Március 2-án elsőpénteken 5 órától Rózsafüzér Társulat a szentolvasót imádkozza, majd fél 6-tól keresztúti ájtatosságot végzünk. A 6 órai szentmisét a Rózsafüzér Társulat titokcseréjére kerül sor.
Böjti péntek estéken fél 6-kor keresztúti ájtatosságot végzünk Jézus keresztút-járásának emlékére. Buzdítjuk a kedves híveket, hogy e nagyböjti áhítatgyakorlatba kapcsolódjanak be!
Március 19-én Szent Józsefre, a Boldogságos Szűz Mária jegyesére emlékezünk.
Március 24-ről 25-re virradóra térünk át a nyári időszámításra, ezért 25-től, vasárnaptól az esti szentmisék 19 órakor kezdődnek.
Március 26-án tartjuk Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) ünnepét.
Nagyböjti lelkigyakorlatunkat március 30-31-én és április 1-én tartjuk. A lelkigyakorlatot Dr. Koltai Jenő celldömölk-alsósági plébános úr vezeti. Minden szentmise alatt lesz szentgyónási lehetőség.
A húsvéti nagygyóntatás április 1-én, délután 4 órától az esti szentmise végéig lesz. Végezzük el idejében húsvéti gyónásunkat: nagypénteken, nagyszombaton és Húsvét napján ugyanis nem lesz gyóntatás.
Előrejelzés a Nagyhétre és Húsvétra: április 1.: Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja. A délelőtti mise elején barkát szentelünk, majd ünnepélyes körmenetben vonulunk a templomba. Énekkarunk előadásában hallgatjuk meg Jézus szenvedéstörténetét, a Passiót.
Április 5.: Nagycsütörtök, az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend (papság) megalapításának ünnepe. Az esti szentmisét az Utolsó vacsora emlékére mutatjuk be.
Április 6.: Nagypéntek, szigorú böjti nap! Délután 3 órakor Urunk szenvedésének ünneplését (nem szentmisét!) tartjuk a plébániatemplomban: igeliturgia és Passió, egyetemes könyörgések, szentáldozás.
Április 7.: Nagyszombat, az Úr sírban nyugvásának napja. A feltámadási vigília-mise este fél 7-kor kezdődik. Részei: tűz- és húsvétigyertya-szentelés, húsvéti örömének, olvasmányok, a keresztségi fogadás megújítása, szentmise, feltámadási körmenet és húsvéti ételáldás.
Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn a szokásos vasárnapi miserenddel várjuk az ünneplőket.
A pápa imaszándékai március hónapra – Általános: hogy az egész világon kellően elismerják a nők közreműködését a társadalom fejlődéséhez. – Missziós: hogy a Szentlélek adományozzon állhatatosságot mindazoknak, különösen Ázsiában, akiket Krisztus neve miatt hátrányosan megkülönböztetnek, üldöznek vagy halálba visznek.
A nagyböjti szent idő
A nagyböjt az egyházi éven belül szent időszak, mely hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. A nagyböjt célja Húsvét ünneplésének előkészítése. A nagyböjti liturgia hangolja ugyanis a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztségre készülőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak. Nagyböjt negyven napból áll, Jézus pusztai böjtjére emlékeztetve. Mivel vasárnap a keresztény ember – Jézus feltámadásának örömére – nem böjtöl, a nagyböjt hamvazószerda és az első nagyböjti vasárnap közti hétköznapokból, s a köv. 6 hét hétköznapjaiból áll (4 + 6×6 = 40 nap). A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, szent három napja pedig nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Liturgikus színe a lila. Szent Iréneusz tanúsága szerint a II. században egyesek nagypénteken, mások nagyszombaton is vagy Húsvét hajnala előtt 40 órán át böjtöltek. Tertullianus szerint a III. sz. elején a keresztények addig böjtöltek, amíg „elvitetett tőlük a vőlegény”, azaz Krisztus sírban nyugvásának idejéig (nagypénteken és nagyszombaton). A III. sz. közepén az alexandriaiak 1 hétig böjtöltek húsvét előtt. Szent Atanáz 339-ben Rómából írta az alexandriaiaknak, hogy tartsák meg a negyven napos böjtöt. Ekkor a nagyböjt már általános volt. A nagyböjt ideje előkészület volt a katekumeneknek (hittanulóknak) a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, s általában mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére. A II. Vatikáni Zsinatig (1962-65) a böjti 40 napot megelőzte és liturgikusan előkészítette további két hét, a böjtelő (hetvenedvasárnap, hatvanadvasárnap, ötvenedvasárnap; farsang); az utolsó böjtelőtti nap a húshagyó kedd. A IV-V. században nagyböjtben csak hétfőn, szerdán és pénteken, a 6. sz. végén már minden hétköznap volt szentmise, saját miseszövegekkel. A II. Vatikáni Zsinat óta hamvazószerdától nagyszombatig nincs alleluja, az orgona csak az ének kíséretére szorítkozhat, s elmarad a templom virágokkal díszítése. Sajátosan nagyböjti népi áhítatgyakorlat a keresztúti ájtatosság. A hatályos egyházjog szerint szigorú böjt van hamvazószerdán és nagypénteken, hústilalmi napok a péntekek.
Huszár Balázs
