Vasvár Város Önkormányzata a Széchenyitervnek köszönhetõen – és egy vállalkozó kedvű cég, a Salamis Kht. jóvoltából – 600 milliós beruházással gazdagodott, s az egykor lerobbant külsõt mutató fiúiskola kibõvítésével nyugati mércével mérve is korszerű, több-csillagos szállodai minőségű idõsek otthona jött létre. A pályázaton 466 millió forintot nyert a város, amelybõl a gazdasági társaság közreműködésével valósult meg a november 12-én átadott Idõsek Otthona, melynek üzemeltetését augusztus 1-jétõl Vas Megye Önkormányzata vállalta. A háromszintes intézmény korszerű apartmanjaiban 100 fõ elhelyezésére nyílik lehetõség, ellátásukat az étkezõ, 150 adagos konyha, fodrászat, s 47 fõs személyzet segíti.
A november 12-én megtartott avató ünnepségen a megyébõl érkezõ vezetõket, politikusokat és a minisztérium helyettes államtitkárát Németh Zsolt országgyűlési képviselõ, Vasvár város polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte a megvalósulás nehéz menetét, amelyben a gondok, problémák szinte népmesei módon oldódtak meg, s valósult meg ez a sikeres beruházás. Ezért köszönetet mondott kollégáinak a sikeres pénzügyi, jogi bonyolításban való közreműködésért, s a beruházásban aktívan résztvevõknek, így a Lakásinnovációs Kht.-nak, a pénzért pedig köszönetet mondott az Orbán-kormánynak, amely lehetõvé tette a pályázatot, majd a Medgyessy-kormánynak, amely folyósította a nyertes pályázat 466 millió forintos tételét. Ennek köszönhetõen valósulhatott meg a 600 milliós beruházás. Az önerõt 110 millió forint értékben az épület ingatlanja jelentette, a fennmaradó tételeket az önkormányzat bocsátotta rendelkezésre, ám – s ez itt a népmesei fordulat -, ezt is mások forrásából.
A kivitelezést a Zalaber Kft. végezte, akik szigorúságukkal járultak hozzá a kifogástalan minőségű végeredményhez, s köszönettel illette a város elsõ embere Agg Ferenc tervezõt – kinek kreativitása nélkül aligha valósulhatott volna meg a folyamatos kivitelezés. S nem utolsó sorban dicsérõ szavakat mondott a
Záév Rt.-rõl, jelesül Baksa Attila elnök-vezérigazgatóról, Peresztegi Imre vállalkozási igazgatóról, Istenes István termelési igazgatóról, Bérces Tibor projektfõmérnökrõl, és Horváth Imre művezető úrról. Utóbbi íróasztalán a tervek mellett egy archív fotó is állt, amely mindig figyelmeztette az egykori épület arculatára. Ennek is köszönhetõ, hogy a régi épület megõrizhette eredeti formáját, stílusát. Németh Zsolt országgyűlési képviselõ, Vasvár polgármestere köszönetet mondott a Salamis Kht.-nak is, kiemelve Hoffmann Ödön vezérigazgató áldozatvállalását, kinek munkája több tízmilliós nagyságrendű volt, s mely áldozatvállalás nélkül aligha lehetne sikeres avatót tartani. De kiemelt köszönetet mondott a megyei önkormányzatnak, Markó Péter elnök úrnak is, aki a megye képviselõivel felkarolta ezt a vasváriak megkeresését, hogy működtesse Vas Megye Önkormányzata a 600 milliós beruházással megvalósult idõsek otthonát. Mint mondta, a fenntartó megyei önkormányzat – s általa a megye is – olyan korszerű intézménnyel gyarapodott, amely ma még nem általános sem térségünkben, sem az ország életében.
Németh Zsolt polgármester egyben érzékeltette azt az erõfeszítést, amelynek során a város öreg, funkció nélküli épületei egymás után szépültek, újultak meg, s nyertek új funkciót – önkormányzati és a város polgárainak aktív közreműködésével. Ennek ünnepi aktusaként kerülhet sor a vasvári idõsek otthona átadó ünnepségére, mely beruházás végeredményeként félszáz új munkahely is teremtõdött a Hegyháton.
Az avatáson – miként a polgármester mondta, 100 új lakóval is gyarapodik a város, akiket majd megismerünk a városban, majd Weöres Sándort idézve a külsõ szépség mellé belsõ nyugalmat kívánt a ház lakóinak.
