Gyertyaszentelő Boldogasszony
A liturgia nagyon kifejezően a találkozások ünnepének nevezi Gyertyaszentelő ünnepét. Simeon találkozik Jézussal, az Ószövetség az Újszövetséggel. Jézus pedig, mint Isten Fia találkozik az ő népével, az Egyház, mint felékesített menyasszony, találkozik isteni Vőlegényével. Az emberkereső Isten és az Istent kereső ember boldog egymásra találása ez az ünnep.
E napon az Egyház gyertyát szentel, és ezekkel a meggyújtott gyertyákkal tart ünnepi körmenetet. A körmenet jeleníti Krisztusnak, a világ világosságának dicsőséges bevonulását népe közé. Az Egyház előszeretettel használja a gyertyákat minden szertartásban. Templomainkat bár villanyfény világítja meg, az oltáron mégis gyertyát gyújtunk. Kereszteléskor gyertyát adunk a szülők, keresztszülők kezébe. A szerzetesjelöltek égő gyertyával kezükben teszik le örök fogadalmukat. Szeretteink sírján gyertyát gyújtunk, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján pedig égő gyertyákkal körmenetet is tartunk.
Nyilvánvaló, hogy a gyertyát nem fényforrásként használjuk, hanem jelképként. A gyertya ugyanis Krisztus-szimbólum. Arra a Jézus Krisztusra emlékeztet, aki önmagát a világ világosságának nevezte. A Mennyei Atya azért küldte el hozzánk, hogy eloszlassa a bűn keltette sötétséget, megvilágosítsa az embereket tanításának fényével, meggyújtsa bennünk a hit és szeretet fényét. Méltán mondhatta Jézus: „Aki engem követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága”.
Jézus nem csak magáról mondta, hogy Ő a világ világossága, hanem rögtön ezután a tanítványainak, és rajtuk keresztül nekünk is: „ti vagytok a világ világossága”. Ezért a szentelt és meggyújtott gyertya nem csak Krisztust szimbolizálja, hanem minket is. Őrizzük és osszuk meg reményünk alapját a mai reménytelen világgal: a hit, a remény és a szeretet fénye által.
Egyházi hírek
-
Február 2-án Urunk bemutatása a templomban – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Az esti szentmisében gyertyát szentelünk, és körmenetet tartunk a templomon belül. Ez a nap egyben könyörgő nap is a szerzetesi hivatásokért.
-
Február 3-án Szent Balázs vértanú püspök emléknapján, a szentmise végén torok-áldásban részesítjük a kedves híveket. Ezt a szentelményt a február 5-i vasárnapi szentmisék végén is kiszolgáltatjuk.
-
Szentmisék az Idősek Otthonában: február 9-én és 23-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor.
-
Február 11-e Szűz Mária lourdes-i megjelenésének 154. évfordulója, egyben a Betegek világnapja. Az esti szentmisében a betegekért, ápolóikért és az egészségügyben dolgozókért imádkozunk.
-
Február 22-én, Hamvazószerdán megkezdődik a Nagyböjt, legnagyobb ünnepünkre, a Húsvétra való felkészülés időszaka. Az esti szentmisében megáldjuk a tavaly virágvasárnap megáldott barkák elégetéséből származó hamut, és a bűnbánat jeleként meghamvazkodunk. Ezt a szentelményt a következő szombat este és vasárnap a szentmisék végén kiszolgáltatjuk mindazoknak, akik hamvazószerdán nem részesülnek benne.
-
„Utad, Jézus, veled járjuk”: nagyböjti péntek estéken fél 6-tól keresztúti ájtatosságot végzünk templomunkban.
-
Bűnbánati fegyelem a Nagyböjtben: Hamvazószerda és Nagypéntek szigorú böjti nap. Ez azt jelenti, hogy minden római katolikus számára, aki már betöltötte a 18. életévét, de még nem kezdte meg a 60. évét, ezen a napon kötelező a hústól való megtartóztatás. Ezen kívül Hamvazószerdán és Nagypénteken csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer szabad jóllakni. 14 és 18 éves kor között csak a hústól való megtartóztatás kötelező. Nagyböjt péntekjein a hústól való megtartóztatás vonatkozik a 14 éven felüliekre. Ez a böjti fegyelem nem vonatkozik azokra a hívőkre, akik valamilyen betegségben szenvednek vagy nem saját asztaluknál étkeznek.
-
A pápa imaszándékai február hónapra – Általános: Hogy valamennyi nép teljesen hozzájusson a vízhez és azokhoz a készletekhez, amelyek a mindennapi életben maradáshoz szükségesek. – Missziós: Hogy az Úr hatékonyan támogassa az egészségügyi dolgozók erőfeszítéseit, akik a legszegényebb vidékeken nyújtanak segélyt a betegeknek és az öregeknek.
