2015.08.05. Hőségriasztás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzési adatai, valamint az Országos Környezet-egészségügyi Központ – összes tényezõ számbavétele alapján készített – szakmai ajánlásait figyelembe véve az országos tisztifõorvos

2. fokú hõségriasztást rendelt el
2015. augusztus 5-én 00.00 órától 
 
melyet 2015. augusztus 07 00. órától III. fokúra emelt
augusztus 16- án 24.00 óráig

Újabb hõséghullám várható, ezért szerdától hétfõ éjfélig másodfokú hõségriasztás lesz érvényben – tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kedden az MTI-t.

Az országos tisztifõorvos idén negyedszer rendelt el riasztást.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzése szerint a napi középhõmérséklet kedden és szerdán az Alföldön és a Dél-Dunántúlon már többfelé 25 fok fölött lehet. Csütörtöktõl egyre nagyobb területen valószínû 27 fok feletti napi átlaghõmérséklet. Frissítõ, helyi záporokra, zivatarokra csütörtökig, majd a következõ hét elején van esély, de az ország döntõ részén száraz idõ ígérkezik.

Az elõrejelzések szerint a legmelegebb pénteken és szombaton lesz, a várható maximumok 33 és 37 Celsius-fok között alakulnak.

Hozzátették, komoly lehûlés jelei egyelõre nem látszanak, így a most kiadott riasztás meghosszabbítására is számítani lehet.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifõorvosi Hivatala és a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság közös közleményében ismét felhívta a figyelmet a fokozott folyadékbevitelre, arra, hogy kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítõk, valamint a zsíros ételek fogyasztását. Nem szabad megfeledkezni a bõr védelmérõl sem, 11 és 15 óra között lehetõség szerint árnyékba kell húzódni. Akik a vízpartokon tartózkodnak, azok kerüljék a déli órákban a napozást, és hûtsék le magukat, mielõtt a vízbe mennének, illetve semmiképpen ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel – figyelmeztettek.

Kiemelték, hogy az átlagosnál melegebb idõjárás megterhelõ az egészséges szervezetre is, bárkinél okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt. Vannak különösen veszélyeztetett csoportok, ilyenek például a kisgyermekek, az idõsek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedõk.

Kitértek arra is, hogy a szabadtéren dolgozók és a fesztiválozók bõ, szellõzõ ruházattal és naptejjel védjék bõrüket a leégés ellen, továbbá senki ne hagyjon gyerekeket, állatokat tûzõ napon parkoló autóban.

A tájékoztatás szerint a légkondicionálóval felszerelt helyiségek listája – amelyeket nyitva tartásuk függvényében bárki igénybe vehet – elérhetõ a katasztrófavédelmi igazgatóságok weboldalán.

Tengelits András, az ÁNTSZ kommunikációs vezetõje az MTI-nek kedden elmondta, a korábbi évek adatai szerint 2012-ben és 2010-ben fordult elõ az, hogy négy hõséghullámra kellett figyelmeztetni, de 2008-ban öt riasztást kellett kiadni.

Az adatok azt mutatják, hogy hõséghullámok idején 20-25 százalékkal nõ a halálozási arány, tehát míg egy átlagos napon Magyarországon 330-an halnak meg, ezeken a meleg napokon ez a szám 70-80-nal is növekedhet – tette hozzá.

A halálozás növekedése szorosan összefügg azzal, hogy hány napig tart egy hõséghullám és egy adott évben hányszor kellett riasztást elrendelni. Volt olyan év, amikor 1500 haláleset volt köthetõ a hõséghez (2012-ben), de például tavaly nem volt kimutatható a halálozás megugrása, igaz, a 2014-es nyár kifejezetten hûvös volt – közölte Tengelits András.

Széchenyi2020 Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi2020