Véget ért a „Geotermikus energiahasznosítás korszerűsítése és bővítése Vasváron” című projekt, amelynek záró rendezvényét a hőközpontnál október 27-én tartották. A 612 millió forint összköltségvetésű, környezetbarát és energiatakarékos beruházás révén termálvízzel fűtik a város távfűtési rendszerét – a 4300 lakosú Vasvár lakásainak 18%-át -, valamint az önkormányzati intézményeket. A projektzárón V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője mellett megjelent, s tiszteletét tette Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is.
Tóth Balázs, Vasvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket, akiknek elmondta, hogy a nehéz időszakokban is az akarat és az elszántság vitte előre őket. Ilyen nehéz időszak volt, amikor a kútfúrásnál elérték a tervezett 2200 méter mélységet és víznek nyomát sem találták. Akkor is azt gondolták, hogy nem visszafelé, hanem csak előre van út. Pár száz méterrel mélyebben a vártnál melegebb, 84-85 Celsius fokos termálvízre leltek, amivel a mai nap is működik a város távfűtése. A polgármester megemlítette a vasvári Szakály János nevét, aki elszántan, makacsul küzdött a helyi termálvízért még a hetvenes években. Mint mondta, biztos neki is köszönhető, hogy létrejött a beruházás. Az út kiindulópontjának azonban mégsem őt tekintené, hanem dr. Bendefy László vasvári polihisztort. Kandidátusi értekezésének – melyet a polgármester a kezében tartott – a címe: „Mélyszerkezeti és vízföldtani tanulmányok Vas megyének, különösen pedig Vasvár környékének termálfürdő létesítése céljából való közelebbi ismeretéhez”. Bendefy már akkor – 1961-ben – megírta, hogy 2300-2500 méter mélyen legalább 80 fokos, nagy gáz -, s ásványi anyag tartamú termálvíznek kell lennie. Lám, igaza lett! Tóth Balázs ezt követően emlékeztetett arra, hogy nem vagyunk az út végén. Felvetette, ha már van termálvizünk, akkor jó lenne egy üvegház, kertészet, s más hasznosítási lehetőség is. Megköszönte mindenki, így a tervezők, a kivitelezők, a támogatók, a megvalósítók és saját kollégái értékes munkáját.
A Vasvári Zenei Alapfokú Művészeti Iskola műsora után V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője Albert Camus gondolatával kezdte beszédét: „Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik”. Mint mondta: Camus szavai világítanak rá arra, hogy az ősz nem az elmúlás évszaka, hanem a megújulásé. Hangsúlyozta: a Kárpát-medencében érték, hogy az évet négy évszak tagolja, ami a klímaváltozással veszélybe került. Kiemelte: a mai nap is a megújulásról, a folytonos változásról szól.
Visszaemlékezett a meleg nyári időkre, amikor a polgármester úrral izgult együtt az egész város. Fürkésző tekintetek kísérték a fúrótornyot, hogy az működik-e, s valóban lesz-e megfelelő hőfokú víz a föld alatt. Majd ő is kiemelte Szakály János alakját. Hangsúlyozta: ez a projekt közös ügy: 612 millió forintos beruházás nem sok volt a város életében. Különösen jelentős, hogy ebből 520 milliós a támogatás, a 92 millió forintos önerőből 42 milliót a kormányzat megtérített, s bízzunk benne – mert van rá esély -, hogy a fennmaradt 40 millió forint is állami támogatásból megérkezhet a városba. Érdekességként ismertette, hogy 2524 méter a kút talpmélysége, a munkálatok során 250 méter termálvezeték és 950 folyóméter távfűtési vezeték épült. A biztonságosabb, olcsóbb energiaforrás lényege nemcsak az, hogy fennmaradjanak a rezsicsökkentés eredményei, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon keresztül érvényesíteni lehessen az alacsonyabb önköltséget. Beszédében szólt arról: gyakran mondjuk azt, hogy gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan! Vasvár tett a klímaváltozás ügyéért, mivel évi 929 tonna kén-dioxid, szén-dioxid kibocsátását gátolta meg a beruházás megvalósításával. Mint mondta: ha decemberben sor kerül az emberiség sorsára nézve fontos, sorsfordító klímacsúcsra Párizsba, akkor abban a delegációban állva büszke lesz Vasvárra. Fontos a klímaváltozás megállítása, s Camus szándékának is megfelelően az, hogy az évszakok megmaradjanak.
Márai soraival zárta szavait: „Úgy látszik, az életnek, mindennek, ami él, nincs más célja, mint a lehető végső időig megmaradni és megújulni.”
