Fejlett civilizációk az időszámítás kezdete előtt több ezer évvel használtak, főként vallási rítusokhoz ércből készült harangokat. Később bővült a szerepe, és harang köszöntötte az előkelő személyek érkezését, a háborúból győztesen hazatérő sereget. A harang szava üdvözölte a békét, elűzte a vihart, és megelőzte a villámcsapást. Figyelmeztetett az árvíz érkezésekor. Este, ködben hazavezette a vándort.
A keresztény embert, életének minden mozzanatát, az első perctől az utolsóig szüntelen kíséri a harang messze zengő hangja. Naponta háromszor imára szólítja: reggel, délben, este Úrangyalára harangoznak. A lélekharang hangja vigasztalja utolsó óráiban, harangszó kíséri a temetési menetet, de a körmenetet is. Helyi, emlékeztető jelentősége is van a harangszónak, mint például Kőszegen, ahol a török felett aratott győzelmet zengi minden nap déli 11 órakor.
Harangot készíteni csak hosszas tanulást követően lehet. Minden részében pontos megfontolt munkát, nagy odafigyelést igényel. Kétszáz egymáskövető munkaművelet végén születik meg a harang. Ha a végeredmény, nem sikerül négy-öt hónap munkája vész kárba.
Európában jelenleg öt műhelyben készítenek harangot. Magyarországon, egyetlen helyen, Őrbottyánban, Gombos Miklós harangöntő mester műhelyében öntenek „zengő szobrot”. A dinasztia harmadik tagjaként az ősi technológiát követve szinte az ország minden részére készített már harangot. Európa több országában is zengenek a műhelyéből kikerült ércremekek. Az 1992-es világkiállításon, Sevillában, Makovecz Imre által tervezett pavilonban tizennégy harang „zenéje” mint harangjáték adott hírt rólunk, Kárpát-medencei magyarokról.
Először a harang üregének a negatívja készül el, a mag. Erre kerül a grafit, faggyú és viasz keverékéből kialakításra az álharang, amire rákerülnek a motívumok, díszítések, ábrák és a feliratok. A paláston a templom vagy a harang védőszentjének fél vagy egészalakos ábrázolása is látható. A szenteléskor a védőszenttel azonos nevű hívő szólaltatja meg a harangot először. Az álharangot „finomsárral” borítják be. Ezt 800-900 fokon kiszárítják, miközben a viasz kifolyik. Az így maradó üreget 1300 fokos bronzzal kiöntik. Mindez egy földdel teli öntőgödörben történik, ahol a harang még napokig hűl és pihen. A kiemelést követően az agyag héjat összetörik, a harangot pedig tisztítják és fényezik. Ettől a perctől kezdve hallatja érchangját.
A jövő év májusában a kőszegi hegyen lévő Stájer-házaknál található eddig néma harangláb egészül ki egy „zengő szoborral”, ami a 2005. évi erdészeti vándorgyűlés kiemelkedő helyszíne lesz.
Laki László
