Januári ülésén foglalkozott a képviselő-testület azzal a kérdéssel, hogy a város részére új fejlesztési stratégia kidolgozása vált szükségességé. Vasvár fejlesztése ez idáig a 2004-es településfejlesztési koncepción alapult, és a 2007-2013-as európai uniós programozási időszakot felölelő, 2008-ban készített úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégia mentén folyt.
Azóta azonban – ahogy mondani szokták – sok víz lefolyt a Rábán. Jelentős változások következtek be, mind a város és az ország, mind az EU életében is. Ezért az önkormányzat 2015. első félévében elkészíti a város új legfőbb fejlesztési dokumentumát, a 2020-ig szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiát, melyhez a Belügyminisztérium nyújt támogatást. Megkezdődött hát a tervezés, ennek során mind a lakossággal, a civil szféra és a gazdaság szereplőivel együttműködik az önkormányzat, és szakértőket vonnak be. A szakmai munka menedzselését a PRO VIA’91 KFT végzi, mely a megbízást közbeszerzésen nyerte el.
Meg kell keresni azokat a kitörési pontokat, amelyek lehetőségeket jelentenek nem csak az itt élők jobb életkörülményeire, a munkahelyeken dolgozók és a helyi vállalkozások működési feltételeinek javítására. Ehhez fel kell tárni és ki kell kerülni azokat a veszélyforrásokat, amelyek a lehetőségek kiaknázásának útjában állnak. Az előnyöket biztosító jövőkép és stratégia elkészítéséhez a lakosság és a vállalkozók véleményeit is felmérik, gyűjtik és a civil szervezetek, intézmények aktív együttműködésére is számítanak. Az első műhelytalálkozót február 2-án tartották, ez folytatódott most március 10-én. Utána a városházán került sor az első lakossági fórumra is, ahol már szélesebb körben is mód nyílt a fontos kérdések megvitatására.
Vári Attila vezető településrendező szólt a munka ütemezéséről is. Eszerint április 23-án a következő lakossági fórumon már az addigra összeállított stratégiát ismertetik, majd egy héten belül a településfejlesztési dokumentumokat véglegesítik a véleményeztetési folyamatra. Májusban a válaszokat beépítik az anyagba, s a dokumentumok véglegesítése után pedig a polgármesteri elfogadó nyilatkozattal együtt megküldik a BM számára. Az idei nyáron a folyamat zárásaként elkészül és elfogadásra kerül a képviselő-testületi előterjesztés. Kérdőíves felmérés adatai és a munkacsoportokkal való konzultáció alapján bemutatott elemzés számba veszi többek közt a táji és természeti adottságok, az épített környezet, a közművesítés, a közlekedési lehetőségek, a meglévő települési hálózat, a helyi társadalom és gazdaság analizálása nyomán az erősségeket, a gyenge pontokat, a lehetőségeket és a fejlesztési elképzelésekre leselkedő veszélyeket.
ERŐSSÉGEK:
-csendes, nyugodt, kompakt kisvárosi környezet, valamint hogy Vasvár járástérségi központ és fejlett, dinamikus nagyrégióhoz tartozik;
-európai és regionális utak találkozásánál fekszik (8-as és 74-es utak);
-a belvárosban koncentrálódott intézmények;
– a beépítés intenzitásának alacsony mértéke;
– a termálvíz, gyógyvíz és annak használhatósága,
– rendkívül változatos, természeti értékekben gazdag tájkarakter
– kulturális és rekreációs célú parkerdők (Szentkút, Római kapu)
– tájfenntartást és gondozást biztosító működő termelőszövetkezet
– működő állattenyésztés, művelt gyepterülete
– a város környezete mentes a környezetszennyező, jelentős környezetterheléssel járó
tevékenységektől
-a teljes körű közművesítés
GYENGESÉGEK: a képzett fiatalok elvándorlása, belső és külső befektetői tőke hiánya, az elöregedő kistérségi környezet.
LEHETŐSÉGEK közt jelennek meg: a fejleszthető turisztikai ágazatok:
– tájturizmus (gyalogos, kerékpáros)
– vallási turizmus
– Nagymákfa – Kismákfa: falusi turizmus, a helyi attrakciók fejlesztésével és a térségi programok rendszerbe állításával növekvő turisztikai kereslet, a vonzó kisvárosi életformát biztosító lakóhely, a két közeli megyeszékhely kulturális és gazdasági lüktetésének árnyékában.
– az M8-as és az M9-es megépülésével kedvező logisztikai és turisztikai helyzetbe kerülhet Vasvár;
– vasúti kapcsolatok fejlesztése Zágráb felé;
– az elektronikus távmunka terjedésével a kvalifikált munkaerő helyben foglalkoztatása;
– meglévő multinacionális cég kapcsolati tőkéjének erősítése;
– biogáz üzem létesítése – jelentős állatállomány megléte
– az újonnan induló vállalkozások támogatása (pl.: inkubátorház kialakítása);
– az idősökre épülő szolgáltató-gazdaság bővítése;
– a tájfenntartást és az erőforrások megőrzését biztosító, a hazai és a helyi biológiai alapokra támaszkodó gazdálkodás, kiemelten az ökológiai gazdálkodás térnyerésének elősegítése;
-helyi vegyszermentes élelmiszertermékek előállítása,
– hozzáadott érték növelése, a helyben történő termelés, feldolgozás, értékesítés pl. közétkeztetés, éttermek számára, helyi védjegy rendszer alkalmazása;
– az innovációs kezdeményezések támogatása, ösztönzése, ehhez kapcsolódó oktatási és kutató bázis létrehozása, fejlesztése
VESZÉLYEK: a kisvárosi életminőség emelkedésének hiánya miatt a képzettebb és mobilabb rétegek elvándorlása, a város népességének elöregedése, hogy a kistérség lélekszámának további csökkenésével ellehetetlenülnek bizonyos települési szolgáltatások, hogy (például középiskola, vendéglátás vonatkozásában) egyes központi funkciókat a szomszédos városok elszívnak.
Az aktualizált fejlesztési koncepció „Jó itt lakni” változata – inkább a belső erőforrásokra építkező reálisabb jövőképet vázolt fel, mivel az elmúlt években jelentős előrelépést tett a város számos területen:
– városközpont megújítása;
– szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése;
– felmérések készítése a lakosság körében;
– elkészítette településrendezési eszközeit,
– az önkormányzat szorosan együttműködik a szomszédos településekkel,
– a megyei önkormányzattal, a gazdasági szereplőkkel;
– Szentkút területének megújítása;
– önkormányzati kulturális illetve közintézmények fejlesztése;
– fejlesztések a szociális és egészségügy területén;
– előrelépés a turisztika területén (pl.: vallásturizmus, Rétes-fesztivál)
Jövőkép:
