Együtt ünnepeltek a népzenét, a néptáncot, a magyar kultúra értékeit kedvelők
Nem mindennapi programnak lehettünk tanúi 2017. január 6-án. Teltházas rendezvénynek adott otthon a Nagy Gáspár Kulturális Központ január első péntekjén. A Kármentő Népzenei Együttes 20 éve elevenedett meg a bő három órás műsorban, majd az élmények felidézése fehér asztal, valamint Erdei Ferenc és csapata által elkészített finom vacsora mellett már átnyúlt a másnapba.
A Kármentő Népzenei Együttes megalakulásának kerek évfordulóját ünnepelték a népzenét, néptáncot, a magyar kultúra értékeit és hagyományait kedvelő, szerető emberek. Az est nyitányaként a győrvári Nefelejcs Néptáncegyüttes és az ünnepelt zenekar köszöntötte a közönséget dél-alföldi táncokkal és dallamokkal. Ódor Anna – az ünnepség háziasszonya, műsorközlője – nyitógondolatai után bemutatta a két együttest. Elmondta, hogy a Kármentő együttes 1996. szilveszterén lépett először közönség elé. Alakulásának döntő momentuma volt a honfoglalás 1100-adik évfordulója. Egy baráti társaság 20 évvel ezelőtt azt gondolta, hogy a vasvári közönség magyar muzsikára, magyar táncot járva, magyar ruhákban, magyar ételek és italok mellett legyenek együtt és érezzék jól magunkat. Ezért megszervezték I. Szilveszteri Magyar Bált, mely újszerűségében nagy sikert aratott. (Aztán ezt még követte három bál.)
Az első színpadi együttmuzsikálás öröme után az alapítók: Drimmer László, Sejber Mihály és Németh Zsolt úgy döntöttek, hogy Kármentő néven folytatják a zenélést.
Az együttesben rajtuk kívül többen is zenéltek az idők során: Ferencz Tamás, Márffy Dezső, Tóth Tihamér, és már kisgyermek korában csatlakozott Drimmer Anna és Németh Bence. Énekes kísérők voltak: Vargáné Bazsó Kati és Ódor Anna.
A három család: a Drimmer, a Sejber és a Németh család meghatározó szerepet töltött be a zenekar további életében is. A családtagok többféle szerepkörben a rendezvény népzenei produkcióiban is feltűntek: énekesként, táncegyüttes vezetőjeként, zenekari, illetve tánccsoport tagjaiként, vagy akár egyedi zenei kalandozásaik bemutatása révén.
A köszöntő után a színpadra lépett a Fülemüle népdalkör, amely nem sokkal a Kármentő zenekar alakulása után született meg a vasvári művelődési házban. Tanai Erzsébet, Rácz Kata és Pintér Anikó művészeti vezetők után 2001-ben Varga Diána vette át a csoportot. Számos megmérettetésen, fesztiválon, rendezvényen énekeltek a lányok. Voltak Kárpátalján – Tiszapéterfalván a Népdal Ünnepén, Erdélyben – Köröstárkányban, énekeltek Szlovéniában, Kecskeméten, Budapesten a Hagyományok Házában.
Iskolásként a Pesovár Ernő Országos Csoportos Népdaléneklési Versenyen az Országos Döntőbe jutottak és Arany minősítést kaptak. A Vass Lajos Népzenei Versenyen Nívódíjat kaptak 2010-ben. Minden évben házigazdái és résztvevői voltak a Vasvári Nemzetközi Népdalos Fesztiválnak.
2007-ben stúdiófelvétel is készült az akkori repertoárjukból.
A csoport tagjai ma már szétszóródtak az országban, és Európában, ez a jubileum remek alkalom a találkozásra és az együtt éneklésre, mert mindannyiuk életében megmaradt a zene, az éneklés és egymás szeretete.
A Fülemüle népdalkör dalcsokra után újra a Kármentő együttes lépett színpadra. Megidézték a kezdeteket. A 20 évvel ezelőtti felállásban citerával, furulyával, dorombbal zenéltek. Az egyik dal is régi, a magyar népzenei irodalom egyetlen antialkoholista nótája: „Nem iszom bort, fogadásom tartja”.
