A nyári melegben mi sem lehet kellemesebb a hûsítõ habokban való megmártózásnál, azonban a fürdõzés meggondolatlan és felelõtlen magatartással veszélyessé is válhat. Hazánk szabadvizekben – folyók, tavak – igen gazdag, ezáltal számtalan lehetõséget biztosít a fürdõzésre, a sportra, a horgászatra és a szabadidõ egyéb hasznos és szórakoztató módon történõ eltöltésére. Annak érdekében azonban, hogy szabadságuk valóban kellemesen teljen és gondtalanul végzõdjön, kérjük szívleljék meg tanácsainkat és tartsák be a fürdõzés alapvetõ szabályait.
1. A szabadvizek mentén a legbiztonságosabb a kijelölt fürdõhelyen történõ fürdõzés. Ezeket a helyeket – elõzetes mederfenék vizsgálat, valamint a parton és a vízben történõ kitûzés és vízminõség ellenõrzés után – szakemberek választják és jelölik ki. Itt jelen vannak azok a feltételek, amelyek lehetõvé teszik – szükség esetén – a gyors mentést.
2. 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermekek csak felnõtt kíséretében fürödhetnek a szabad vizekben. Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképp, de a jól úszóknak is célszerû a mentõmellény vagy a mentõgallér használata.
3. Az elmúlt években sok halálos áldozatot követelt a vízibiciklizés, csónakból, illetve gumimatracról történõ vízbeesés. A vizibicikli, hasonlóan az úszógumihoz és a gumimatrachoz, fürdõeszköznek minõsül – nem vízijármû – ezért használata csak kijelölt vagy szabad fürdõhelyen engedélyezett.
A vizibiciklik használata komoly veszélyt jelent a fürdõzõkre, mert általában felhevült testtel ugranak, csúsznak a vízbe, másrészt a fürdõeszköz eltávolodik – tehetetlenségénél fogva – a vízbecsúszott személytõl, így a gyenge úszó nem tud megkapaszkodni. A vizibicikli használatánál nem az eszköz veszélyessége, hanem az emberi magatartás, a felelõtlenség és virtuskodás a meghatározó a vízbefulladások bekövetkezésénél.
4. Minden vízijármûnek, így a csónaknak is felelõs vezetõje, kapitánya van, akit megválasztanak, vagy a mindenkori kormányevezõs, aki a csónak végén ül. Az õ felelõssége, ha valaki a csónakból a vízbe ugrik, s belefullad. Fontos, hogy menetben lévõ csónakot csak a vezetõ engedélyével lehet elhagyni. A vízijármûvet elhagyó fürdõzõt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. A menetben lévõ csónakban tartózkodóknak tilos állni, továbbá az úszni nem tudó személy mentõmellényt köteles viselni. A csónak vezetõje a beszállás elõtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni.
5. Meg kell említeni a másik veszélyforrást, amelyet a számunkra ismeretlen vízterület és annak tulajdonságaiból fakadó váratlan helyzetek okozhatnak (erõs sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb). Váratlan veszélyhelyzetben pánik lesz úrrá a fürdõzõkön, nem hoznak helyes döntést, megrémülnek, kapkodnak, a végtagjaik „lebénulnak” és elmerülnek.
6. További tanácsként javasoljuk, hogy közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, felhevült testtel, szeszesital és gyógyszer hatása alatt ne fürödjünk. Kerüljük a sekély, valamint az ismeretlen vízterületen a vízbeugrást, valamint a szív- és keringési betegségben szenvedõknél az egyedül történõ fürdõzést.
Fentiekkel nem a vizektõl való elijesztés a cél, hanem a megfontoltabb, józanabb gondolkodásra késztetés, magunk és társaink megóvása, a nyár örömeinek kihasználása baj nélkül, hogy õsszel minden iskolapadnak legyen gazdája.
Kellemes szünidõt, jó nyaralást kívánunk!
BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY
