Keleti szertartású nagyböjti imádság Vasváron
Március 19-én, csütörtökön este bizánci, görög dallamok, ősrégi liturgikus énekek töltötték be a vasvári templom barokkos boltíveit. Talán szokatlanul, de mégsem egészen rendkívüli módon. Hiszen ez már a negyedik alkalom, hogy Vasváron, évente egyszer valamilyen görögkatolikus szertartást végeznek nálunk meghívott atyák. Korábban Veszprémből, Győrből – ez alkalommal pedig Elek Antal atya, a szombathelyi görögkatolikusok szervezőlelkésze Sopronból érkezett.
A korábbi években a Szűzanya tiszteletére végzett szertartásokon vehettünk részt, kapcsolódva a május és október havi, római katolikus Mária- tisztelethez, ún. paraklisz és akathisztosz imádságon, idén egy nagyböjti szertartást, az ún. előszenteltek liturgiáját végezte Antal atya.
Az Előszenteltek liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végzik. (Vasváron kivételesen csütörtöki napon)
Ősi előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát, az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött létre az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, amely átváltoztatás nélküli, ünnepélyes áldoztatási szertartás. Az első része nagy alkonyati istentisztelet, a második pedig a Szent Liturgia menetét követi áldozással. Latin szertartású megfelelője a nagypénteki csonka mise.
A vasvári szertartáson nem csak görögkatolikusok vettek részt, – Szombathelyről Zalaegerszegről, Kőszegről, Jákról,- hanem római katolikusok is, és a kiosztott énekszövegek segítségével bekapcsolódhattak a szertartásba. Hiszen, ahogyan a liturgián énekli a pap: Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! – Erre a hívek, az olvasmány után, újra meg újra, szinte dicsőítő, ujjongó örömmel, állva ismétlik a gyönyörű dallamú éneket, a 141. zsoltár szavait:
Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt!
Végül Antal atya zárógondolataival adott útmutatást. Mint ahogyan a 8. századi, vértanúságot szenvedett húsz szerzetes a jeruzsálemi Szent Száva kolostorban, – akiknek józan ésszel el kellett volna menekülniük a barbárok támadásai elől, – hűséggel kitartott a szerzetesi élet mellett és a kolostorban maradt,- nekünk is ki kell tartanunk, minden fenyegetés, külső támadással szemben: Krisztus a mi egyetlen és végső menedékünk!
Szeretettel köszönjük Fransis atyának a lehetőséget és a helyet ebben a szép templomban. Külön köszönet Fabien atyának a részvételéért, közreműködéséért és segítségéért.
Kocsis Márta
Kik azok a görögkatolikusok?
Pontos elnevezésük: bizánci vagy keleti szertartású római katolikusok. Fontos hangsúlyozni, hogy a római katolikus egyházhoz tartoznak, de nem latin, hanem keleti szertartásrendet, rítust követnek. Ezért templomaik, szertartásaik elsőlátásra az ortodox egyházéira hasonlítanak. A világegyházban vannak más, keleti szertartású, de katolikus vallási közösségek, egyházak is, így a koptok, vagy a szír katolikusok.
Keleti szertartású katolikus egyházaknak (más néven: egyesült, unitus egyházaknak is) hívjuk azokat a közel-keleti, kelet-európai és dél-indiai egyházakat, amelyek – többségükben a 16. sz.-tól kezdve – kiszakadtak az ortodoxiából, s újra csatlakoztak Róma közösségéhez, de eközben megőrizték ősi liturgiájukat, sajátos intézményeiket, felépítésüket. Ezen egyházak 12–14 millió hívükkel – többségükben az ortodox és a latin kereszténység határterületein élnek, tulajdonképpen két tűz között. (Arcanum)
A Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetileg 2015. március 20-án vált önálló egyházzá, amikor Ferenc pápa megalapította a saját jogú Hajdúdorogi Metropóliai Egyházat.
A magyar görögkatolikusok főegyházmegyéje a Hajdúdorogi Főegyházmegye (metropólia), püspöke Kocsis Fülöp érsek-metropolita. Két egyházmegye tartozik a főegyház megye alá: a Miskolci Egyházmegye, püspöke dr. Orosz Atanáz, illetve a Nyíregyházi Egyházmegye, melynek kormányzója Szócska Ábel bazilita szerzetes atya. A magyar görögkatolikusság történetét illetően megállapíthatjuk, hogy egy sajátos jelenségről beszélhetünk, amely csak itt, ebben a közép-kelet-európai térségben figyelhető meg, a keleti és nyugati egyházak határmezsgyéjén. Mára a görögkatolikusság elismert része a Katolikus Egyháznak szerte a világon, hiszen a görögkatolikusok ugyanúgy a Katolikus Egyházhoz tartoznak, csak nem a nyugati, hanem a keleti szertartásúhoz. ( Oroszné Koleszár Mária, Martinus egyházmegyei lap, 2016. szeptember. )
