2020.04.14. Arany János szavalóverseny

1997-ben indult útjára az Arany János Országos vers- és prózamondó verseny Vasváron. A könyvtáros-tanár, Végh Lászlóné Zsuzsa által megálmodott rendezvény a magyar munkaközösség irányításával évről évre feléled az év tavaszi hónapjában, s sok-sok irodalmat, verset szerető diák és felkészítő tanár, szülő tölti meg a díszbe öltöztetett aulát.

A verseny néhány éve átalakult, bővült tartalommal, az énekelt versekkel él tovább, ami új színt hozott.

Az idei rendezvény igazgatói köszöntőjében elhangzott Sejberné Szabó Mariannától, hogy a közel negyed évszázad alatt több mint ezer versenyző, többezer néző élt át együtt sok-sok órát, hallgatva az irodalom gyöngyszemeit.

A Bodza-virágok énekesei a Bozzai lányok a magyar népzene kincseiből válogatva palóc népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. Az intézményvezető felidézte a verseny létrejöttét, a történetét, Arany János nagyságát egyben szerénységét kiemelve szinte láthatóvá tette a jelenlétét gondolataival.

„A zsűriben vannak visszatérő és új tagok is, s sajnos már sokan, akik csak az emlékeinkben élhetnek velünk. A rendezvényünk egyben alkalmat ad arra is, hogy rájuk is emlékezzünk, kiket sajnos már felsorolni sem könnyű” – hangzott el az igazgatónő gondolatai között.

Idén a zsűri tagjai voltak: Gergye Rezső a Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója, Gulyásné Németh Eszter, mesterpedagógus, ének-zenei szaktanácsadó, Gyöngyösi Zsuzsanna, a helyi Dr. Bendefy László Városi Könyvtár igazgatója, Herczeg Tamás, színművész, a debreceni Csokonai Színház tagja, Kelemen Mária – a Kelemen Tamás díj létrehozója, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem magyar lektora, Márffyné Horváth Henrietta,  költő, novellaíró, Merklin Tímea újságíró, magyartanár, Németh Ibolya, mesterpedagógus, magyar nyelv és irodalom szaktanácsadó, Pilnay Sándorné mesterpedagógus, ének-zenei szaktanácsadó, Rozmán László Weöres Sándor-Károlyi Ami Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Sárvári Tankerületi Központ igazgatója, Szabó Zoltán, zenetanár, a Vasvár városi zeneiskola igazgatója.

A zsűri bemutatása után az igazgatónő külön köszöntötte Fodor Istvánt, a Szombathelyi Tankerületi Központ igazgatóját és egyben felkérte a vendégek üdvözlésére.

Fodor István a Szombathelyi Tankerületi Központ igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy míg a zeneszerzők a kottát olvassák, úgy a vers- és prózamondók olvassák a papírról az írók, költők műveit, és kellő érzékenységgel, művészi beleéléssel rátalálnak a tartalomra. Egy igazi jó vers megállítja a pillanatot, fogalmazott. Megtisztelő zsűriként befogadni, ahogy a gyerekek tiszta lelkén át megszólalnak a versek, mondta a tankerület-igazgató, majd A kishercegből idézte a róka bölcsességét: „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá”, vagyis nemcsak a versmegszólalás élménye, hanem a szövegtanulási folyamat is értékes.”

A köszöntők után az aula az énekelt verseknek adott helyet, majd pedig három helyszínen mutathatták be tehetségüket a verset, prózát szerető és mondó diákok.

A sok izgalom után az aula igazi, meleg, otthonos fészekké alakult át és a finom ebédet a Tarisznyások fantasztikus műsora mellett fogyaszthatták el a vendégek egészen az eredményhirdetésig. Miközben a könyvtárban előadáson is rész vehettek az érdeklődők, melyet Herényi Barbara,

A zsűri elnöke Rozmán László értékelésében arról beszélt, hogy az irodalom képes kisegíteni a krízisből az embereket. Sok értéket akkor látunk, amikor már elvesztettük. Az édes anyanyelvünket nem veheti el tőlünk senki; ha szívvel-lélekkel viszonyulunk hozzá, akkor a maihoz hasonló rendkívüli helyzetbe kerülünk; ezért különlegesen az itt fellépő gyerekek.