Ezt követően ismét egy népdalos csapat, a Kalinkó Népdalkör következett, tagjai sorában Drimmer Lászlóné Katival, aki a furulyás Drimmer László felesége. A Kalinkó Népdalkör 1996-ban alakult, első debütálásuk a 96-os Magyar bálon volt. Rendszeres fellépői a megye, valamint szűkebb hazájuk a Vasi Hegyhát rendezvényeinek, ünnepeinek. 2006-ban a „Hagyományos régiók, Régiók hagyománya” elnevezésű Vass Lajos Népzenei Versenyen az addig begyűjtött több arany minősítés mellé nívódíjat is kaptak. Zalai népdalcsokrot hoztak magukkal.
A Kármentő zenekar a 20 év alatt több mint 250 fellépésen van túl. Zenéltek falunapokon, fesztiválokon, jótékonysági koncerteken. Megfordultak belgiumi, németországi, ausztriai, erdélyi színpadokon is. Képekben, képekkel is megidézték az elmúlt két évtizedet a közönség örömére. (A bemutatót összeállította Gyöngyösi Zsuzsanna könyvtárigazgató.)
Ezt követte a körmendi Béri Balog Ádám rábaközi tánca. Először a szlovén-magyar vasút átadásakor, a két miniszterelnök jelenlétében is játszott a Kármentő a körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttes kísérőjeként. Örömünkre szolgált, hogy most ismét együtt a színpadon a két kiváló csapat.
A körmendi Béri Balogh Ádám Néptáncegyüttes 1968 óta folyamatosan működik. A magyar nyelvterület táncait, szokásait, hagyományait ápolja, állítja színpadra, örökíti a fiatalabb generációk sorának. Az utánpótlás-nevelés művészetoktatás keretében zajlik. Együttes vezető: Korbacsics Tibor – tánctanárok (oktatók): Korbacsicsné Porpáczi Erika, Szommer Mónika, Varga Antal, Korbacsics Anna, Soós László.
A következő műsorszámként Drimmer Anna és a „Röpülj pávát” is megjárt Drimmer Julcsi magyarszováti csokrot adtak elő Dezső Erzsébet adatközlő dalaiból.
Mind a négy Drimmer-gyermek életének természetes része a magyar népdal, néptánc, népzene művelése, melyet szinte már az anyatejjel szívtak magukba. A két fiú most nem lehetett jelen, azonban a két lány, Anna és Julcsi megcsillogtatta tehetségét.
A műsor első részét az Őszirózsa Népdalkör előadása zárta. A vasvári Őszirózsa Népdalkör a Napsugár Nyugdíjas Klub a népdalokat, nótákat kedvelő tagjaiból alakult. A kis csapat hitvallása: „Az idő múlásával hangunk gyengül, fogy a létszám, de abban a hitben nem rendíthet meg minket semmi és senki, hogy múltunk értékeit őrizve a népdalok követeiként szép és nemes ügyért fáradozunk.”
A népdalok autentikus tolmácsolását Varga Diána, a „Népművészet ifjú mestere” tanította, szerettette meg a népdalkör tagjaival. Az Őszirózsa Népdalkör egyik legrangosabb szakmai elismerése a Vass Lajos Népzenei versenyek arany minősítései. A szakmai sikerek természetesen jogos büszkeséggel töltik el a csoport tagjait, azonban mára már a legfontosabb az együtténeklés öröme, a rengeteg élmény, a fellépések ezernyi pillanatai, az izgalmak, a barátságok, a jóízű beszélgetések. A csoport ma már önállóan készül egy – egy szereplésre. A dalosoknak a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ ad otthont. A dalválasztások, a betanulás mind-mind a saját erejükből történik. A vasvári „őszirózsák” minden évben részt vesznek a Vas Megyei Nyugdíjas Énekkarok Találkozóján. A kis csoport hite szerint a legnagyobb művészet, derűs szívvel megöregedni. Ennek érdekében mindent meg is tesznek, szeretik a finom borokat, a jó társaságot, nem vetik meg a férfiemberek kedves bókjait, a pikáns vicceket, a szórakoztató színházat, hisznek a dalok gyógyító erejében. A találkozón vasi csokrot adtak elő. A születésnapját ünneplő Kármentő népzenei együttesnek köszönték a meghívást, s kívánják, hogy nekik minden öröm holtig adassék, s amellett semmi bánat ne barátkozzék!