Horváth Ferencnek, az otthon lakójának szavalatát követõen Markó Péter, Vas Megye Közgyűlésének elnöke mondott beszédet, amelyben kiemelte azt a tényt, hogy a megye lakosságának elöregedési folyamata az országos mértéknél erõteljesebb. Mind az idõskorúak számában, mind az idõskorúakat gondozó tartós bentlakásos intézmények elhelyezkedésében területi egyenlõtlenségek mutatkoznak. Így a megyei koncepció prioritásaként fogalmazódott meg az idõsotthoni férõhelyek számának bõvítése, a fejlesztés területi differenciálásának enyhítése, vagyis a megye déli részén is ilyen otthon létrehozásának a szükségessége. Vasvár városának felkérése, hogy a megye üzemeltesse ezt a létesítményt, találkozott a megye szándékával. Így augusztus 1-jétõl ezek a lépések lehetõvé tették, hogy a megye legkorszerűbb, legigényesebben kialakított idõsek otthonát működtessék, s benne 100 idõs embernek biztosítsanak békés, humanizált lakhelyet, s számos vasvári lakosnak munkahelyet. A kezdet nem volt könnyű, a két önkormányzat közti tárgyalások kezdetétõl az augusztus 1-jén történt átvételig néhány hét alatt Kiss Bódog Zoltánné igazgatónõnek és akkor még csekély számú munkatársának egyszerre kellett megküzdenie a berendezések beszerzésével, az új munkatársak felvételével, s az igazi otthonra, nyugalomra, biztonságra, és szeretetteljes gondoskodásra vágyó idõs emberek elhelyezésével. A Vas Megyei Közgyűlés nevében õszintén köszönöm áldozatos munkájukat. A mára már közösséggé, egymást segítõ társakká fejlõdött munkatársakra azonban további feladatok, folyamatos erõfeszítések várnak. Kérem, segítsék új munkatársaik beilleszkedését munkahelyükön, a lakók beilleszkedését pedig nemcsak az otthonba, hanem ebbe a kedves, történelmi levegőjű kisvárosba is. A lakókat arra biztatta Markó Péter elnök, hogy emlékezzenek, s legyen boldog életük itt az otthonban.
Az ünnepségen közreműködõ Városi Énekkar Mozart Ave Verom Corpus című művét énekelte el az aulában, majd az egyházak képviselõi felszentelték az otthont. Áldást a katolikus egyház képviseletében Bárdics Lajos kanonok úr mondott, majd az evangélikus egyház képviseletében Farkasné Kõrösi Krisztina evangélikus lelkész, a református egyházak képviseletében pedig Jakab Bálint Mihály. Az immár felszentelt otthon avató ünnepségének résztvevõi a folyosón szorongtak, ám ezt mindenki béketű-rõen viselte. A folyosó szegletében a Ficánkoló Óvoda apróságai feledtették ezt a kis kellemetlenséget, majd Szabó Sándorné, az Ifjúsági, Családügyi és Esélyegyenlõségi Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Büszkén mondta, hogy Vasvárra mindig örömmel jön, mert olyankor mindig egy nagyszerű kezdeményezésnek lehet tanúja. Az természetes, hogy mindenki örül ennek a sikeres beruházásnak, mellyel az ország is gyarapodik. S külön öröm számára, hogy épp a szociális munka napján, november 12-én kerül sor erre az avatóünnepségre. Ez az esemény külön felhívja a figyelmet azokra, akik a szociális munka terén dolgoznak, s igen komoly munkát végeznek. Külön elismerõ szó illeti azokat, akik ennek az intézménynek a létrehozásán fáradoztak – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár asszony egyben mindenkit megnyugtatott, hogy rémhírek voltak azok, amelyek jövõre finanszírozási válságról beszéltek. Reméli – mondta a helyettes államtitkár asszony -, hogy mosolygó lakókkal találkozik majd itt késõbb is, s azok is mosolyognak majd, akik itt dolgoznak. A házban lakók és dolgozók felé jókívánságát egy kelta mondással fejezte ki: „Élj oly soká, míg szeretnél, s szeressünk, amíg élünk!”
Az Õszirózsa népdalkör elõadását követõen Kis Bódog Zoltánné, az Idõsek Otthona igazgatója zárta az avatóbeszédek sorát, melyben hangsúlyosan, „ünneplõ közösségnek” szólította munkatársait és a ház lakóit. S mirõl ismerszik meg a közösség? – tette fel a szónoki kérdést, melyre így válaszolt. Ez csak akkor lehetséges, ha az itt dolgozók és a lakók egy irányba húzzák az intézmény szekerét, s egymásról jó szándékot tételeznek fel. Mint mondta, lelki szemei elõtt olyan otthon képe rajzolódik ki, amelyben a dolgozók és a lakók nemcsak értik, de megértik egymást. Majd zárszóként köszönetet mondott mindazoknak, akik megálmodták, megtervezték és létrehozták ezt az otthont, majd vállalták a működés nem kis feladatát és annak anyagi áldozatát is.
Ezt követõen Szabó Jánosné helyettes államtitkár, Markó Péter a megyei közgyűlés elnöke és Németh Zsolt országgyűlési képviselõ, Vasvár város polgármestere ünnepélyesen átvágták a nemzeti színű szalagot.
Az ünnepség befejeztével a vendégek megtekintették az impozáns vasvári idõsek otthonát, s nemcsak az épülettel, de a benne lakó idõs emberekkel is ismerkedtek.
– bodorkós –
