Néhány éve hagyomány, hogy májusban kórusok találkoznak városunkban és szebbnél szebb zeneművekkel kápráztatják el a hallgatóságot és egymást. Az idei rendezvény több szempontból is más volt az eddig megszokottól- hallhattuk Szabó Zoltán zeneiskola igazgatótól megnyitó gondolataiban. Dévay Géza nélkül nem volt eddig találkozó. E rendezvényen sajnos már nem lehetett jelen, csak a szellemisége, az utolsó napok egyikén készült fényképe és a kedvenc cserepes virága jelezte Őt.
A köszöntő gondolatok után Szabó Zoltán köreinkbe varázsolta az egykori karnagyot, felidézte életének mozzanatait. Sok-sok kedves tanítvány gondol rá szeretettel, akik nemcsak megyei, regionális, de országos első, második díjjal is megörvendeztették. Dévay Géza 58 évesen az I. Nemzetközi Kórustalálkozó után néhány nappal távozott közülünk. Szellemisége, embersége azonban mindig velünk lesz – mondta a zeneiskola igazgatója. S valóban így volt. Nem volt olyan kórus, amely valamilyen módon ne emlékezett volna meg róla dalokkal, zeneművekkel, fotóval, a virággal, az utolsó, általa tanított darabbal.
Az eddigitől való különbözést az is jelentette, hogy idén először a helyi iskola énekkara is meghívást kapott a rendezvényre. Hiszen mindannyian tudjuk, az éneklés, a zene megszerettetése és az énekkari munka alapjai a gyerekkornál kezdődnek, s az iskola gyerekkórusa Pappné Bem Gabriella vezetésével évek óta színvonalas munkát végez, igényes produkciójuknak helye van a találkozón – ahogy ez el is hangzott a megnyitón.
A sort a legfiatalabbak kezdték. Pappné Bem Gabriella vezényletével a következő művek csendültek fel: Bartók: Népdalfeldolozások, Rossa László: Két olasz népdal, Koltay: Amíg élünk, Gershwin-Bradonyi: Gyere tapsolj, Joe Dassin: Aux Champs-Elysee.
Másodikként Móric Iván vezette Rumi Nőikart előadásában Bárdos: Liszt Ferenc alkotását, majd pedig három Liszt Ferenc darabot (Részlet a „Krisztus” oratóriumból, Ave Maria, Weimari népdal) hallhattunk. Következett a sorban a szombathelyi MMIK Erkel Kórusa Paukovics László és Paukovicsné Hegyi Gabriella irányításával. A következő műveket szólaltatták meg: Lassus: Sibulla Samia, Bach Jesu, Meine Freude (motetta), Victoria: O Magnum Mysterium mise. A szlovén vegyes kórus Radenciből érkezett, 1980-ban alakultak. A 23 fős kar már több ízben szerepel Magyarországon is. Tomz Kuhar vezetésével szlovén népdalfeldolgozások és Orlando do Lasso canzonettája csendültek fel. Utolsóként a házigazda kórus köszöntötte a rendezvényt. Hallhattuk tőlük Lassus: Jubilate Deo, Hassler: Őszi fák, Liszt Ferenc: Ave Maria, Bruckner: Locus iste, Petrovics Emil: Játszik a szél, utolsóként pedig egy japán népdalfeldolgozást. Vezényelt: Farkas Anikó és Szabó Zoltán.
Majd Dévay Gergely, az egykori karnagy fia szólalt meg. Megköszönte édesapja emlékének megőrzését oly módon is, hogy a találkozót róla nevezték el. Zárásként a zeneiskola ifjúsági fúvószenekara kápráztatta el a közönséget. Majd pedig minden résztvevő kórust invitáltak egy közös éneklésre, melyről bátran állíthatom, mindannyian elhallgattuk volna még órákig.
Gratuláció illeti a fellépett kórusokat, vezetőiket, az ifjúsági fúvószenekart, vezetőjét, a szólókat éneklő Szilvágyiné Szecsődi Krisztinát, Horváth Ferencet, Kereszti Lászlót, s természetesen a szervezőket.
Sejberné Szabó Mariann
