Az országos hagyománynak megfelelően Vasvár Város Önkormányzata május utolsó vasárnapján tartotta a Hősök Napi megemlékezést a II. Világháborús Hősi Emlékműnél. A kulturális műsorban közreműködtek a Kardos László Általános Iskola tanulói és a Városi Fúvós Zenekar tagjai. Emlékbeszédet Gyöngyösi Zsuzsanna, a Dr. Bendefy László Városi Könyvtár igazgatója mondott. A hősökért P. Ghie Marcell plébános imádkozott. Az emlékműnél koszorúzott V. Németh Zsolt államtitkár, valamint Tóth Balázs polgármester is. A hozzátartozók elhelyezték virágjaikat és mécsest is gyújtottak. Utána a koszorúzás Kismákfán és Nagymákfán a hősi emlékműveknél folytatódott. Nagymákfán a város és a FIDESZ mellett a Nagymákfáért Egyesület is elhelyezte az emlékezés virágait.
„Május van! Bájos, elragadó, bíztató s oly sok ígéretet osztó. Díszben a természet, szinte ünnepel… Május utolsó vasárnapja. Íme, lobogólengés, lelkesítő színek! Ünnep van: a hősök ünnepe. Magánosok, hivatalok, testületek és iskolák közterekre és dísztermekbe vonulnak, hogy illő kegyelettel adózzanak a világháborúban elesett hősöknek. Ezer és ezer ajakról felzendül a dal: „Isten áldd meg a magyart!” – Kolbai Ödön ezekkel a szavakkal tiszteleg a Vasvári Újság 1929. május 26-i számában a Hősök ünnepe vezércikkében, a talán legkomolyabb hagyományokra visszatekintő ünnepünk, a Hősök Napja előtt, kezdte ünnepi beszédét Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárigazgató. Hangsúlyozta: „mindannyiunk kötelessége, hogy megemlékezzünk, és fejet hajtsunk a csatákban elesett katonák és a két világháború hősi halottai, ártatlan civil áldozatai előtt e napon.… Az örökre eltávozott katonákra való emlékezés előzményei közel egy évszázadra nyúlnak vissza. 1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levélben javasolta Tisza István miniszterelnöknek, hogy „Az országgyűlés […] hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyre […] elesett hőseit név szerint bevési…”
Az intézményigazgató a vasvári eseményekről is beszélt: „1926. május 30-án a Piactéren megrendezett ünnepséget követően a polgári iskola 78. „Vass” cserkészcsapata Scholtz Lajos igazgató vezetése alatt a temetőbe vonul, ahol a hősök sírját megkoszorúzza. A délelőtt folyamán úriasszonyok és lányok a piactéren és a templom környékén a hősi emlékalapra pénzt gyűjtenek. A gyűjtők bármely csekély adományt elfogadnak. „Nekünk már van egy emléktáblánk a temetőben, – írja Németh Antal a Vasvári Újság 1926. május 30-i számában – melyet a hadirokkantak állítottak fel a társadalom áldozatkészségéből…. 1927. májusában a Hősök napi ünnepséget első ízben kegyeleti staféta teszi impozánsabbá, melynek keretében a sportpályáról induló levente és iskolás csapatok a temetőben levő hősi emlékműig futnak, s azt megkoszorúzzák. 1929-ben a Hősök Napja alkalmából avatják fel Kismákfán „..részint közadakozásból, részint pedig községi elhatározásból felállított margittai terméskőből készült obeliszket…”.
Gyöngyösi Zsuzsanna kiemelte: „Lélekben ilyenkor újra temetjük szeretteinket, mert nincs olyan család Magyarországon, amely ne vesztett volna el legalább egy apát, fiút, fivért a nemzetet próbáló háborúkban. Éppen ez a sorscsapás az, amiért tisztelettel kell emlékeznünk. Mást úgy sem tehetünk. Nem kaphatták vissza fiúkat a szülők, nem kaphatták vissza apjukat a gyerekek, nem kaphatták vissza kedvesüket a nők. És már nem jön levél soha többé Oroszországból. A levél volt a mentsvár, a remény, az egyetlen kapcsolat. Nem volt könnyű azoknak sem, akik itthon maradtak. Mély emberi tragédiákat kellett megélniük és életben maradni. Eltartani az öregeket és a karon ülőket. Keserves lehetett. És persze fel kellett építeni az új országot is.”
Majd zárásként a költő, Arany János szavait felidézve hajtott fejet:
„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élte kincsét, ámbár napja múl,
Hanem lerázván, mi benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul.”
Koszorút helyezett el V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, a város képviseletében Tóth Balázs polgármester és Sejber Mihály alpolgármester, a vasvári járás nevében dr. Kiss Attila járási hivatalvezető-helyettes. Emellett az emlékezés virágait elhelyezték a FIDESZ, a JOBBIK, a Máltai Szeretetszolgálat és az iskolások képviselői is.
