Elé kellene menni a holnapnak!
Gergye Rezső polgármesterjelöltet programjáról kérdeztük
Gergye Rezső, a Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója is megméretteti magát az október 12-ei önkormányzati választáson. Az országosan elismert közművelődési szakemberre – Tóth Balázs alpolgármester és Barbalics Imre János, volt múzeumigazgató mellett – lehet voksolni. A független jelöltet programjáról kérdeztük.
-Adódik a kérdés: miért indul el a polgármesterségért az önkormányzati választáson?
-Nem tartom helyes megfogalmazásnak, hogy jelöltek indulnak a választáson. Bár tudom, hogy a közbeszédben ez a megfogalmazás terjedt el, s magam is így használom. Azonban fontosnak tartom, s minden lehetséges alkalommal el is mondom azt a vélekedésemet, hogy egy közösség képviseletében nem indulni kell. Amennyiben elegen bíznak valakiben, akkor a jelöltséget vállalni kell. Azaz, másoknak kell akarni, hogy legyél a vezetőjük. Feltételezem, hogy jelölttársaim is azért mérettetnek meg, mert mások megszólították őket. A vasváriak ösztönöztek 12 évvel ezelőtt is, amikor vállaltam a jelöltséget, s így történt ez most is. Ha a városlakóknak több lehetőségük van arra, hogy több ember közül válasszanak, akkor mérlegelniük kell, utána kell járniuk az információknak, meg kell ismerniük a jelölteket. Hiszem, hogy a választást megelőző időszak is felszín alatti újabb „mozgásokat” indíthat el egy demokratikusan működő közösség, egy város lelkiségében, szellemiségben. Azt gondolom, hogy ez – eredménytől függetlenül – hasznos, mind a jelöltek, mind pedig a választók számára. Minden a közösségért végzett tevékenység az én felfogásomban szolgálat, alázattal szolgálni másokat a szabadság kiteljesedése. Ezt irodalmi megfogalmazásban úgy is mondhatnám: gúzsba kötve táncolhatsz. Azaz, szabad vagy a közösség alkotta elvárásokon belül. Hiszem, mindenki azért méretteti meg magát, mert jót akar, jobbat akar a közösségnek. Az adott közösségek pedig az általuk legjobbnak vélt jelöltet választják, s ez így van rendjén, ilyen felfogás szerint nincs vesztese a választásoknak.
-Mi a konkrét polgármesteri programja?
-József Attila szavaihoz, miszerint „Ehess, ihass, ölelhess, alhass” még egy gondolatot hozzátennék: dolgozhass! Mindent ez utóbbinak kell alárendelnie a városvezetésnek, mint ahogyan azt eddig is tette. Értelmes, emberi munkát kell adni azoknak, akik valóban dolgozni szeretnének. Úgy gondolom, hogy ebben a vállalásban nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hanem az eddigi pozitív folyamatokat kellene felerősíteni, tovább gondolni. A közösségfejlesztés eszközeivel növelném a közéletben aktív polgárok számát, az embereket bevonnám az aktív cselekvésbe, gondolkodásba. Minél több embernek kell elhinnie, hogy fontos és hasznos a véleménye a város további életének alakításában. A városunk legfőbb természeti kincse, a meleg víz adta lehetőséget eddig is kereste a város. Ennek az erőforrásnak a hasznosítása az egyik nagy lehetőség, s ugyanakkor a legnagyobb anyagi kockázat is. Nyilvánvaló és ésszerű, hogy az e téren megkezdett munkát folytatni szükséges, s a termálvíz kincset gazdasági, turisztikai érdekek felé kell vinni. Az egészséges életmód térhódításával az embereknek egyre nagyobb igényük lesz az uszoda és a strand nagyobb irányú igénybe vételére. Amennyiben a vasváriaknak igénye lesz arra, hogy a fürdő akár egész évben üzemeljen, akkor nyilvánvaló, hogy ehhez az kell, hogy a polgár hetente háromszor jöjjön úszni, strandolni, áldozzon rá pénzt, időt, energiát. Csak akkor tudja a városvezetés is megvalósítani az elképzeléseit, ha ebben nagyfokú támogatottságra talál az itt élők körében. Városunkban, az utóbbi években látványos, korszerű sport beruházások is