Vasváron immár ötödször tartottak a Magyar Ápolók Napja alkalmából ünnepséget, tudományos értekezletet és este bált. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Vas megye területi szervezete és a Vasvár-Szentgotthárd-Körmend helyi szervezete február 14-én, a Nagy Gáspár Művelődési Központban szervezte meg a rendezvényt. A nap az Egészségházban koszorúzással indult.
„Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel.”, idézte Márai Sándor gondolatait V.Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos köszöntő beszédében. A Füveskönyv idézetéhez hozzáfűzte: mintha csak az ápolók, az egészségügyi szakdolgozók ismertetőjegyeit fogalmazta volna meg az író. Emlékeztetett, hogy február 19-ét – Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolónője születésnek évfordulóját – a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította. „Ekkor fejet hajtunk mindazok előtt, akik az elmúlt 170 év munkásságának folytatói, szellemiségének tovább éltetői voltak és ünnepeljük azokat, akik a nyomdokaiban járnak, így az ápolókat, szakasszisztenseket, műtősöket.” A verejtékes napok küzdelmei ellenére a láng továbbadásának fontosságáról beszélt, amit annak idején Kossuth Zsuzsanna lobbantott fel. Köszönetét fejezte ki sokak nevében az embert próbáló munkáért, ami tiszteletet érdemel. Nyitottságra és kíváncsiságra ösztönözte a megjelenteket, mint mondta: a tudás és a fejlődés vágyát táplálni kell magunkban, főként az egészségügy területén, amely szinte napról napra változik, fejlődik. Kornis Mihályt gondolatait idézte: „Az ember legnagyobb reményének azt tartom, ha képes elképzelni önmagát olyasvalakinek, aki még képes fejlődni. Tehát a mostani tudása nem a végső tudása, hanem van még benne hely, hogy még többet és még többet tudhasson meg, és ő maga, önmaga ezáltal többé váljon.”
Harangozó Bertalan kormánymegbízott nevében Dr. Wächter Walter megyei tisztifőorvos osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Hangsúlyozta: ápolók nélkül az egészségügy éppúgy nem tud működni, mint orvosok nélkül. Dr. Wächter Walter több oldalról személyesen is tapasztalta, hogyha az ápolás nem megfelelő, a gyógyítás nem lesz sikeres. Éppen ezért meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy elegendő létszámú, elhivatott, képzett dolgozó legyen az egészségügyben. Fontos a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése és jövőképe is. „Elhivatottságért ugyanis nem adnak kenyeret a boltban. De nem pénzkérdés: egy mosoly, a kommunikációnk stílusa, az emberi méltóság tiszteletben tartása még akkor sem, ha fáradtak és túlterheltek vagyunk, hiszen erről nem a beteg ember tehet…Gondoljuk el, mennyiszer hallják a váróteremben lévő felnőtt emberek, hogy: Csücsüljön le! ahelyett, hogy Foglaljon helyet. Talán észre sem vesszük, ahogy gyerekként bánunk a beteg emberrel…Könnyű kiégni főként akkor, ha valaki szívét-lelkét beleadja. Márpedig ezt a hivatást gyakorolni csak szívvel-lélekkel lehet. Nemcsak kötszerekkel, gyógyszerekkel gyógyítunk, hanem az egész lényünkkel: egy jó szóval, egy biztató mosollyal, a megértő hallgatásunkkal, a támogató jelenlétünkkel. De közben magunkra is figyelnünk kell, mivel ez a feladat igénybe veszi a testet és a lelket egyaránt. Ha elfásulunk, kiégünk, akkor ezt a támaszt már nem tudjuk nyújtani… talán egyszer majd ez a lelki szervizhálózat is része lesz az egészségügynek.”, kívánta a megyei tisztifőorvos érzelmekben gazdag beszédében.
Tóth Balázs, Vasvár polgármestere Kossuth Zsuzsanna szavaival kezdte ünnepi köszöntőjét: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt”. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy immár ötödik alkalommal köszönthette a városban az ápolók napi ünnepségen megjelenteket. Öröm, hogy Vasvár a házigazdája a rendezvénynek. Büszkeséggel beszélt az Egészségházról és arról, hogy a kötelező alapszolgáltatásokon túl heti 50 órás szakrendelést nyújtó egészségügyi szakrendeléssel rendelkezik Vasvár, ahol mentőállomás van, s napi vérvételre is van lehetőség. Éppen emiatt nem kell Szombathelyre, Zalaegerszegre utazni az Egészségház szolgáltatásait igénybe vevőknek. Mint mondta: „A nemzetközi szakirodalom az ápolók napját Florence Nightingale-hez köti, de nekünk van egy Kossuth Zsuzsannánk, akiknek példája sokakat indíthatott el ezen a nehéz szakmán.” Megjegyezte: nem tudni, hogy van-e még egy olyan szakma, amihez ennyi pozitív tulajdonság kapcsolódik, mint az ápolókhoz. Ilyen a humánum, a törődés, az emberszeretet, a figyelem és a pontosság, vagy az empátia. Jó egészséget, rengeteg energiát kívánt az ápolóknak, akik nehéz feltételek között dolgoznak.
Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke megjegyezte: „Ismét összejött egy családunk. Ma az egészségügyi szakdolgozói társadalmunk egyik legnagyobb csoportja, az alapellátás, a járóbeteg és a fekvőbeteg ellátás területén dolgozó kollégák találkozhatnak egymással.” Mint mondta: a 2020-as év különlegességét Katalin, a brit királyi család hercegnője adta. Ő védnökeként állt a folyamat élére, hogy Florence Nightingale születésnapjának 200. évfordulóját, azaz 2020-at egy ünnepségsorozattá fejlesszék. A WHO tavalyi közgyűlésén, Genfben úgy határozott, hogy 2020 az ápolók és a szülésznők éve legyen. A társadalom tagjai felé üzenet kell vinni, hogy nélkülözhetetlen az utánpótlás biztosítása. Fontos úgy ápolni, gondozni, mintha a saját hozzátartozóinkat látnánk el. Ugyanezt tette a hadisérültek esetében Florence Nightingale, akit a professzionális ápolás megalapítójának tartanak. Megjegyezte: az ünnepi év nyitánya a vasvári rendezvény.
Szabó Péterné, a MESZK Vas megyei területi elnöke is közönség elé állt. 2017-ben Kossuth Zsuzsanna, 2018-ban Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját ünnepelte a világ. Idei évben Florence Nightingale kerül a figyelem középpontjába. „A jó egészségügyi állapot egy fiatal számára természetesnek tűnik. Ha ebben változás következik be, nem tudják: hova kell fordulni és elkezdik az ismerősi körükben az egészségügyi dolgozókat keresni a megoldás lehetőségét kutatva. A mai korban a segítés, az odafigyelés fontossága felértékelődik.” Hangsúlyozta: hazánkban a szakdolgozói létszám az európai országokéhoz képest sokkal alacsonyabb. Az egészségügyi ellátás rendszerében 24-25 ezer ápoló hiányzik. Fontosnak tartaná a fiatalok megnyerését. Tiszteletét és köszönetét fejezte az összes szakápolónak.
Iszak Péternét, Vas megye vezető ápolója cím birtokosát büszkeséggel tölti el, hogy ehhez a családhoz tartozik annak ellenére, hogy nem könnyű hivatástudatról beszélnie egy olyan világban, ahol a számok képviselik a jóságot, ahol követelményrendszereknek kell megfelelni nap, mint nap. Sokan még mindig az ápoló szó hallatán egy fityulás, fehér köpenyes személyre gondolnak, de ez olyan, mint egy romantikus lányregény. „Ennél mi sokkal többek vagyunk! A mai ápoló partner! Partnere a betegnek, az orvosnak és a hozzátartozónak. Egy nagyszerű kommunikációs szakember, aki magyaráz, megnyugtat, néha megértően hallgat.” A szellemi és fizikai megterhelésről is beszélt, valamint kiemelte az ápolók humorérzékét, amivel a betegek és a saját maguk életét is megkönnyíthetik.
Altmajer Beáta, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház ápolási igazgatója beszédében elmondta, hogy a múlt nélkül nincs mire a jövőt építeni. Beszélt Kossuth Zsuzsanna háborús szerepvállalásáról és szellemiségének fontosságáról. „Ez az ünnep azért jött létre, hogy az ápolók presztizsét visszaadja és a szakmában dolgozók önbecsülését erősítse, amihez éves programsorozatuk is kapcsolódik.” (Február 19-én, Vas megye minden középfokú tanintézményében az egészségügyi hivatás népszerűsítésével kampányfilmet vetítettek.)
Wertmüllerné Takács Enikő, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke kiemelte: „Hivatásuk teljes embert kívánt. Erőt kell adni a betegeknek a gyógyuláshoz, a rehabilitációhoz. Ma az ápolók többsége betegen is elmegy dolgozni, mert nincs, aki helyettesítse. Mutassuk meg munkánk szépségét!”, ösztönözte a résztvevőket. A PTE tagintézményének 11-e osztályos tanulói adtak műsort Csodálatos világ címmel. Felkészítőjük: Gyöngyössy Péterné Kemény Márta Katalin volt, aki saját – e témához kapcsolódó – versét is elmondta a rendezvényen.
Életműdíjat kapott az Országos Mentőszolgálat nyugalmazott mentőtisztje: Horváth Sándor. Szombathely és Vas megye ikonikus, lelkiismeretes mentőtisztje 1974-ben lépett a mentőszolgálat kötelékébe. Nyugdíjba vonulása előtt 45 éven keresztül példamutató empátiával és szakértelemmel látta el betegeit, egykor szakápolóként később mentőtisztként. Horváth Sándorra nem csak betegei, kollégái is mindig számíthattak. Több mint 20 éven keresztül vezette a Szombathelyi Mentőállomást, de kocsizott a megye szinte minden állomásán. Két gyermek édesapja, immáron nagypapa. Megbízhatóság, kiszámíthatóság jellemezte a munkáját, így igazi példakép.
sna
