Apa és fia: Jálics János és Jálics Gyula műveit vonultatja fel a múzeum időszaki tárlata
A Sárkány-torony semmihez sem fogható légköre, Török Richárd kiváló alkotásinak sodró lendülete öleli körbe azt a kiállítást, amely a búcsú hétvégéjén nyitotta meg kapuit a Vasvári Múzeumban. Miközben az alsóújlaki kötődésű Jálics János – az apa – akvarelljei különleges időutazásra hívnak, Jálics Gyula – a fiú – fafaragásai részint vallási témájukkal varázsolnak ünnepi hangulatot. Az apa és fia alkotásait talán akaratlanul is egységgé kovácsolja a mintegy hatvan esztendővel ezelőtt készült, vasvári Szentkúti búcsúi körmenetet megörökítő alkotás.
A tárlatmegnyitó látogatóit a múzeum dolgozóinak közvetlensége, vendégszeretete és Maczkó Mária népdalénekes kristálytiszta dallamai köszöntötték. Majd dr. Zágorhidi Czigány Balázs – ezúttal a Vasvári Domonkos Kolostor Alapítvány képviseletében – üdvözölte a művészt, s a látogatót, átadva a szót Németh Tibor, alsóújlaki polgármesternek, aki köszöntőjét személyes emlékkel nyitotta. Mint mondta: egy családi kapcsolat révén két esztendővel ezelőtt került kapcsolatba Jálics Gyulával, aki gyermekkorában a nagyszüleinél, Alsóújlakon töltötte a nyári szünidőket. Majd a múltidéző beszélgetések során kiderült, hogy édesapja, Jálics János (1911-1994) akvarelleken örökítette meg a település akkori arcát. A különleges már-már településtörténeti dokumentumnak is beillő alkotások aztán megannyi személyes egyeztetés után az Alsóújlakon, az elszármazottak találkozóján hívtak emlékezésre, majd e bemutató után kerültek át a vasvári múzeumba. A polgármester hangsúlyozta: Jálics János Alsóújlakot megörökítő alkotásai az 50-es években készültek, fia, Gyula pedig édesapja révén korán megismerkedett e művészeti ággal, hiszen megannyi kép készítésénél volt jelen. A fiút, Jálics Gyulát azonban nemcsak a festészet ragadta magával, a faragás is élete részévé vált. Németh Tibor kiemelte: a tárlat alkotásai helytörténeti szempontból is gazdagabbá teszik életünket, Alsóújlak egykori arca, régi utcarészletek, mára átalakult tájrészletek idézik a múltat. Olyan élethű képet ad az egykori faluról, hogy szinte megérinti az embert a táj. A festményeken fellehető épületek jó része már nem áll, ezért is pótolhatatlan értékek ezek a magas művészi színvonalú alkotások. Az édesapa múltidéző akvarelljei mellett Jálics Gyula faragásai az élő fa megmunkálása útján adják át üzenetüket. Több évtized faragásaiból válogat a tárlat, mely hosszú órák verejtékes munkája során készült, finoman kidolgozott, részletgazdag műveket vonultat fel. A faragások szélesebb témakört és időszakot ölelnek fel, mint az akvarellek, hiszen Ádám és Évától, Jézus keresztre feszítésén, a hun Attilán át egészen a kortárs költő, Nagy Gáspár portréjáig láthatunk itt alkotásokat. Ezek a helytörténeti és kulturális szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű művek kincsek a Hegyháton, a Hegyhátról – zárta gondolatait a polgármester, átadva a teret a Kalinkó Népdalkörnek, melynek tagjai vasi dalcsokorral köszöntötték a művészt. Jálics Gyula eztán édesapja emlékét idézte. Mint mondta: minden komoly teljesítmény mögött egy nőt kell keresni, ebben az esetben édesanyját, akinek a szülei révén a család kapcsolatba kerülhetett Alsóújlakkal, melynek festői szépségét építőművész édesapja felismerte, s volt alkalma megfesteni. Hozzátette: számára a mai napot nemcsak a helyszín, hanem az időpont is különlegessé teszi, ugyanis édesanyja a Mária nevet viselte, feleségével 48. százassági évfordulójukat 12-én ünnepelték, míg fiuk szeptember 15-én született, így mindez tovább emeli a megnyitó fényét. Majd köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek a varázslatos helyszínért, s a Nagy Gáspárról mintázott alkotását a városnak adományozta, édesapja egy-egy akvarelljével pedig Alsóújlakot, illetve a múzeumot ajándékozta meg. Így a múzeum gyűjteménye egy olyan, unikális, 1960-as képpel bővült, amely a vasvári Szentkutat ábrázolja búcsúsokkal.
A megnyitót végül a Kalinkó Népdalkör tolmácsolásában vasvári búcsús ének zárta, mintegy átadva a teret az esti, búcsúi körmenetnek.
– vv –
Fotó: Laki László
