Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas igazgatója A szarvassá változott fiú című filmje vasvári vetítésén
A filmről és annak hátteréről:
Juhász Ferenc csodálatos művéből, A szarvassá változott fiú című költeményből – melyet Bartók Béla zenéje ihletett – Vidnyánszky Attila korábban nagysikerű színházi előadást rendezett, amelyet a vasvári közönség is láthatott még a régi művelődési ház falai között. A hazai kulturális élet különleges pillanata lett, ahogyan a három Kossuth-díjas művész: egy költő- Juhász Ferenc, egy színész – Törőcsik Mari és egy rendező- Vidnyánszky Attila, valamint a beregszászi színház művészei és társulata összefogtak, hogy filmre vigyék a kortárs magyar költészet egyik legzseniálisabb alkotását. Új értelmezéssel, új művészeti alkotás született. Alkotás, amely ötvözi a filmes és a színházi „nyelvet”, amely az alkotás folyamatáról, a „színházcsinálásról” szól. Film, amelybe Vidnyánszky Attila saját és kárpátaljai társulata történetét, a beregszászi színház viszontagságait, gyönyörűségeit és sikereit beleszövi. Üzenet, amelyet a szarvassá változott fiú küld a „titkok kapujából” – az az egy, aki feljut a kapuba, visszanéz és megüzeni a jó hírt?
A film szakmai bemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban hatalmas siker, igazi ünnep volt: A vetítést megtisztelte jelenlétével: Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze, Törőcsik Mari, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze, Trill Zsolt, érdemes és kiváló művész; Vidnyánszky Attila, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Mejerhold-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, a film további szereplői, alkotói, a teljes stáb.
A filmet 2011 szeptemberében, 21 forgatási napon vették fel Debrecenben és környékén, a Csokonai és a Latinovits Színházban, egy debreceni lakásban és a város környéki tanyavilágban. 2014-ben három év szünet után sikerült a filmet sok-sok munkával, vágásban, képben és hangban méltón lezárni, végleges formája, mozikópiája 2015 tavaszán készült el.
Azóta szakmai bemutatókon vett részt itthon, az Egyesült Államokban, Los Angelesben fesztiváldíjat is nyert a legjobb rendező kategóriában, szép szakmai sikert aratott Szentpéterváron és Rómában is színházi fesztiválok vetítésein.
Az ünnepi, vasvári vetítésről:
Gergye Rezső, a Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy óvatosan szervezték a filmet: az előzetesben is felhívták a figyelmet arra, hogy az alkotás nem a könnyed szórakozásra vágyók számára készült. Majd Vidnyánszky Attila igazgató-rendező vette át a szót: „Vasvárra kicsit hazajövök, amit nem csak udvariasságként mondok. Olaszországban is vetítették a filmet, oda nem sikerült elmennem, de ide, Vasvárra muszáj jönnöm.” Mint mondta: egy életre hálát érez Vasvár és Gergye Rezső iránt, mivel hajdanán egy pici beregszászi színháznak annak idején segítő kezet nyújtottak. Elárulta, hogy Juhász Ferenc verse 16 éves kora óta elkíséri, fontos kérdéseket érint: kibékíthetetlen konfliktusról, természetről, anya-fiú kapcsolatról. Megjegyezte: A szarvassá változott fiú az egyik legsikeresebb előadásuk volt Moszkvától Párizsig. Szóltak neki, hogy felvennék a színházi előadást, amiért 100 millió forintot adnának. Ez a pénz filmhez kevés, tévéfilmhez sok. Végül Vidnyánszky Attila úgy döntött, hogy ne a színházi darabot kamerázzák le, hanem külön forgatókönyv született a különálló filmhez, egy klasszikus értelemben vett művészfilmhez. Az egyik olasz kritikus azt írta az alkotásról: „a ?80-as évek óta nem készülnek ilyen filmek”. A rendező tájékoztatott: a hazai művészmozi hálózatban októbertől látható. Vidnyánszky Attila felhívta a figyelmet: nem kell rögtön megérteni minden egyes képet és összefüggést. A filmben gyönyörű duettet játszik egymással: Törőcsik Mari és Trill Zsolt. Mint mondta: feltűnnek a vásznon azok a beregszászi színészek, akik hajdanán itt, a vasvári színpadon aludtak. „A fiam már felnőtt, de még gyerekként rohangált Vasváron.”, emlékezett.
