Generációk közt épít hidat a Hegyháti Toborzó, melyet hetedik alkalommal rendeztek meg a Nagy Gáspár Kulturális Központban. Gergye Rezsővel, az intézmény igazgatójával a program után ültünk le egy értékelésre.
– Vége a Toborzónak. Hogy összegeznéd az idei rendezvényt?
– Az idei a hetedik volt. A hét év általában a megújulás, megújítás éve. De az is megújulás, ha amellett döntünk, hogy marad így, nem változtatunk rajta Hisz nem kell mindig új. Évente egyszer van ez a rendezvény, ez elég ritka alkalom ahhoz, hogy nem kopjon el. Az emberek egy éven át készülnek rá, rigmusokat írnak, programokat készítenek.
– Én csak örülök neki, ha marad így, mert olyan családias. Mindenkinek helyismerete van, tudja a dolgát. Szinte hazajön Vasvárra.
– Igen. A másik a belépődíj. Már természetes a vendégeknek, ötvenen, hatvanan is jönnek, hogy jegyet váltanak a műsorra, ahol jól érzik magukat, ahol produkciókat láthatnak, ahol ismerősökkel találkozhatnak.
– Maradjunk még a hangulatnál. Nagyon meleg és családias
– Igen. Semmi sem erőltetett, merev. A résztvevők figyelnek egymásra. Betartják a programra kapott időt. A produkciók közben sem gond, ha valaki akkor ér be a terembe. Nem feszes semmi, saját maga ritmusában haladhat. A szervezettség mellett egyfajta egészséges improvizáció, spontaneitás is jellemző rá. A Béri Balogh Ádám emléktábla koszorúzása is ilyen természetesen szervesül a napba. Maga a kuruc vezérre utaló részlet, utalás is több produkcióba beépül. Szerves minden. A toborzó szó is mindent összefoglal. Toborozni embereket értelmes dolgok mellé szoktunk. Benne van az is, hogy nincs vége, jövőre is számítunk a részvételre. Ez egy folyamat. Nem kitaláltuk, hanem megtaláltuk. A Közkincs Kerekasztalon. Nem lehet tudni már, hogy ki volt az ötletgazda. De mára beépült a térség kulturális folyamataiba.
– Akkor a rendezvényről beszéljünk tényekben!
– Hetedik alkalommal rendeztük a kulturális toborzót a Hegyháton. Tizennégy település majdnem 30 produkcióval mutatkozott be. A programban több mint 300-an vettek részt szereplőként, nézőként. Kórusok, szólisták, tánccsoportok, színjátszók, mesemondók mutatták be műsoraikat. A rendezvény Béri Balogh Ádámnak is emléket állít. A feljegyzések szerint 1706. november 7- én vívott győztes csatát a kuruc brigadéros Győrvár és Egervár között. A vezér a lovasrohamban három fejsebet is kapott. A legendák szerint a brigadérost Vasváron ápolták. A feltételezett helyet, a Zeneiskola épületén márványtábla jelzi. Ezt a résztvevők meg is koszorúzták. A toborzó egyben kulturális piac is. A települések képviselői jövő évi falunapjaikra a színpadon látott előadásokból válogatnak. A szombat délutánba Sütő Angéla „Fénnyel festett tájak” címet kapott kiállításának megnyitója is belefért. Végül a rendezvényt a „Vokálpatrióták” gitárklub műsora, a Kákics együttes táncháza és egy lakoma zárta, melyre a szervező, művelődési központ hívott meg minden résztvevőt.
Pogács Mónika
