Márk Ágoston domonkos szerzetes vasvári fényképei
Tíz évvel ezelőtt, 2001-ben kezdte meg munkáját a vasvári domonkos kolostor épületében a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, amely a rend 1950 után szétszóródott kulturális emlékeinek összegyűjtését és bemutatását tűzte ki célul. Az elmúlt évek során gazdag könyvtári, levéltári és muzeális gyűjtemény jött létre, amely nem csak a domonkos rendtörténet, hanem Vasvár helytörténete szempontjából is jelentős eredményeket hozott. Az egykori szerzetesek hagyatékából olyan vasvári vonatkozású dokumentumok – hivatalos iratok, naplók, levelek és fotók – kerültek elő, amelyek városunk 19-20. századi történetének eddig homályban lévő részleteit világították meg. Elég talán csak Glasics Egyed páter eszperantó nyelvű krónikájára utalni, amely a századfordulós Vasvár életét eleveníti fel, vagy Nusser Péter 1920-as évekből származó fényképalbumaira, amelyek a templom és a kolostor épületéről az első, a részletekbe is betekintést adó fotókat őrzik.
A gyűjtőmunkát lelkes civil támogatók segítik, akik közül külön ki kell emelni a vasvári Márk családdal rokon, 1956 óta Németországban élő Szigeti Tibort, aki a vasvári domonkosok és mindenekelőtt nagybátyja, Márk Ágoston életével és munkásságával kapcsolatban gyűjtött össze számos értékes dokumentumot. A közelmúltban a ma is Vasváron élő Csonkáné Márk Manci néni közreműködésével a rokonok között szétszóródott hagyatékban sikerült megtalálni az egykori szerzetes és vasvári plébános egyik fotóalbumát.
Márk Ágoston 1903-ban született Vasváron, a keresztségben a László nevet kapta, majd csak 1921-ben, a domonkos rendbe való belépése után vette fel az Ágoston nevet. Szerzetesi tanulmányait Grácban végezte, ott szentelték pappá 1927-ben, újmiséjét Vasváron mondta. Szerzetesi munkáját a rend budapesti házában kezdte, 1930-tól a Rózsafüzér Királynéja c. rendi folyóirat főszerkesztője, 1937-tól Sopronban, 1938-tól Szombathelyen tevékenykedik, 1939 és 1943 között Vasváron káplán, majd ismét visszakerül Budapestre. A későbbiekben egyik legfontosabb munkája a Credo c., ugyancsak rendi folyóirat szerkesztése. 1950-ben, közvetlenül a szerzetesrendek feloszlatása előtt került ismét Vasvárra, ahol plébánosi kinevezést kapott, de munkáját éppen csak meg tudta kezdeni, 1950. június 18-án a vasvári domonkosokat is internálták; Ágoston atya előző éjszaka menekült el Vasvárról. Egy ideig fizikai munkából próbált megélni, de ezt egészségi állapota nem tette lehetővé sokáig, szociális otthonba került, élete utolsó éveit Pannonhalmán, a papi otthonban töltötte. 1964-ben halt meg, végső akarata szerint Vasváron temették el a kálvária alatti domonkos kriptában.
Márk Ágoston fotóalbuma abban az időben készült, amikor a fiatal szerzetes káplánként dolgozott Vasváron (1939-1942); eredetileg több mint 140, gondosan feliratozott képet tartalmazott, amelyek közül az idők során már néhány elkallódott. A képek értékes dokumentumai a település korabeli – nem csak egyházi – életének: hiszen az egyházi ünnepségeket, a templomfelújítást és a zárdaiskola életét bemutató felvételeke mellett találunk benne képeket a városról és a szőlőhegyről, különböző eseményekről, előadásokról – és természetesen családi képeket is.
A gazdag anyagból két eltérő jellegű lapot mutatunk be, az egyik az egyházi életet, a másik a város világi arcát mutatja. Az első képen a vasváriak hagyományos celldömölki búcsúi zarándoklatáról látunk felvételeket 1941-ből: a gyalogos zarándok csoport búcsúztatását, vonulását az akkor még újnak számító „műúton” (8-as főút) és hazaérkezését. A másik képen a Vasváron rendszeresen megtartott országos állatvásárról készült felvételek láthatók, ugyancsak 1941-ből, melyek látványos emlékei a város egykor pezsgő gazdasági életének.
Dr. Zágorhidi Czigány Balázs
múzeumigazgató