A versválasztás kulcsfontosságú, akkor sikeres, ha a versmondó is benne van, és egy kicsit a szülő vagy a pedagógus is; és nemcsak az életkorhoz, de a lélekhez is illik.

Rozmán László köszönetet mondott a felkészítőknek, a szülőknek és a pedagógusoknak, valamint a versenyt rendező vasvári általános iskolának, amely meleg, meghitt otthona mindig a versmondásnak, a magyar irodalomnak.

Az eredményhirdetésen – ahogy ez már szokás – újra elhangzottak a legjobb produkciók a vendégek örömére, mert valóban csodálatos előadásokat hallhattunk.

 

Az eredményeket kihirdette a zsűri elnöke, s igazgatónő pedig átadta az okleveleket és a jutalmakat az arany, ezüst és bronz minősítést megérdemlő diákoknak.

 

Az énekelt vers kategóriában arany minősítést érdemelt Piri Vivien Ágnes (Vasvár), a gitáron kísérő Farkas Anikó pedig zeneszerzői különdíjat kapott; nem először hozta el saját szerzeményét a versenyre.

A versmondók között arany minősítést érdemelt Fliegler Ábel (Sárvár), Gerencsér Lucsa (Vasvár), Sipos Dorina (Sárvár), ezüstöt Péntek Maja (Sárvár), bronzot Dannler Rebeka (Szentgotthárd). Próza I. kategóriában kiemelt aranyat kapott Szakály Dominik Péter (Vasvár), aranyat Tornyos Jázmin (Őriszentpéter), Páli Dávid (Sárvár). Ezüstöt Batha Elizabet (Őriszentpéter), Kovács Boglárka (Szentgotthárd), Bolla Annabell (Sárvár), Balogh Ramóna (Vasvár). Bronzot Dolgos Bíborka (Szentgotthárd), Sipos Réka (Csehimindszent), Sebesi Gréta (Sárvár), Szijártó Szonja (Vasvár). Próza 2. kategóriában kiemelt aranyat kapott Pfeiffer Attila (Őriszentpéter), aranyat Pintér Kitti Petra (Sárvár), Pápai Stefánia (Sárvár), ezüstöt Szabó Fanni (Őriszentpéter), bronzot Velladics Emma (Csehimindszent), Németh Olivér (Szentgotthárd), Káldi Vince (Vasvár) és Balla Krisztofer (Vasvár).

 

Ezt követően igazgatónő megköszönte a zsűri munkáját, a támogatóknak szintén, akiket fel is sorolt (Dr. Bendefy L. Városi Könyvtár Vasvár, Szombathelyi Tankerületi Központ, Vasvár Város Önkormányzata, Magyar Versmondók Egyesülete, Tarisznyások együttes: Pados Zs., Kiss A, Molnár A., Laki László (fotós), Herényi Barbara, Kulcsár Kinga)

 

Ezt követően egy meglepetéssel készült a Tarisznyások zenekar tagjai számára, akik évről évre emelik a rendezvény színvonalat és már el sem lehetne képzelni a programot nélkülük.

Köszöntötte a tagokat névre szóló ajándék tollal és egy kedves, közös ajándékkal annak apropóján, hogy a zenekar idén ünnepli 30. születésnapját.

Végezetül búcsúzott a vendégektől, abban bízva, hogy „remélem, mindenki talált magának egy kis kincset, szépséget, valamit, amit hazavihet a képzeletbeli tarsolyában! További szép napot, jó utat, találkozunk jövőre!”

Széchenyi2020