elkészültek. Ezekhez a létesítményekhez „használókat” kell nevelni. Vasvárnak kiváló hagyományai vannak a labdajátékok: a labdarúgás, a kosárlabda vagy a kézilabda területén. Hiszem, hogy a nem feltétlenül eszközigényes sportágaknál – a futásnál, a kerékpározásnál – egy-egy példaadó ember vezetésével szép folyamatok indulhatnának el. Városunkban az ismert gazdasági folyamatok mellett nagyon erős lehet a humán tőkébe vetett hitünk ereje. Hiszem, hogy gazdasági erővé alakítható az erős lokálpatriotizmus, ami nagyon egyszerű elvárásokon alapszik. A mindennapokban egymást s az idegeneket is tiszteljük meg a találkozásaink alkalmával köszönéssel, tudjunk és tanuljunk meg mind többet Vasvárról, hogy azt a hozzánk érkezőkkel is megoszthassuk. Neveljük gyermekeinket városukra büszke VASVÁRIAKnak. Fontos számomra az elszármazott helyiek visszahívása. Tudatosabb mederbe kell terelni az innen elszármazott helyi emberek szellemi tőkéjének kiaknázását. E téren is vannak már helyi kezdeményezések. Vasvár és a vidék kapcsolatának minden szegmense rendkívül fontos. A jövőben is ez az irány: a vidék Vasvárral, Vasvár a vidékkel. Mindezt nem kényszerhelyzetként kell megélni, hanem kiváló lehetőségként. Fontosnak tartanám a vállalkozók aktívabb bevonását a város életébe. Jobban megismerhetnénk emberi példájukat, a gazdasági sikereikhez vezető életutak tanulságait is. A város joggal lehet büszke civil szervezeteire. Azonban minden szervezetnek önállónak kell lennie, érdekmentesen azt az értéket szükséges képviselnie, amiért szerveződött. A projektre létrejövő civil akciók hasznosak, tartós, hosszú távú szerves fejlődési folyamata indíthat el helyi cselekvéseket, nevelhet ki, követendő egyéneket, példákat. Másik fontos pont: a közéleti találkozások. Ebbe beletartozik az utca tisztán tartását végző személytől kezdve a milliárdos projekt vezetője is. Alkalmakat kell teremteni, hogy ezek a különböző egzisztenciájú, különböző mentalitású emberek egyenrangú partnerként szót kapjanak közös ügyeinkben. A helyi nyilvánosság egyik eszköze az újság, de én gondolkodom térségi rádióban, térségi tévében is. Itt is a közösségalapú, értékelvű megoldásokat helyezem előtérbe. Mint ahogyan társadalmi szinten, úgy helyben is fontos kezelésre váró feladat a széleskörű szolidaritáson alapuló, esélyteremtő feladatok megfogalmazása a mélyszegénységben élők és a cigánykérdés problémáira, amelyekkel a jövőnk érdekében szembe kell nézni. Ebben a munkában a szakmai szervezetek, az oktató nevelő intézmények, ellátó szervezetek, és a Nemzetiségi Önkormányzatok széleskörű összefogására számítok. E tekintetben a folyamatok szakszerű kezelésének köszönhetően is nincs nagy gond a városban és a térségében. Ennek ellenére több energiát kell fordítani ezeknek a folyamatoknak a megismerésére, a jó példákból, jó gyakorlatokból tanulnunk kellene, hogy felkészülten tudjuk reagálni a problémákra. Elé kellene menni a holnapnak. A kampányfeladatom során hangsúlyt fektetek arra, hogy elmondjam, mennyire fontos az is, hogy az emberek megtanuljanak városban, megyében, régióban, országban, világban gondolkodni. A ma emberei, akik társadalmi és gazdasági jólétben szeretnénk élni, nem tehetik meg, hogy csak önnön és családjuk tagjainak sorsáról gondolkodjanak. Minden ember kimondott gondolata hat a többiekre, népművelői munkám vezérfonala is ebben rejlik. Párbeszéd minden szinten. Amennyiben az Önök bizalmából városvezetői feladatot kapok, a helyi értékeket tekintem munkám további alapjának. A Dísz téri királyok kútját helyi iparos készítette el, helyi szobrász alkotta, helyi kántor írta a kút dallamait. Számomra, profánul megfogalmazva ez a csúcs.
-A polgármesterség azonban összeférhetetlen jelenlegi munkakörével.
