A helyi értékek és hungarikumok kerültek középpontba a március 18-án megrendezett vasvári konferencián. A témában a dr. Bendefy László Könyvtár szervezett nemzetközi fórumot. A Bárányfesztiválon a hungarikumnak számító, karcagi birkapörkölt volt terítéken, szó szerint is. Az értékekről szóló konferenciát a szabadtéri rendezvény előtti nap tartották.
A szakmai fórumon a többi közt a bajai halászlé értéktárba kerülésének történetét ismerhették meg az érdeklődők. Utóbbit öt hónapja szintén hungarikummá minősítették. A magyar nemzeti értékek a világ három pontjáról, Vasvárról, Csapról és Bácskertesről elnevezésű konferenciát Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárvezető nyitotta meg. Elmondta: a rendezvényt egy pályázatból valósítják meg. A cél egymás épített és kulturális örökségének megismerése. Ezt követően Tóth Balázs polgármester köszöntötte a résztvevőket. A városvezető azt a gondolatot vezette végig: miért is van szükség értékekre? Tóth Balázs szerint az érték egyfajta útmutató. Olyan cölöp, amelyhez viszonyítani lehet döntéseinket. Emiatt meghatározó, milyen értékrendünk van. Ezért kell védeni, gyűjteni és bemutatni ezeket. A köszöntők után Loksa Gábor, a Lakiteleki Népfőiskola határon túli értékeket felkutató kollégiumának programfelelőse kapott szót. A szakember a falukutatásról, az értékfeltáró munkáról beszélt. Loksa Gábor elmondta: ahol belső hitet és erőt találtak a kérdőíves munka és interjúk során, ott tudták, hogy érdemes tovább kutatni. Az elhivatott helyi emberek, közösségek biztos őrzői a települési hagyományoknak, épített és szellemi örökségnek. A lakitelki beszámoló után a legdélebbi palóc falu, Kupuszina, azaz Bácskertes értékeiről beszélt dr. Silling István néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár. A vasváriak már korábban is találkozhattak a vajdasági település képviselőivel, például a színjátszó fesztiválokon. A tény mellett az is tudott, hogy egy éve náluk „lakik” a vasvári réteskirálynő, hisz múlt évben a kupuszinai mákos rétes érdemelte ki a fesztivál első díját. Ezt nem kis büszkeséggel mondta a néprajzkutató. A szakember sajátos palóc nyelvjárásukat, népviseletüket szintén érdemesnek találná a rétes mellett arra, hogy ezek a magyar örökség tárába kerülhessenek. A bácskertesiek után a bajaiak mutatkoztak be. Dr. Munczig Dénesné kulturális menedzser jó gyakorlatként beszélt a hallgatóságnak a bajai halászlé hungarikummá minősítésének történetéről. A szakember tanácsa szerint ahhoz, hogy egy érték hungarikummá váljon, széles körű társadalmi összefogásra, szakmai támogatókra és sok munkára van szükség. A bajaiak igényességére jellemző, hogy bárhol meg tudják főzni halászlevet, de a vizet, paprikát és a halat a városból viszik. Így lehet meggyőződésük szerint mindenütt azonos minőségben elkészíteni a tésztával gazdagított, egyedi ételt. Baján egyébként 12 szakboltban vásárolhatják meg ehhez a helyben fogott halat, frissen a profi szakácsok és a háziasszonyok. A bajai jó példa után újra a szervező, Gyöngyösi Zsuzsanna vette át a szót. Ő a vasvári értéktár bizottság létrejöttéről beszélt. Ismertette azt a sikertörténetet, melynek végeredményeként öt vasvári helyi érték felkerülhetett a Vas megyei értéktár listára. Az előadók sorát a kárpátaljai küldöttség zárta. Csap értékeiről Balogh Beáta, Dahulics Katalin és Hurik Ilona főiskolai tanárok tartottak előadást. A rendezvény a Nagy Gáspár Művelődési Központ Castrum Galériáján Égi és földi szerelem -szemezgetés Kupuszina értékeiből címmel Silling N.Mária autodidakta festő alkotásaiból nyílott kiállítás. A képzőművészeti anyag április közepéig tekinthető meg Vasváron. Az értékfórum a közeljövőben Kárpátalján és a Vajdaságban folytatódik majd a vasváriak részvételével, hasonló tematikával.
Pogács Mónika
