Foglalkoztatási fórumot tartottak „Dél-Vas megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában” elnevezésű TOP-os programhoz kapcsolódóan április 16-án, a Városháza nagytermében.
A Vasvár Város Önkormányzata által vezetett konzorcium támogatást nyert három járásra – vasvári, körmendi, szentgotthárdi – kiterjedően „Dél-Vas megyei gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési együttműködés” létrehozására és működtetésére. Ehhez kapcsolódott a foglalkoztatási fórum, amelynek moderátora Breznovits István, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója volt.
Köszöntőt Tóth Balázs, Vasvár polgármestere mondott. Kiemelte: az élet két fő színtere a család és a munkahely. Mint megjegyezte: most ez utóbbi területet járjuk körbe. A területfejlesztéssel 20 éve foglalkozó Tóth Balázs meghatározó kérdésnek tartja, hogy legyen munkahely a városban. Kiemelte: most fordult a világ: már a munkáltatók nem találnak megfelelő szakképzettségű munkaerőt, míg korábban a tulajdonosok-vezetők válogathattak az munkavállalók között. A kormányzat próbál segíteni a munkaerő-piaci fesztültségeken, ezzel a céllal jött létre a mostani foglalkoztatási paktum is, zárta szavait.
„Elérhető Európa Uniós vállalkozásfejlesztési támogatások (gyakornoki program, fiatalok vállalkozóvá válása, munkahelyi képzések) címmel” Sas Norbert, a szombathelyi Széchenyi Programiroda tanácsadója tartott előadást. Bemutatta a 2011-ben életre hívott nonprofit programirodát, majd felhívta a figyelmet a nyitott uniós lehetőségekre. A vállalkozások számára elérhető a gyakornokok foglalkoztatására. A konstrukcióhoz kapcsolódóan lehetőség van arra, hogy a munkáltatók gyakornokonként 300 ezer forint értékben eszközöket is beszerezzenek. A gyakornok felsőfokú végzettséggel nem rendelkezhet, s nem lehet nappali tagozatos hallgató sem. A vállalkozás indításához kapható támogatás, aminek egy tanfolyam elvégzése is a feltétele.
Kovács István, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. szolgáltatási csoportvezetője a Dél-Vasi Foglalkoztatási Paktum keretében elérhető szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről szólt. Kiemelte, hogy Vasvár önkormányzata működteti a paktum irodát. Sorra vette a foglalkoztatási paktum célcsoportjait, amihez az álláskereső hátrányos helyzetű személyek tartoznak, így az alacsony iskolai végzettségűek, a 25 év alatti fiatalok, a 30 év alatti pályakezdők, az 50 év felettiek, a gyesről, gyedről visszatérők, a gyermeküket egyedül nevelők, vagy éppen a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a roma nemzetiségi csoportokhoz tartozók, s a megváltozott munkaképességűek is. Hangsúlyozta: Vas megyében egyre kevesebb a szabad munkaerő, éppen emiatt is céljuk az inaktívak megszólítása. Majd a 100 százalékos foglalkoztatási támogatásokról és az igénylés feltételeiről is szólt. Jelenleg sokan akarnak vállalkozókká válni. A vasvári járásban tendenciaként megjelent, hogy alacsony volt a vállalkozási hajlandóság. Fontos, hogy akár pár hónapig, vagy éppen családi keretek között többen éljenek a lehetőségekkel.
Munkáltatói márkaépítéssel a munkaerő vonzásáért és megtartásáért címmel tartott előadást Hollósi Szabolcs, a BFH Európa Kft. ügyvezető igazgatója. Megjegyezte: a munkaerő megtartása lett az új toborzás. Van olyan szemlélet, hogy nincs munkaerőhiány, csak a megfelelő bérezéssel nem lehet munkaerőt találni. Öt-hat éve megfordult a trend: most a cégeknek kell versenyezniük a munkáltatókért. Több vállalkozásnak rá kellett jönnie, hogy az emberek nem cserélhető munkaeszközök. „Ha az embereimmel foglalkozom, akkor ők foglalkoznak az ügyfelekkel.” Az adatok szerint a cégeknél dolgozók alig egyharmada motivált és elhivatott, míg 15 százaléka a munkavállalóknak úgy dolgozik a munkahelyeken, hogy már eldöntötte: váltani fog, míg 74 százalékuk világosabb célokra vágyik a vezetőtől. Meghatározóak a visszajelzések, amelyekre a munkavállalók 35 százalékának több mint három hónapot kell várnia. A felmérések szerint az emberek 82 százaléka vágyik visszajelzésekre, fontos számukra a munkahely biztonsága, valamint a munka és a család összeegyeztethetősége.
Lépésváltás a munkaerő-piaci trendekről címmel László Ervin, a Taravis Kft. HR-vezetője beszélt. Ő is szólt arról, hogy a munkanélküliséget felváltotta a munkaerőhiány. A szakmai szervezetek 100 ezerre teszik a hiányt, miközben a foglalkoztatottak száma történelmi csúcson van: 4450 ezer. Németországba 200 ezer kivándorló került, akik közül többen lassan visszatérnek. Megjegyezte: az ország elöregedése nem hat pozitívan a munkaerő-piacra. Kiemelte: a „Z” generáció – 1995-2009 között születettek – tagjai rugalmasak, szeretik a változatosságot, de kevésbé lojálisak. Ők mindenféle probléma nélkül váltanak. Rámutatott: pár év múlva négy generáció tagjai lesznek jelen a munkaerő-piacon, ami szintén feszültségeket gerjeszthet. A termelőcégeknek jelenleg fel kell venniük a jelentkezőket, később látszik csak: tud-e, akar-e dolgozni a munkavállaló. A fluktuáció óriási adminisztrációs terhekkel jár, a munkakultúra is sokat romlott, míg a robotizáció sok munkatársat fog kiváltani a jövőben. A saját cégük felmérése szerint meghatározó volt, hogy jó a csapat, a hangulat, elismerik a munkát, megdicsérik az alkalmazottat, s prioritást jelent a közeli munkahely. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy dicsérni kifizetődőbb, a negatív visszajelzések helyett pedig segítséget, korrekciót kell nyújtani. Igénylik az emberek, hogy beszélgessenek velük. A felmondások oka a pénz után a bánásmód, mivel nagyon érzékenyek lettek a munkavállalók.
sna
