A tavaszi szünidő első délutánján húsvéti kézműves foglalkozásra invitálta az érdeklődőket a Dr. Bendefy László Városi Könyvtár. A színes hímesek elkészítése közben a néphagyományok felelevenítésére is remek lehetőség nyílt.
Tojásírás és tojásdíszítés rejtelmeibe Mármarosi Mária népművész kalauzolta az érdeklődőket: a délelőtti foglalkozáson a gyermekkönyvtár látogatóit rengeteg díszítésre váró tojás és a viasz illata fogadta. Miközben az érdeklődők a tojásokat különleges motívumokkal díszítették, a tojásfestés különleges módjairól is szó esett. Kiderült, a tojás festésének a legegyszerűbb módja, ha a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a levélke helye világos színű marad. Régebben pusztán házi festékanyagokat használtak: hagymalevelet, zöld dióhéj főzetét, vadkörte vagy vadalma héját és gubacsot. A tojások megírásának legismertebb módja az volt, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe tették. Majd a már színes tojásról a viaszt letörölték, s a helye sárgásfehér színű maradt. Karcolással készültek az úgynevezett kotort tojások; ezek készítésekor a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorták a tojásra. A legnagyobb ügyességet azonban mindig is a patkolt tojások elkészítése kívánta. A nagyszerdai kézműves foglalkozás résztvevői a viasszal megírt tojások elkészítése mellett döntöttek. A tojásdíszítés után – a könyvtárosok közreműködésével – a délután ünnepi ajándéktárgyak készítésével folytatódott.
-vv-
