Harmadik alkalommal tartották meg a Vasvári Húsvéti Bárányfesztivált április 8-án. A Nagy Gáspár Kulturális Központ melletti rendezvénytéren nem csupán a karcagi és a túrkevei csapatok főztek, hanem Vasvár Város Önkormányzatának képviselői is fakanalat ragadtak, hogy – a helyi ízléshez legközelebb álló – birkapörköltjükkel népszerűsítsék a bárányhúst. A rendezvényhez tudományos konferencia is tartozott, a szórakoztató program részeként színpadra lépett az operett nagyasszonya, Oszvald Marika, míg mulatós nótákat énekelt Kaczor Feri.
Az ünnepélyes megnyitón elsőként Tóth Balázs, Vasvár polgármestere köszöntötte a harmadik alkalommal éltre hívott fesztiválon megjelenteket. A hármas szám varázsszám, jelentette ki, majd hozzáfűzte: bízik abban, hogy a rendezvény kiállja a harmadik próbát is. Megjegyezte: minden évben nagy kihívást jelent az időjárás. Szól arról, hogy a fesztivál gasztronómiai és kulturális esemény is egyben, s ami még fontosabb: jó szórakoztató programokkal gazdagított találkozási lehetőség helyieknek és vendégeknek egyaránt.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta, hogy a gasztronómiai fesztiválok közül azok a legvarázslatosabbak, amelyek nem csupán egy ételt szeretnének népszerűsíteni, hanem hozzájuk valamilyen spirituális tartalom, hagyomány, rítus kapcsolódik. Nem véletlenül van nagy sikerük a bor és a gyümölcs lelkét, a pálinkát népszerűsítő fesztiváloknak. Viccesen megjegyezte: nem jósolna sok időt egy spenót, vagy egy zöldborsó fesztiválnak. Leszögezte: a vasvári fesztivál, így húsvét előtt, a sikeres fesztiválok sorába illeszkedik. A báránynak erős spirituális tartalma is van, hiszen az Ószövetségben már megjelenik: a zsidók a leölt egy évesnél fiatalabb bárány vérével kenték be a kapufélfát azért, hogy mentse meg őket az Úr. Az Újszövetségben a bárány áldozat szimbólum. Az egyházi, vallási, spirituális tartalom átöröklődött a néphagyományba is. A budaörsi svábok például egészben sütötték meg a bárányt, hogy csontot ne törjenek benne. Itt is megjelenik az egyházi tanítás. Ismertette, hogy a báránytartás gyakori volt ezen a vidéken, amit bizonyít, hogy címerekben is megjelenik, úgy mint Jákéban, vagy Csempeszkopácséban. Manapság kevésbé dicsekedhetünk ilyen hagyományokkal, ezért is örül annak, hogy évről-évre ellátogatnak Vasvárra azok, akiknek környékén a bárány hagyomány a legkarakteresebben megmutatkozik. Tájékoztatott arról, hogy Magyarországon mindössze 35 dekagramm bárányt fogyaszt egy ember, míg az unóban ez az adat 2, 3 kilogramm. Ez a fesztivál is segít abban, hogy népszerűsítse a bárányhúst. Örül, hogy ez évben a vasváriak is beléptek a főzők sorába. A báránytartáshoz kapcsolódóan viccesen megjegyezte: furulyája és pulija már van.
Majtényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a megyének 70-80 évvel ezelőtt voltak juh- és birkatartási hagyományai. Köszöntötte a rendezvény ötletadóját, dr. Seregi János professzort, aki kitalálta, hogy húsvét előtt Vasváron, míg ősszel Szentgotthárdon fesztivál keretei között népszerűsítsék a birkahúst, aminek megszerettetése – meggyőződése szerint – nevelés kérdése is. Bízik abban, hogy egyre többen látnak majd fantáziát a birkatartásban. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség nevében Hajduk Péter ügyvezető elmondta: pár éve még 20-25 deka birkahúst fogyasztottak a magyarok, azaz megindult egy felfelé ívelő tendencia, ami köszönhető a fesztiváloknak. Nemcsak a hús-, hanem a tejtermékekre is felhívta a figyelmet, valamint kiemelte: ezek az állatok karban- és pollenmentesen tartják a legelőt. Mint mondta: hazánkban az első juhászati társaságot Festetics Imre gróf itt, Vas megyében alapított. Az ünnepélyes megnyitón Dani János makói juhász a színpadon elmondta a pásztor fohászt. A rendezvény háziasszonya Tóth Zsanett volt.
A téren rotyogott a birkapörkölt, amelybe a karcagiak a fejet, a körmöt és a lábat is belefőzték. A fesztiválon Vasvár önkormányzata főzőcsapattal képviseltette magát, amelynek élén a két tanácsnok: dr. Pataky Pál és Galambos István állt. A főszakácsi szerepeket magára vállaló Galambos képviselő elmondta, hogy a birkahúst a marhapörkölt receptje alapján készítette el. Nagyon figyelt arra, hogy a húst alaposan megtisztítsa, valamint jó alapot készített a pörköltnek, amibe összezúzott zellert is tett. Akik nem voltak ott, bánhatják, hogy nem kóstolhatták meg ezt a birkapörköltet, ami rendkívül ízletesre sikeredett. A kiváló állagú és színű pörköltön az alapos előkészületnek köszönhetően a faggyú ízét egyáltalán nem lehetett érezni.
A Nagy Gáspár Kulturális Központ munkatársai által a szokott magas színvonalon megszervezet fesztiválon Zanotta Veronika Az aranyszőrű bárány című mesejátéka szórakoztatta a kicsiket, volt kézműves foglalkozás, kisállat simogató. A résztvevők megtekinthettek tárlatokat, felléptek a kemenesemagasi citerások, s volt tojásfa is. Szuper produkcióval lépett színpadra Oszvald Marika és Kaczor Feri.
A fesztiválhoz tartozó konferencián megemlékeztek azokról, akik letették a juhtenyésztés alapjait is.
A vidékfejlesztési program aktuális pályázati felhívásairól tartott előadást Zágorhidi Czigány Ákos, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőse.
„Bárány a vallásban és a művészetben” címmel tartott előadást Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. Juhász Pál 45 éve juhtenyésztő. Elmondta, hogy a juhot az elsők között háziasította az ember. Ismertette: a báránysülteket töretlen csonttal, keserű fűszerrel készítették el, ami valóságos keresztre feszítést jelenti. Említést tett az aranyszőrű bárány történetéről, bemutatta Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt című festményét, s megannyi bárány ábrázolást vett sorra. Majd kiemelte, hogy a butaság és együgyűség rajtamaradt az állaton, bár juhtenyésztőként is állíthatja: ez nem igaz.
A Magyar Juhtenyésztők Szervezetének 200 éve címmel tartott ismertetőt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A bárányszobrokról beszélt a fesztivál ötletgazdája, Dr. Seregi János professzor, aki a témát állatorvosi szemmel közelítette meg.