Metaforák, érzelmek, látomások:
Kezdődik a film: Törőcsik Mari ételt készít, miközben a vers sorai hallhatóak. Az anya (Törőcsik Mari) megcukrozza, majd kiveszi a tepsiből a piskótát. Görcsös kézzel, nagybetűvel rója a papírra: ÉDES FIAM! Majd a fiú, azaz Trill Zsolt tűnik fel: „Tulajdonképpen apám halálával kezdődött minden. Inkább apám halálával végződött minden.” Visszatérő motívumként kiabálja bele a „semmibe” az édesanya: „Gyere vissza édes fiam! ? Én hívlak, a Te édesanyád!” Az anya csak rémül, szinte csontig hatol a fájdalma. Kiderül: 11 éve halt meg Józsi bácsi, az iszákos édesapa, akit a „hamu”, a pálinka és a répa ölt meg. Ez utóbbit nyelte félre leves evés közben, miközben vizespohárba töltötte magának a pálinkát. Újabb kép: a hinta elhagyatott. Magányról árulkodik az udvar minden szeglete. A múltbeli emlékek hirtelen megelevenednek. A fia fut az udvaron, lecsúszik a csúszdán, beleugrik a dézsába. Feltűnik a kezek játéka a falon, de a fiú felnőtt, túlnőtt anyján. „Ne csalogass engem, nem mehetek vissza. Ha visszamennék: földöngölgetnélek.”, válaszolja az élet durvaságát magába szippantott fiú. Majd anyját rárakja a kemencére, babusgatva ölbe veszi, megannyi tökéletes képben forrnak eggyé. Bársonyosak a fények, szívmelengető az összhang, hallható a madarak csicsergése. Az anya Krisztusként a kabátján keresztül a falnak szegezi a fiút. S még millió metafora egymás után? Úgy, mint: fekszenek a holdfényben, a szénakazalban és cirógatja a fia arcát az anya, akit nem érdekel gyermeke rendezői sikere. Ezt a kazlat gyújtja fel – az előadását hirdető plakáttal – a szarvas vadságával felvértezett fiú. Összemosódik a fiú világa és képzelete, az anya világa és képzelete. A film álomszerű hangulata átvált látomásokba, a békés falusi ház udvarából nyomasztó hely lesz. Felsejlik, hogy a fiú a múltja, a múltjából ismert emberek miatt sem akar visszamenni?. Megannyi képet látunk: nőkről, garázdaságról. Az édesanyja megjegyzi: nem értem én a szarvas hangodat.
„Ha én visszamennék: házad fölgyújtanám.”, érvel tovább a fiú, aki színészeit is fogva tartó színházát benzinnel locsolja körbe. Fehér tej és vörös bor: az anya és az apa, a nő és a férfi motívumai. A fiú fák gyökerét vágja ki, ez lesz a szarva, lélekben teljesen átalakul szarvassá. „Emlékszel-e még: hogy szaladtál, milyen boldogan hoztad haza a bizonyítványt?, kérdezte az anya. Válasz: „Barátaim elúsznak mellettem, mint a hal. Ki tudja, hol van az én ifjúságom?”
Visszatérő kép az apa halála. „Ilyen az élet! Máma vagyunk, hónap nem.” Az apa halálában is szorítja a vizespoharat, amiből a pálinkát itta.
„Te elveszett fiam, mégis gyere vissza! Szülőanyád virraszt érted.” A válasz: „A halál csak neked fáj, édesanyám.”
Vidnyánszky Attila a millió érzésből, látomásból, képből álló film vetítése után elmondta: novemberben viszik Párizsba az előadást, amely alatt kivetítőn a film is menni fog. A filmvászon és a színészek együtt lesznek jelen a színpadon. Ott debütál ilyen formában a darab.
A rendező megjegyezte: október 25-én tekinthető meg a forradalom 60. évfordulójára készült, Tóth Ilonkáról, az ?56-os mártírról szóló darabja.
Az igazgató ígéretet tett arra, hogy a későbbiekben is elhozzák előadásaikat Vasvárra, ahová mindig hazajönnek. S akkor talán nem csak a vásznon láthatjuk viszont a csodálatos Trill Zsoltot, Szűcs Nellit és az ifjabb Vidnyánszky Attilát.
A bemutató után Tóth Balázs polgármester invitálására kötetlen beszélgetés kezdődött el az aulában, ahol Vidnyánszky Attila a filmforgatáshoz szükséges pénzszerzés nehézségeibe, s a színészi lemondásokba is betekintést engedett, miközben elárulta azt is, hogy Törőcsik Marival dolgozni maga a csoda.