A szünetben a rég nem látott ismerősök örömmel üdvözölték egymást a kulturális központ előterében. Majd azt követően 1998 ősze idéződött fel a színpadon. A zenekar egyik legemlékezetesebb szereplése a korai korszakhoz kötődik. Az együttes a magyar televízió Zene-szombat című műsorának vendégeként, élő adásban szerepelt. E fellépésükhöz készült a zenekar első, amúgy egyetlen CD-je is. A műsorból láthatott a közönség egy filmrészletet, az MTV archívumának jóvoltából. A zenekar az I. Szilveszteri Magyar Bálra alakult Palotás néptáncegyüttes tagjait kísérte, akiknek Sejberné Szabó Mariann volt a vezetője.
Egy újabb, népszerű csapat, a nagymákfai hagyományőrzők, a Nagy Mákvirágok következtek.
A csapat a karácsonyi ünnepkör utolsó napján már borízű szólamokkal dalolt az elmúlt ünnepekről és készült az újesztendő megpróbáltatásaira hiteles borivók tolmácsolásával. A dalokat citera, koboz és hegedű kísérte. A dalárda hat éve létezik. Eleinte a betlehemezés házról-házra járása hozta őket össze. Több betlehemes műsoruk van, melyeket zenekari kísérettel kibővülve számos alkalommal adtak elő. Rendszeres résztvevői voltak a vasvári adventi programoknak is, valamint a Hegyháti Toborzónak, annak toborzó dalának szerzői is egyben. Érett koruk ellenére hazai pályán még felveszik a versenyt náluknál fiatalabb borivó cimborákkal. A bordalos műsoruk három éve készült egy szomjas, lámpafényes estén. A „Mikor Noé Mákfán járt” című zenés népi eposzukból adtak elő részleteket néhány, a téli ünnepkörhöz tartozó dallal fűszerezve.
A nagymákfaiak előadás után egy rendhagyó produkciót láthatott a közönség.
Vasváron talán senkinek sem kell bemutatni a Kánya Duót. Az esten színpadi produkciójukban egy olyan mű csendült fel, mely világszerte a legismertebb magyar dallam. Előadták a Vittorio Monti olasz zeneszerző által magyar népzenei dallamra írt csárdást.
A Kármentő zenekar tagjai zenei kalandozásokra is képesek, más műfajokban is otthonosan mozognak. V. Németh Zsolt is játszott már szájharmonikán a táplánszentkereszti, a vasvári fúvós zenekarral és a kassai együttes jubileumi koncertjén is. V. Németh Zsolt fia, Németh Bence a vasvári zeneiskolában tanult hegedülni négy évig, majd a Boglya együttesnél Földesi Jánosné, Rózsa tanítványaként tanult nyolc éven át. A népzenei elemeket is felhasználó Karak Zenekar alapítója és vezetője.
A Kánya Duóval közösen zenéltek kiegészítve Tudós Tamás brácsással, Németh Balázs dobossal és fergeteges kávéházi muzsikát szólaltattak a színpadon a közönség nem kis örömére.
Ezt követően olyan dalokat hallott a vendégség a Kármentő zenekartól, melyek 48-as dalcsokor részeként sokszor elhangzottak, de szokták muzsikálni más alkalmakkor is, kivéve mikor kampányidőszakban lépnek fel.
