67 évvel halála után helyezték örök nyugalomra Horváth György hadnagyot
Február harmadik vasárnapján, hősi halálának 67. évfordulóján déli 12 órakor katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra Horváth György hadnagyot. A vasvári fiatalember 1945. február 19-én tűnt el Esztergom térségében Messerschmitt-109-es repülőgépével, földi maradványai 2009-ben kerültek elő a szlovákiai Búcs község mellett.
– E nap aranybetűkkel kerül be a magyar katonai repülés történetének nagykönyvébe – kezdte emlékező beszédét Lamos Imre dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka. – Örök nyugalomra helyezünk egy olyan hőst, akinek földi maradványai külföldön kerültek elő. A repülőeszköz megjelenése óta a háborúk folyamán sok magyar pilóta személyi kartonjára írták rá: eltűnt. Ez a szó minden érintettnek mást jelent. A családnak a reményt, hogy visszatér, akiről csak ez a hír érkezett, a pilótáknak, akik gépükkel zuhantak a mélybe, pedig a hősi halált jelenti. Ők a legdrágábbat, az életüket adták a hazájukért. Sok hősi halottnak még a végtisztesség sem adatott meg, mert mindmáig eltűntként, jeltelen sírban, vagy gépük roncsai között alusszák örök álmukat. Ezen hősök felkutatása a legszentebb feladata ma minden repülőgép-roncskutatónak – hangsúlyozta a dandártábornok. Kiemelte: 2009. október 25-én a Szlovák Köztársaság területén fekvő Búcs község mellett egy repülőgép roncsainak feltárása során a Magyar Királyi Honvéd Légierőben rendszeresített hadnagyi váll-lapok kerültek elő. Ezért november 16. és 19. között a szlovák roncskutatók, a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis, valamint a Magyar Roncskutató Egyesület kutatói exhumálták az akkor még ismeretlen magyar pilóta nyughelyét. A korabeli dokumentumok alapján tudható, hogy Horváth György hadnagyot 1945. február 19-én Esztergomtól 15 kilométerre északra látták utoljára bajtársai. A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó osztálya, Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis, valamint repülős veteránok és civilek összefogásának köszönhetően a pilóta földi maradványait szállító katonai helikopter 2010. október 1-jén szállt le Szolnokon. Ez a 65 évvel későbbi szimbolikus leszállás, azon a reptéren történt, ahol aktív pilótaként Horváth hadnagy is repült.
Az 1923-ban született vasvári Horváth György 1943. december 6-án kapta meg hadnagyi csillagjait a kassai repülőakadémián. 1944. január elsején vonult be első alakulatához az 5/1-es vadászrepülő századhoz Mátyásföldre. Tehetségének köszönhetően rövid időn belül a Me-109-es átképző tanfolyamra, majd a keleti fontra vezényelték. Végigharcolta a Szovjetunió feletti légi csatákat, a szovjet csapatok térnyerése után hazánk légterében küzdött. Utolsó bevetése 1945. február 19-én kezdődött. A bátor harc során valószínűleg ő győzte le a híres szovjet ászt, Nyikolaj Szergejevics Gregonov főhadnagyot, ám az utolsó győzelmét már nem tudta jelenteni, lángoló gépében hősi halált halt.
– A mai esemény tanúbizonyságot tesz arról, hogy a haza, a Honvédség nem felejti, nem felejtheti el katonáit, függetlenül attól, hogy mikor és hol harcoltak a hon érdekében – emelte ki Lamos Imre, aki emlékező beszédének utolsó gondolatát Horváth Györgyhöz intézte: „Hadnagy úr, jelentek egy leszállást, az időmérőnaplót lezártuk!”
Horváth hadnagyot Markovics Milán Mór tábori lelkész főhadnagy búcsúztatta, földi maradványait hófehér koporsóban családja, hozzátartozói szeretetétől kísérve, díszlövések közepette helyezték örök nyugalomra; immár szülőföldje temetőjében. –vv–
