Vasvár szomszédságában, a Hegyhát székhelyétől, az egykori Vas vármegye központjától alig 14 kilométerre található az a parányi, nem egészen 400 lelkes falu, amelyet 250 éve, 1756-ban 30 Magyarországra telepített bajor család alapított. A Sárvári Batthyányi uradalomhoz tartozó Farkas erdő közepén, dombok karéjától övezett területen irtották ki a fát, majd hozták létre falujukat a bajor földről ide települtek. Külön érdekessége e telepítésnek, hogy amíg nálunk abban az időben a török hódoltság évszázadban a népesség hiánya okozta a legtöbb fejtörést (a magyar Alföld szinte elnéptelenedett, de hasonló problémával küszködött a Bácska és Bánát vidéke is), addig a német területeken a túlnépesedés okozott fejfájást az uralkodóknak.
Június 25-én vasárnap délután „A 250 éves Egervölgy a XX. században” címmel nyílt kiállítás a település központjában, az egykori alsó tagozatos iskolában, amely napjainkban közösségi házként üzemel.
A kiállítás anyagát képező dokumentumokat Tausz István, Egervölgy szülötte gyűjtötte össze. A féltve őrzött családi relikviákat, fotókat helyi és a községből elszármazott családoktól, azok leszármazottaitól sikerült összegyűjteni. De a lelkes és kitartó gyűjtőnek, Tausz Istvánnak számtalan dokumentumra sikerült nyomára bukkannia a Néprajzi Múzeumban, s az ország más részeiből is kapott becses kortörténeti relikviákat. Az emberek egymásnak adták a gyűjtőt és a dokumentumokat is.
A község 250 éves történetét bemutató kiállítás megnyitójára sokan jöttek el június 25-én. Köztük olyanok is, akik valaha itt éltek, tanítottak, vagy csak őseik szülőfaluját tisztelhetik a parányi kis hegyháti településben. A meghívottak között volt a Hegedüs tanító házaspár leánya, Hegedüs Piroska is, aki a család történetét elevenítette fel. De eljött Simon József, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa is, kinek édesanyja Egrevölgyről származott, s az ünneplők körében láthattuk Bodorkós Andrást is, aki a nyolcvanas években tanárként dolgozott a településen (jelenleg újságíró, a Vasvári Újság főszerkesztője). Ő és Dr. Zágorhidi Czigány Balázs muzeológus, a Vasvári Múzeum igazgatója a kiállítás installálásához adtak segítséget. A legnagyobb munkát a gyűjtő, Tausz István végezte, akinek ez a jubileumi kiállítás köszönhető.
Az ünnepség résztvevőit Csécs Ervin polgármester köszöntötte, majd Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Vasvár város polgármestere nyitotta meg a tárlatot. Ünnepi beszédében kiemelte azt a kitartást, amely az egervölgyi embereket évszázadok óta jellemezi. Mint mondta, „250 év emberi életben sok, de alig néhány emberöltőnyi a falu történetében. Nehéz sorsot örököltek az egervölgyiek, de a megpróbáltatások után mindig talpra álltak. A zaklatott huszadik században harmincnyolc katonát veszítettek a két világháborúban, átélték a gazdasági világválság embert próbáló időszakát, túlélték az ötvenes évek padláslesöpréseit, az erőszakos téeszesítést, a fiatalok elvándorlását, de a falu él. Az emlékezet, amely ápolja az egervölgyi ősök emlékét, ebben a felgyorsult és zaklatott világban különösen fontos.”
Ezt követően Tausz István, a kiállítás fő szervezője időutazásra invitálta az iskola udvarán gyülekező ünneplőket. Elmesélte, ahogy érkeztek a képek, úgy vált láthatóvá a falu története. Az öltözködés, az egykori viseletek, a katonai egyenruhák változása éppúgy nyomon követhető a fotókon, mint a munkaeszközök változása. A kiállítás papok és tanítók névsorát jeleníti meg, Az egyik képen – 1930-ban készült – Hegedüs István tanítót és feleségét száztíz 7-12 éves korú egervölgyi gyermek üli körül. A fotó azon a helyen készült, ahol most Önök, az ünneplők állnak. Valaki hangosan felsóhajtott: Ma jó, ha 35 hasonló korú gyermek van a faluban.) Mindazoknak megköszönte Tausz István a segítséget, akik e kiállítás létrejöttét támogatták, segítették. Egervölgy község 250 éves történetéről Tausz István szerző jóvoltából könyv is készül, melyben helyet kapnak a kiállítás dokumentumai, s vélhetően egy hanganyag, egy CD is. Megjelenése őszre várható.
Az ünneplők meghallgatták azt a Néprajzi Múzeum által gyűjtött István köszöntőt is, amelyet 1971-ben Baumgartner Kálmán egervölgyi lakos énekelt magnóra. Az ünnepségen jelen volt dédunokája, Baumgartner Ilona is.
Csécs Ervin, a település polgármestere zárszóként azt a szándékot fogalmazta meg, amelynek nyomán egy helytörténeti gyűjtemény is megszülethet. Egy évvel ezelőtt, amikor a falunapon felvetődött egy jubileumi kiállításnak az igénye, senki nem gondolta, hogy ekkora és ilyen értékes dokumentumok kerülnek elő. Meg kell őriznünk emlékeinket, hogy az fennmaradjon az idő rostáján – fogalmazott a település első embere.