A blokk címe ugyanis: Ne higgy magyar, ne higgy, ne higgy a németnek!…
A Boglya Népzenei Együttes idén ünnepli fennállásának 32 éves jubileumát. Céljuk a hagyományhű népzene elsajátítása és eljuttatása a közönséghez. Több mint három évtizede ez a kijelölt út, amelyen a zenekar halad. Az együttes tovább is adja tudományát, a Bartók Béla Zeneiskola népzenei tanszakát vezeti Földesi Jánosné és János, sok-sok zenészt nevelnek a mozgalomnak, akik már saját bandákban működnek tovább. De a több mint 20 Boglya táborban is adatközlők meghívásával, a hiteles paraszti muzsikát adják tovább a következő generációknak, a fiataloknak. A Vas megyében születtem sorozat gazdái 1999-óta a vasi népzenei együttesek, pávakörök, citerazenekarok bemutatójának lelkes szervezői. Az őrvidéki, burgenlandi népzenei gyűjtések feldolgozói, elkötelezett oktatói és előadói.
Állandó zenei kísérete a zenekar az Ungaresca Táncegyüttesnek, a Pesovár Ernő Alapfokú Művészeti Iskola csoportjainak és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek. Jelenlegi tagjai: Földesi Jánosné Baa Rózsa, idősebb és ifjabb Földesi János, Németh Gyula, Pusztainé Sebők Lívia, és Tarsoly György.
Németh Bence Földesiék tanítványaként érett prímássá. A Kármentő zenekar tagjai hálásan köszönik a Boglya táborban és azon kívül nyújtott segítségüket, amit tudnak, azt tőlük tudnak, amit nem, arról nem a Boglya tehet.
Az együttestől ádámosi, őrvidéki és magyarpalatkai összeállítást hallhattak az érdeklődők.
A Kármentő Népzenei Együttes jubileumi műsorának utolsó gyöngyszemeként szatmári táncokat láttak az est vendégei.
A Nefelejcs Néptáncegyüttes 12 éve alakult Győrváron. A népzenekarral sokszor léptek fel együtt a színpadra. Számtalan közös produkcióval büszkélkedhetnek, melyek főként szűkebb hazánkban valósultak meg, de megörvendeztették a közönséget Szlovéniában, Erdélyben, Vajdaságban is.
A Kenderke Néptáncegyüttes 1998-ban alakult sok-sok aprócska kis elsős vasvári diák közreműködésével. Kisdiákként már a Kármentő Népzenei Együttes zenéjére ropták, s több megmérettetésen is kiváló eredménnyel végeztek. A sok-sok év alatt számtalan közös fellépést tudhat maga mögött a két együttes Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Erdélyben többször.
A Palotás Néptánccsoport 1996-ban, a Szilveszteri Magyar Bál szervezésével egyidőben alakult meg vasvári és oszkói fiatalokból. A négy éven át megvalósult Szilveszteri Magyar Bálra mindig főműsorral készült a tánccsoport és a zenekar, s több közös produkciójuk is volt.
A szatmári táncokat bemutatták: a Nefelejcs Néptáncegyüttes tagjai, Sejber Martin, a Kenderke Néptáncegyüttes és Kovács István, Zágorhidi Czigány Csaba és Zágorhidi Czigány Ákos, a Palotás Néptánccsoport egykori tagjaival kiegészülve. Mindhárom táncegyüttes létrehozója és vezetője a népzenekar brácsásának párja, Sejberné Szabó Mariann volt. A talpalávalóról természetesen a Kármentő Népzenei Együttes gondoskodott.
Ódor Anna, az est háziasszonya végezetül megköszönte a közönség tagjainak, hogy a gazdag program keretében közösen ünnepeltek Vasvár és a térség színfoltjának, a Kármentő Népzenei Együttesnek két évtizedes hagyományőrző és – teremtő munkásságát.
Zárásként az együttesek tagjai a színpadon közösen elénekelték a Zöld erdőben, de magos? kezdetű népdalt, majd pedig először közös énekkel, majd külön-külön ajándékokkal köszöntötték a jubileumát ünneplő együttes tagjait.
A rendezvényt támogatta Vasvár Város Önkormányzata és a Nagy Gáspár Kulturális Központ.