-A polgármestert egy kiváló közösségfejlesztőnek tartom. Azaz, ugyanazt csinálnám majd polgármesterként, mint most. Még néhány évtizede egy városvezetésen múlhatott a munkahelyteremtés, addig ma az adott település vezetői már nem tudnak annyi mindent tenni. Vannak olyan erős globális gazdasági érdekek, amiket a legrátermettebb városvezetés sem tud irányítása alá vonni. Bibó azt mondja: a szabadság kis körei. Hiszem, ha három-négy ember elkezd gondolkodni, majd tenni, s idővel felfedeznek egy újabb kört, az hálót alkot. Ebben az erős hálóban tudunk olyan munkát végezni, ami garantálhatja városunk továbbfejlődését. A polgármesterség tekintetében tisztában vagyok a realitásokkal. Élve demokratikus jogaimmal, a kampány idején számos közérdekű, közéleti kérdésről tudok együttgondolkodni a városban élőkkel. Az ajánlóívet személyesen vittem el mindenkihez, az erre fordított időm is megtérült. Jelenlegi hivatásom mondatja ezt velem, s mindezt egy polgármesteri megbízatásra is igaznak érzem. Hiszem, hogy nincs annál jövedelmezőbb elfoglaltság, mint időt, s energiát nem sajnálva, tenni a köz érdekében.
Önéletrajz:
1957-ben Sorkikápolnán születtem. Szüleim egyszerű emberek voltak. Édesapám cipész, édesanyám háztartásbeli és a téeszben dolgozott. A családomban tanultam meg örök életre az őszinte, hiteles beszédet, a konok kitartást és hűséget az értékek mellett. Két testvérem van. Asztalos mesterséget tanultam, s dolgoztam is a szakmában néhány évig. A munka mellett végeztem el a középiskolát, szereztem érettségit. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola levelező tagozatán tanítói diplomát és népművelésből szakkollégiumi oklevelet kaptam. Közben folyamatosan közösségi tevékenységet végeztem. Főleg színjátszó csoportok alapító tagjaiként, vezetőjeként Oszkón, Körmenden, Vépen, Balogunyomban, Nádasdon, Szombathelyen. A közművelődési munkát 1982-ben Vépen kezdtem. Négy évig dolgoztam a művelődési ház vezetőjeként. 1985-ben elvégeztem pécsi Janus Pannonius Egyetemen a felsőfokú kulturális menedzser szakot. Vasvárra 1986-ban költöztem feleségemmel, három gyermekünk már vasvárinak született. A Vasvári Népfőiskola tagja és a Vasvári Játékszín vezetője vagyok, emellett a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumi tagjaként tartanak számon. Szívügyem, hogy Nagy Gáspár szellemiségét képviseljem, a magam eszközeivel népszerűsítsem. Tagja vagyok a Népművelők Országos Egyesületének és a Magyar Színjátékos Szövetségnek, egyik alapító tagja vagyok a Nagymákfai Hagyományőrző Egyesületnek, mellyel számos falufejlesztő tevékenységet végzünk. A Nemzeti Művelődési Intézet közművelődési szakértője, és minőségfejlesztő auditora vagyok. Szakmai publikációim jelentek meg szaklapokban. Feleségem, Gergyéné Szakály Georgina szintén a közművelődésben dolgozik. Nagyobbik lányom, Veronika az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőnél dolgozik. Mesterdiplomás romológus. Elvégezte a PTE-BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolát. Doktori dolgozatát készíti. Fiam, Máté történelem szakot végzett a Pécsi Tudományegyetem alapszakán, politikatudományok mesterszakon diplomamunkájára készül. Kisebbik lányom, Eszter szintén Pécsett egyetemista, néprajz-romológia szakon alapdiplomája van, elsőéves tantárgyfejlesztő, nyelvtanár, beás nyelvtanár mester szakon. A családom is megfertőződött a kultúraközvetítő tevékenységemmel, gyermekeim népdalosként, színjátszóként, versmondóként, kollégiumi bizottsági tagként végeznek közösségi munkákat. A mai napig közösségi tevékenységeikkel erősen kötődnek városukhoz. A jó sorsom úgy hozta, hogy elmondhatom: a hobbim a munkám, a munkám a hobbim.
Arra kérem a választópolgárokat, hogy ismerjék meg a jelölteket lehetőleg személyesen. Ne elégedjenek meg a sajtó és az egyéb csatornákon elérhető információkkal. Vasváron, október 7-én 18 órakor várom Önöket a Nagy Gáspár Kulturális Központ Tretter-termében.
Október 12-én pedig az elegendő információk birtokában válasszák a legjobbakat.
