóth Csaba, Munkácsy díjas festőművész beszélt az érdeklődőknek.
Pogács Mónika
