A könyvek mellé dominikáner és mézbor dukált
Könyvbemutatóval, kóstolóval indult idén a „Nézzük meg együtt” programsorozat. Nem csak a kötetek, hanem a gasztronómiai különlegességek is szorosan kötődtek a város történetéhez. „A szentgotthárdi csata és a vasvári béke” című könyv az 1664-es események 350 éves jubileuma alkalmából készülhetett el Tóth Ferenc történész szerkesztésében, több konferencia előadásait tartalmazva. A könyv kiadását Vasvár és Szentgotthárd is támogatta.
Már az újranyomáson kell gondolkodniuk, olyan érdeklődés volt a könyv iránt. A „Matróznaplók” kiadását a Vasi k.u.k matrózok Hagyományőrző Csoportja jegyzi. Három egykori tengerész, köztük a civil szervezet vasvári elnöke, Hideg István dédnagyapjának, Harmat Lajosnak a naplójából válogattak szemelvényeket.” A 800 éves domonkos rend Magyarországon” címet kapott kötet szintén szerkesztett mű. A rend újkori történetének anyagaiból válogatott dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész. A könyv a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény és a Szent István Akadémia közös budapesti konferenciájának anyagát tartalmazza, melyet a jeles jubileum tiszteletére rendeztek. Vasváron a domonkosok a múltjukkal vannak jelen. Szinte minden tanulmányban szerepel Vasvár, mutatott rá a kötet helyi vonatkozásaira dr. Zágorhidi Czigány Balázs. A domonkos rend hazai tartományfőnöke is jelen volt az eseményen. Kostecki András fontos adalékokat tett hozzá rendjük múltját, jelenét és jövőképét illetően a szerkesztő által mondottakhoz. A szervezők gasztronómiai programelemet is kínáltak a domonkosokról szóló témához. A szerzetesek készítette mézbort és az úgynevezett dominikánert is megkóstolhatták a jelenlévők. Utóbbi olyan sütemény, amely minden ízében és színében a rendet jelképezi. A piskóta fekete-fehér, ahogy a rend viselete. Csillag van a tetején. A hagyomány szerint Domonkos csillaggal a homlokán született. A piskótarétegek között a narancslekvár sem véletlen: a rendalapító Domonkos kedvenc gyümölcse volt. A mézbor is különlegesnek számít a maga nemében. Receptje a domonkosok mellett a Hegyháthoz kötődik. Báró Ambrózy Béla receptje alapján készült, aki rokona volt gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak, a Jeli Arborétum alapítójának, de ő a délvidéken dolgozott. Híres borász volt. Mindenkit megkínáltak a borral, a süteménnyel a szervezők, a rendezvény pedig kötetlen beszélgetéssel zárult.
Pogács Mónika