A juhágazat történelmi és jelenlegi helyzete címmel tartottak napindító konferenciát a Bárányfesztiválhoz kapcsolódóan a Nagy Gáspár Kulturális Központ különtermében. Az előadásokból kiderült, hogy Vas megyében kevés birkát tartanak és az itt élők asztalára sem gyakran kerül báránypörkölt. Ezen is kíván változtatni a vasvári rendezvény, ahol a résztvevők megkóstolhatták a birkahúst.
A konferencián Tóth Balázs, Vasvár polgármestere mondott köszöntőt, amelyben emlékezetett, hogy a fesztivál ötletgazdája dr. Seregi János – a térség egykori állatorvosa – volt. A rendezvényen a professzor is tiszteletét tette, s előadásában a juhágazat történelméről szólt. Tájékoztatást nyújtott arról, hogy az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó magyar gróf, Festetics Imre. (Az iskolában ma is azt tanítják, hogy a genetika tudománya Gregor Mendel brünni apáttal kezdődött.) Pedig az 1767-ben született Festetics az öröklődés számos szabályszerűségét megfogalmazta tudományos munkáiban. Már korán felfigyelt például a beltenyészet káros hatásaira is. Majd az előadó szólt arról, hogy 1835-höz és Széchenyi Istvánhoz kötjük itthon az állattartás kezdetét. Sokan nem tudják, hogy Kőszegpatyon volt Európa második juhtenyésztő telepe. Kiderült: hogyan jutott el az aranygyapjú hazánkba, s mekkora becsben is tartották korábban a kosokat. Majd Seregi professzor ezzel párhuzamba állította a mai időket, amikor Ausztráliában szinte többe kerül a nyírás, mint a gyapjú.
Ezt követően a Karcagról érkezett dr. Nagy Molnár Miklós muzeológus nyújtott tájékoztatást a juh nagykunsági szerepéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy Karcag város címerében is megtalálható a birka. Mint mondta, térségükben szívesen alkalmazzák hímzésként a kun rózsát, amely vagy belülről kifelé, vagy kívülről befelé világososodik. Majd elmondta, hogy a Kunságban igazi vendégváró ünnepi eledelnek számít a birkapörkölt, amelyhez általában négy-öt éves állatot választanak, majd a „szárítás” utáni folyamatokról is szólt. Részletesen ismertette a főzés menetét: a fej szétvágásától, a körmök és a tüdő feldolgozásáig is, amik egyaránt belekerülnek a pörköltbe. Megjegyezte, hogy a túrkeveiek és a karcagiak is egyaránt azt gondolják, övüké a legjobb bikapörkölt. Az ételt ez előbbiek bográcsban, míg ez utóbbiak öntöttvas lábasban készítik. A résztvevőket nagy szeretettel invitálta a Karcagi Birkafőző Fesztiválra, amelyet 2016. június 25-én rendeznek meg.
Hajduk Péter, a 25 éves Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója az ágazat jelenlegi helyzetéről szólt. Ismertette, hogy az állatok száma egymillió körüli. A birkák részt vállalnak a legelők karbantartásában, a vidéki munkaerő foglalkoztatásában, csökkentik az allergén megbetegedéseket, emellett fontosak a piacképes termékek előállításában is. Érdekességként elmondta: az EU 20 százalék híján nem állít elő annyi kecsketejet, mint amennyi elegendő lenne, míg az USA-ba korlátlanul exportálható juh- és kecsketej. Nem vonatkozik rájuk vámkorlát! Hajduk Péter megemlítette: érdemes mindazoknak megkóstolniuk az édesebb kecsketejet, akiknek a gyomra érzékeny a tehéntejre.
A statisztikai kimutatások szerint területi megoszlásban itt, Vas megyében tartják a gazdák a legkevesebb juhot és kecskét. Vas megyében 42 juhtenyészet működik, ami 0,5 százaléka az országban működő összes tenyészetnek. Hajdú-Bihar megyében ez a szám 1436, Bács-Kiskunban pedig 1248. Kiderült, hogy 2319 juhot nevelnek megyénkben, ami a juhállomány 0,25 százaléka. Hasonlóak a mutatók a kecsketenyésztésben is.
Úgy véli, hogy a tej- és tejtermékek, valamint bárány- és birkahús fogyasztásának ösztönző momentumai a fesztiválok. A Központi Statisztikai Hivatal már ki tudja mutatni az egyes rendezvények „erejét” a vásárlásoknál. Mint mondta: azért vannak itt Vasváron, hogy megszerettessék a birka- és bárányhúst a helyiekkel és a környéken élőkkel.
sna
