2004.12.26. Karácsonyváró egyedülállóknak

December 10-én, pénteken déltõl szorgos kezek a Művelődési Ház nagytermét terülj-terülj asztalkámmá változtatták. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) vasvári csoportjának aktivistái nagy szeretettel hívták immár hagyományos összejövetelre Vasvár egyedülállóit. Az elõtérbe belépõt forralt bor gõze, illata lengte körül, és kedves szavú aktivisták segítették le a kabátot, és invitálták az asztalokhoz a meghívottakat. Az asztalokon éjjel, hajnalban sütött pogácsa, frissen készített szendvicsek, édes sütemények, tea, üdítõk, sõt erõt adó, koccintásra alkalmat adó borok várták a kedves vendégeket. Fél háromkor Hetényi Gézáné, a helyi csoport vezetõje meghatottan köszöntötte a megjelenteket. Sajnálkozását fejezte ki, hogy néhányan már nem lehetnek köztünk, többen egészségi állapotuk miatt nem jöhettek. Tavaly év végén 290 fõ egyedül élõ volt Vasváron, közülük elég sokan távol maradtak, de nekik ajándékcsomagot visznek majd az aktivisták. Beszélt még a csoport tevékenységérõl, lehetõségeikrõl, az adományok fontosságáról. Megköszönte legnagyobb támogatóinak (ÁFÉSZ, Önkormányzat) és a magukat megnevezni nem kívánó magánszemélyek felajánlásait. Külön köszönetét fejezte ki Bárdics Lajos kanonok úrnak, a helyi szervezet lelki vezetõjének, hogy sok-irányúan segíti a csoport munkáját (raktározás, iroda, anyagiak, fotózás, hangosítás).
A szeretet a leggazdaságosabb befektetés – hangsúlyozta. A szeretet híd, örömforrás, átformáló erõ. Ne tartsunk haragot, békél-jünk meg a ránk osztott sorssal. Nagyon fontos a lélek békéje, nyugalma. Gondolatait Ady Endre Karácsony című versével zárta.
A Kardos László Általános Iskola alsós eltérõ tagozatos tanulói a karácsonyváró hangulatot erõsítõ műsorral köszöntötték a teremben jelenlévõket. A díszleteket és kellékeket is a gyerekek készítették, felkészítõjük Kovács Jánosné volt. Ezt követõen Kovácsné Németh Edit elsõ osztályos tanítványai lepték meg a hallgatóságot talpraesettségükkel.
Mindkét produkciót nagy tapssal köszönte meg a hálás közönség.
A szeretet himnuszát Baán Erika, a MMSZ helyi csoportjának tagja szavalta el. Törekedjetek a szeretetre! – záró mondata megértõ szívekre talált.
Németh Zsolt országgyűlési képviselõ, városunk polgármestere is jelen volt az összejövetelen. Õ is meghatottan köszöntötte a jelenlévõket, s Weöres Sándortól vett idézettel támasztotta alá mondandóját.
A vendégül látottak régebbi munkahelyi kapcsolatok, érdeklõdési körök, különféle civil szervezetek együttműködései, baráti társaságok, egyéb ismeretségek alapján ültek az asztalokhoz. Falatozás közben jókat beszélgettek, régebbi élményeiket idézték fel, mostani teendõikrõl, terveikrõl váltottak szót. Sorsuk sokrétű, családi helyzetük, anyagi lehetõségeik, egészségi állapotuk, kiszolgáltatottságuk, el-esettségük, kedélyük jelentõsen eltérõ. Sorsuk annyiban közös, hogy a családból a megszokott élettárs, a szövetséges hiányzik. Ilyen találkozások pótolhatnak valamit. Nem mind magányosak, vannak gyermekeik, unokáik, csak más háztartásban, más településen élnek. Nem mindegy, hogy napi, heti, havi vagy évi egyszeri találkozásból áll ez a kapcsolat.
Az ember közösségi lény. Sajnos, a mai világban nem mindenki élhet emberhez méltó életet. A társadalom feladata, hogy a folyamatosan megélhetési gondokkal küzdõ, kilátástalan helyzetbe kerülõ családokat, családtöredékeket, magányos, magatehetetlen, felügyeletre és gondozásra szorulókat intézményesen, szervezetten, folyamatosan segítse, felkarolja. Itt Vasváron több jó példát is tapasztalhatunk e feladat embert próbára tevõ megoldására (Hegyháti Jóléti Szolgálat, Karitász, önkormányzati segélyek). Az MMSZ helyi szervezete is igyekszik felmérni a rászorultakat. A 42 tagot számláló csoport tagjai felosztották egymás között Vasvár területét. Szívesen, önként, munka mellett vállalják (30 fõ dolgozik) a rászorultak segítését. Köszönjük. Segíteni, adni, továbbadni csak akkor tudnak, ha önkéntes adományokat kapnak. Még több kellene…

– UJ –

Széchenyi2020