Hat évvel ezelőtt rendezték meg először a Vasi Őrtüzek Vándorkonferenciát a Nagy Gáspár Művelődési Központ kezdeményezésére. Az esemény azért indult elsősorban útjára kezdetben, hogy Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő munkásságát minél jobban megismertesse Vasváron, a Hegyháton és egyre közelebb hozza őt egyénenként is a térségben lakókhoz. Ezt mesélte a vándorkonferencia kezdeteiről Gergye Rezső, a művelődési központ igazgatója. Hozzátette: ugyanebben az időben került felszínre egyre több információ Kisfaludy Sándor költő egykori szoros kötődéséről Kámhoz. Ugyancsak erre az időre tehető Békássy Ferenc zsennyei költő kultuszának erősödése. A három alkotó inspirálta a vándorkonferencia hegyháti „műfajának” megteremtését. A program aztán évről évre újabb helyszínekkel, településekkel bővült ki. Az idei év kuriózuma Püspökmolnári csatlakozása volt, hetedik helyszínként. Kuglics Gábor helytörténész kutatásai szerint Kristóf Ágota író édesapja Püspökmolnáriban volt kántortanító. Az 1920-as években versei jelentek meg vasi újságokban. A „helyi” egyébként is kulcsszó. Az irodalmi nagyságok kötődése bizonyos településekhez, magát a nagyközönséget, a településeken élőket is még érzékenyebbé teheti az alkotók munkássága iránt. Gergye Rezső az idei programot sorolta: A két napos Vasi Őrtüzek Vándorkonferencia Zsennyén kezdődött, aztán Döröskén, Nagytilajon, Bérbaltaváron, Kámban, Püspökmolnáriban folytatódott és Vasváron végződött egy Hamvas Béláról szóló kötet bemutatójával. Zsennyén egy performance keretében Békássy Ferenc sírjánál emlékeztek a konferencia résztvevői a költőre, Joós Tamás énekmondó közreműködésével. Itt versszerető emberek találkoztak, beszélgettek ezt követően egymással nem csak versekről, hanem más fontos értékekről is. A vacsorát követően költők mondták el verseiket. Zilahról is érkeztek alkotók, akik magyar és román nyelven olvasták fel műveiket. A döröskei helyszínen a Mérlegházban, a „Versek Mérlegen” performance következett. A versek szó szerint is mérlegre kerültek, játékos gyakorlatokkal ismerték meg ezeket a jelenlévők. Nagytilajon, a temetőben Nagy Gáspár sírjánál Devecseri Zoltán költő idézte meg pályatársa emlékét. Aztán Nagytilaj és Bérbaltavár között félúton a jegenyefáknál Kovács László költő, rím-, és fafaragó beszélt arról: Nagy Gáspár emlékére milyen pad faragásába, elkészítésébe kezd a tervek szerint. A bérbaltavári helyszínen Nagy Gáspár szülőházában Csider Sándor, szintén a költő pályatársa kapott szót. Kámban a sokáig a településen élő Kisfaludy Sándorra Tausz István emlékezett, helyi versmondók közreműködésével. Püspökmolnáriban Kuglics Gábor helytörténész volt az előadó. Vasváron a könyvtárban Weiner Sennyey Tibor: Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetét mutatták be a szerző részvételével. A vándorkonferencia borkóstolóval zárult. A kérdésre, hogy nem lenne-e célravezetőbb az irodalmi konferenciát egy központi helyszínen, a Nagy Gáspár Kulturális Központban megtartani, a szervező, Gergye Rezső egyértelmű nemmel válaszolt. Meggyőződése szerint fontos helyszín Vasvár, de nem kizárólagos. Németh László, a Két Bolyai című drámára utalt, ahol az idős Bolyai fiának azt az életbölcsességet adja át: Válassza mindig a nehezebb utat. A vándorkonferencián is az volna a könnyebb, ha Vasvárra lehetne fókuszálni a szervező erőket. Ám azért kell a nehezebb utat választani, mert minden településen, fogadó helyszínen van olyan apró történés, amely kötődik a konferenciához, egyben ezáltal a helyi emberek is érintettek lesznek. Így a kistelepüléseken élők is jobban azonosulnak, aktívabban kapcsolódnak a programhoz. Minden házba dobtak meghívót hat faluban, amely a vándorkonferencia programját tartalmazta. Ha nem is ment el mindenki a településen rendezett eseményre, de minden házban olvashattak, tudtak erről. Mindez a helyi identitást erősítheti a falvakban is. Ezért választják a nehezebb utat a szervezők. Ám Gergye Rezső hangsúlyozta: mindez nem zárja ki, hogy a rendezvénysorozat részeként a vándorhelyszínek mellett a jövőben lesz majd egy elmélyültebb, irodalomelméleti elemzésre módot adó konferenciaegysége is a sorozatnak, amelynek a Nagy Gáspár Kulturális Központ színházterme adhat helyszínt. Az „Őrtüzek” elnevezésen is sokat dilemmázott Gergye Rezső vasvári és Tausz István kámi szervező, de az idő igazolta: jó választásnak bizonyult a név, hisz egyre szaporodnak a helyszínek, egy-egy újabb parázs évről évre feltűnik, amely lángra lobbanhat. Olaszfa jó példa erre idén: kiderült, hogy a településnek van, volt kapcsolata Móra Ferenc családjával. A helyiek már léptek, tudatták a vándorkonferencia szervezőivel a tényt. Jövőre valószínűleg nyolcadik helyszínként csatlakoznak a programsorozathoz majd. A folyamat tehát nem áll meg, de nem korlátozódik kizárólag irodalmárokra a fókusz. Az írók, költők mellett sportolók, színészek vasi, hegyháti gyökerei is fontosak lehetnek. „A minőség felkutatásához fontos eszköz a Vasi Őrtüzek Vándorkonferencia, ez a cél”-fogalmazta meg zárásul Gergye Rezső szervező a programsorozat lényegét.
Pogács Mónika
