A Magyar Kultúra Városában nem ölthetett volna méltóbb köntöst az 1956-os forradalomra való emlékezés. Október negyedik hétvégéjén két Kossuth-díjas művész, két barát találkozott itt újra: a kulturális központ szellemiségében és minden szegletében ott élő Nagy Gáspár és a „mai polihisztor”, a hatvanadik születésnapját itt ünneplő Orosz István. E találkozó ünnep volt minden ízében: művésznek és műkedvelőnek egyaránt.
Nagy Gáspár Lépcsők ürügyén címmel Orosz Istvánhoz írt gondolatait ezúttal az Üss a hasadra! Színpad tagjai tolmácsolták téren és időn át.
– „A műalkotás láttató ereje” – e címet adta a kiállításnak Tóth Csaba festőművész. Megnyitó gondolataiban e cím magyarázata három alkotás bemutatásán át nyert a közönség számára is valódi, cáfolhatatlan értelmet. – Az egyik alkotás egy 1990-es MDF-plakát, mely egy szétrobbant Kádár-címert ábrázol a mögötte felsejlő koronás címerrel. Ebben a plakátban annyira erős a kifejező erő, szinte látható, hogy vártuk a pillanatot, hogy eljön a szabadság, hittünk benne, hogy megújul ez az ország – mondta Tóth Csaba. Egy évvel később született az ugyancsak kifejező Tovarisi konyec, a harmadik alkotás pedig Nagy Gáspár Szabadrabok című kötetének borítója, mely Orosz István munkája. Ezen ellipszis formában egy épületsarkot (talán az Andrási út nevezetes épületéét) láthatunk sötét ablakokkal, mintegy láttatva azokat az évtizedeket, amikor szabadként voltunk rabok – hangsúlyozta a festőművész, s hozzátette: Orosz István olyan művész, akinek az alkotásaiban ez a láttató erő tetten érhető, és amelyekben számos mögöttes tartalom is rejlik. A délután folyamán Vasváron is bemutatott A követ és a fáraó című könyve is ilyen rejtélyeket old meg, titkot árul el. Olyanfajta alkotói tevékenységgel állunk itt szemben, ami korunkban nagyon ritka. Azt mondják, a mai kor nem szül reneszánsz értelmében vett polihisztorokat, pedig Orosz István polihisztor (grafikus, filmrendező, költő, író, művelődéstörténész) – hangzott el a megnyitón. Orosz István a mű rejtett tartalmához kapcsolódva elmondta: Nagy Gáspárral a 80-as évek közepén egy utcában laktak, ekkoriban született meg az ő híres rejtjeles verse (melyben megjelenik a kivégzett miniszterelnök monogramja). Ennek kapcsán is sokat beszéltek arról, hogyan is lehet ezt a rejtett tartalmat megjeleníteni, amiről azt gondolták, hogy fontosabb, mint az első.
Majd születésnapja alkalmából Kovács Tilda polgármester és a kulturális központ tortával köszöntötte a művészt. Gergye Rezső, a kulturális központ igazgatója pedig a ház valóban különleges ajándékát, Ölveczky Gábor alkotását adta át az alkotónak. Ölveczky Gábor Nagy Gáspár azon versét alkotta újra és öltöztette különleges köntösbe, melyet Orosz István 50. születésnapjára írt. A művészt tanítványai és Nagytilaj község is köszöntötte születésnapja alkalmából.
Orosz István Kossut-díjas, Európában is elismert grafikusművész alkotói munkáját már régóta ismerik a vasváriak. Ő tervezte a kulturális központ logóját. Mint mondta, most látogatott el másodszor a barátja szívének oly kedves hegyháti kisvárosba. Első alkalommal a kulturális központ névadó ünnepségén járt itt, s a helyiek kedvessége, szeretete és Nagy Gáspár emléke miatt örömmel vette a megívást, hogy a barátja szellemiségét őrző központban bemutassa alkotásait.
A mögöttes tartalmat rejtő grafikák tárlata, avagy a műalkotás láttató ereje november 20-ig tekinthető meg a Nagy Gáspár Kulturális Központ Castrum Galériáján. -vv-