Ezt követően Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szólt a megjelentekhez. Kiemelte, hogy várostörténeti léptékű a geotermikus beruházás, amely által Vasvár gyarapszik. Mint mondta: a fűtőmű XXI. századi színvonalú. Fontos, ha energiáról, ha fűtésről beszélünk, akkor a lehető leggazdaságosabb megoldásokat válasszuk. Az emberiség gyakran a környezete pusztításával jut hozzá az energiaforrásokhoz. Magyarország különösen érzékeny helyzetben van. Jól tudjuk, hogy földgáz és kőolaj energiaimportra szorulunk évtizedek óta, ami kiszolgáltatott helyzetet eredményez. Hozzáfűzte: a mai világ energiaínségben szenved, a ma embere sokkal több energiát használ, ezért is van szükség fenntartható, környezetbarát és biztonságos energiagazdálkodásra. A miniszter saját szülővárosa, Karcag példáját hozta fel, ahol 1910-ben az egész település energiaimportja 500 mázsa szén volt. Hol vagyunk ma már ettől?, tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a kormány 2010-ben olyan lehetőségeket nyújtott, aminek eredménye lett a vasvári beruházás. Úgy szabadították fel a forrásokat, hogy ilyen és hasonló létesítmények épüljenek. Gratulált a vasváriaknak, hogy éltek a pályázati lehetőséggel. Kiemelte: a földgáz és a kőolaj készletek végesek, s fontos, hogy a beruházásokkal ne sérüljön a környezet. Emlékeztetett: Magyarország termálvíz nagyhatalom, s a földben rejlő víz hasznosítható. Emellett például a napenergiára is számíthatunk, de az ehhez szükséges létesítmények hatalmas termőföldeket foglalnak el, miközben a biomasszában nagy lehetőségek vannak. Nagyra értékelte az összefogást, amivel ez a példaértékű projekt létrejött. A több százmillió forintos támogatás megszerezhető volt, ami azt mutatja, hogy a kormány számára fontos a települések fejlődése. Emlékeztetett arra, hogy a geotermikus beruházások nem olcsók, de a kormány azért van, hogy segítsen. Bízik abban, hogy még további források is érkeznek az önkormányzathoz, hogy a beruházás minél kevesebb terhet jelentsen Vasvár számára.
Fazekas Sándor a Vasvári Újság számára külön elmondta: „A munkám fontos része a környezetvédelem, az erdészetvédelem, az erdőgazdálkodás, a hungarikumok kérdése Jelenleg a föld értékesítésével kapcsolatos feladatok adják a legtöbb munkát, de a mai beruházás is jó példa arra, hogy környezetünk védelme éppen olyan fontos számunkra, mint bármely más szelete a magyar gazdaságnak. A vasvári beruházással egy fenntartható, környezetbarát energiahasznosítás valósult meg, a termálvíz energiával immár fűteni lehet Vasvár lakásainak 18%-át és közintézményeit. Mintaszerű beruházás jött létre, s ezért gratulálok a városnak, valamint V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, emellett köszönöm a meghívást is Vasvárra. A tárca támogatja az alternatív energiaforrások feltárását, a biomassza és a napenergia hasznosítását. Lényeges, hogy világunk gyermekeink, unokáink számára is nyújtsa azt a komfortot, amit mi megszerettünk. Bízom benne, hogy a vasvárihoz hasonlóan egyre többen fogják ezt a példát követni. Az elején vagyunk e programnak. Eltérőek az adottságok, s a beruházások sem olcsók. De egyszer szükséges a komoly befektetés, s utána szinte magától termel a hőközpont. Lényeges a biomassza hasznosítása, a mezőgazdasági melléktermékek, nyesedékek, aprítékok feldolgozása, amire a kormánynak szintén van programja. Örömöt jelent, hogy több száz közintézményt sikerült átállítani az elmúlt években import földgázról újratermelődő energiaforrások felhasználására. A lényeg, hogy takarékosan, fenntartható módon használjuk az energiát, s jobban megnézzük, mire költjük forintjainkat, fillérjeinket.
Simon-Németh Adél
Fotó: Laki László
A projekt adatai:
A fűtőműveknek tulajdonosa és üzemeltetője az 1992-ben, Körmend, Szentgotthárd és Vasvár városok önkormányzata által alapított Régióhő Regionális Távhőszolgáltató Kft.
A város határában 1963-ban fúrták meg, majd 1975-ben képezték termálkúttá a ma is használt kutat. A meglévő termálkút a város külterületén található, amiből a kitermelt vizet energetikai hasznosítás után balneológiai célra használják a város fürdőjében.
A projekt 6 hónap alatt fejeződött be, a munkálatok egészen 2015. szeptember 30-ig tartottak.
A projekt célkitűzése, hogy a távfűtéshez csatlakozott épületek és azok használati melegvíz készítési célú földgázfogyasztását a lehető legteljesebb mértékben és a lehető legnagyobb arányban váltsa ki a helyben feltárható termálvíz energiája. Környezetvédelmi szempontból a létesítmény megvalósítása nem jár maradandó környezetkárosítással, üzemeltetése során sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletet nem szennyezi, a visszatáplálás miatt nem csökken a felszín alatti telepenergia.
Egy, a város nyugati részén lefúrt új termálkútból búvárszivattyúval kitermelt kb. 85 °C hőmérsékletű, 45 m3/h legnagyobb térfogatáramú termálvíz zárt rendszerben, földbe fektetett távvezetéken jut el a Járdányi utcai távfűtési hőközpontba, ahol hőcserélők, automatikus szabályozó és mérő eszközök telepítésével valósul meg a termálvíz hőenergiájának közvetett módú hasznosítása. Ide épülnek be a Béke távfűtési kör távfűtési keringető szivattyúi is, amelyek segítségével a fűtőmű távfűtési vize eljuttatható a Járdányi úti fűtőműbe, ahol a termálvíz hőcserélőn keresztül átadja a hőenergiáját ennek a távfűtési körnek is. A lehűlt termálvíz ezután megszűrésre kerül, majd nyomásfokozás után az eddig használt termálvíz távvezetéken eljut a K-10 jelű kúthoz, amely az átalakítások után a visszasajtoló kút szerepét tölti be. Ennek segítségével az energetikailag felhasznált termálvizet a kitermeléssel azonos mélységű hévíztárolóba juttatják vissza. A projekt a jelenlegi termálkúton kívül is támaszkodik a meglévő termál rendszerre, mindenekelőtt a már megépült távvezeték hálózatra.
