A Cabaret-et mutatta be az Egy&Más Vándorszínház a kulturális központ színpadán
Az élet egy kabaré!, hallhattuk a lendvai illetőségű MNMI és az Egy&Más Vándorszínház előadásán, Kader-Ebb-Mayeroff híres Cabaret feldolgozásában. A magyar kultúra napja alkalmából műsorra tűzött darabot a NGKK színpadán január 17-én, szombaton este mutatták be az amatőr színjátszók, akik előadásukért korábban a Vasvári Színjátszó Fesztiválon különdíjat nyertek.
„Willkommen, bienvenue, welcome! Üdvözlöm Önöket a Cabaret világában! Gondjaik vannak? Hagyják kint őket! Az élet kiábrándító? Spongyát rá! Az élet szép, az élet gyönyörű! A lányok gyönyörűek, ti is gyönyörűek vagytok! …jó, te nem. Meg te sem. De a legszebb, a leggyönyörűbb a das orchestra!” Ilyen kezdéssel indított a ceremóniamester a Cabaret-ban, amely az élet halálkomoly kabaréját mutatta be a nézőknek.
A közönségnek a Cabaret-ról elsősorban a világhírű film, a Fosse-musical, s Liza Minelli kiváló alakítása jut az eszébe. A darab több jó dalbetéteknél, könnyűvérű lányoknál, fokozódó politikai helyzetnél. Általa teremtődött meg a drámai musical fogalma. Éppen emiatt is súlyos mondatok köré fonódik a tartalma: „Amikor a nácik elvitték a kommunistákat, hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat, hallgattam, mert nem voltam szociáldemokrata. Amikor elvitték a szakszervezetiseket, nem tiltakoztam, hiszen nem voltam szakszervezetis. Amikor elvitték a zsidókat, nem tiltakoztam, hiszen nem voltam zsidó. Amikor engem vittek el, már nem volt, aki tiltakozhatott volna.”
A történet Berlinben, a húszas évek végén játszódik. Ott, ahol a nappalok szürkék, az éjszakák pedig színesek. A kabaré a bohémok paradicsoma, folyik a gin, a füstöt vágni lehet, mámoros szerelmek születnek, a lányok gyönyörűek. A nácik egyre nagyobb szerephez jutnak, s ezért minden szereplő életére rányomja a bélyegét a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság. Ide érkezik meg Cliff Amerikából, hogy megtalálja a megfelelő témát új regénye számára. Schneider kisasszony panziójában száll meg. A Cabaret sztárja, a Kit-Kat klubban esténként fellépő Sally Bowles. Cliff és Sally között előbb barátság, majd szerelem szövődik. A visszafogott tanár a panzióban tanítja Ernst Ludwigot, akinek náci eszmék iránti elkötelezettségét kezdetben még nem ismeri. Sally megismerkedik Maximilian von Heune-nak, aki hatalmával és bőkezűségével elkápráztatja a fiatal nőt. Sally, Cliff és Maximilian, azaz Max különböző szórakoztatóhelyeken mulatják az időt. Max még azt is megígéri Sallynek és Cliffnek, hogy elviszi őket egy afrikai kirándulásra, de Cliff hamar rájön, hogy csak szórakozásból kellettek mindketten a férfinek. Közben Sally terhes lesz, Cliff felvállalja az apaságot, és szeretné feleségül venni a nőt, noha nem is lehet biztos abban, hogy ő a gyerek apja. Sally viszont végül úgy dönt, hogy nem megy Amerikába Cliffel, és elveteti a gyereket. A férfi hazautazik, Sally pedig továbbra is Berlinben marad, ahol egyre jobban erősödik a fasiszták hatalma.
A lendvai vándortársulat a kezdetektől fogva a profi színháztól megkövetelt minőségre törekszik, művészi kompromisszumokat nem köt még akkor sem, ha kifejezetten a szórakoztatás szándékával választ darabot. Lelkes és tehetséges vajdasági rendezőktől – többek között Mess Attilától – tanultak színházi etikát, alázatot, precizitást, igényességet. Mindez látszik az előadásukon is. De tény, hogy a közönségnek idő kellett ahhoz, hogy megszokja az amatőr színházi társulat játékát és befogadja az előadás hangulatát. S mikor ez a pont elérkezett, már nyilvánvalóvá vált, hogy a színészek mennyire helyt állnak a deszkákon. Az előadás második felvonása kifejezetten élvezhető, szerethető. A darab legnagyobb erőssége a rendezése, amelyet Szloboda Tibor jegyez. Érdekesség, hogy a színészek szereptől, szövegtől függetlenül csaknem végig a színpadon maradnak. Egyes szereplőknek ilyenkor is súlyossá válik a jelenléte.
A zenei alapokhoz és az énekesi produkciókhoz képest a tánckoreográfiák nem túl kidolgozottak. Az énekes részek közül Na? Éva (Sally Bowles) és a panzióban „dolgozó”, könnyűvérű Kost kisasszonyt alakító Fehér Tja?a meglepő átéléssel előadott dalai dominálnak. A Sally-t alakító színésznő a hátán viszi a darabot, tehetségével önfeledt természetességgel mozog a színpadon. Elhisszük neki az igazi és a mesterkélt szerelmet is, az olcsón eladott lélek látszólagosan könnyed elfogadását, hiteles a testi és lelki fájdalmak tükrözésekor. Megmarad az emberben Soós Misi (Schultz úr) és Vörös Piroska (Schneider kisasszony) által előadott duett is. Az énekprodukciók mellett ?tampah Misi a konferanszié szerepében emlékezetes, valamint Kovács Sándor (Cliff Bradshaw), Sabo Ale? (Ernst Ludwig), Fehér Tja?a (Schatzie Kost), emellett a pökhendi Max (Berden Márk), valamint a sírva nevetős konferanszié, azaz Kolosa Tanja alakításai voltak figyelemre méltóak. Látszik, hogy törekednek a sikerre, a minőségre még akkor is, ha néhol kifog rajtuk a musical egy-egy betétdala. Összességében, mindegyik szereplőnek, azaz az őt játszó színésznek egyenként megvolt a maga nagy pillanata. A szobáztató Schultz kisasszonynak, amikor a túlélésről, az élni akarásról beszélt, vagy Sally-nek, amikor lekapta magáról parókáját, vagy Cliffnek, amikor rájön, csomaghordása csupán a náci eszméket szolgálja, vagy éppen Ernst Ludwignak, mikor üvöltve megtiltja a zsidó házasságot.
A Cabaret musical, bár nem komolytalanul könnyed. Ezért is volt a lendvai társulat plakátján a Cabaret (?) cím után egy kérdőjel.
Simon-Németh Adél
