Augusztus 20-án Szent István király, az államalapítás, az új kenyér és a Szent Korona ünnepén városi emlékezést tartottak a Nagy Gáspár Kulturális Központ aulájában. Ünnepi beszédet Tóth Balázs alpolgármester mondott, P. Ghie Marcell atya, plébános megszentelte az új kenyeret. A rendezvényen a „Hegyhát Vidék Rendjéért”-díjat a vasvári tűzoltóságnak adták át. A szentmisével kezdődött ünnepség a Honfoglalás című film vetítésével ért véget.
A szentmisét követően az ünnepség résztvevői a Nagy Gáspár Kulturális Központ aulájában meghallgatták a Himnuszt. Köszöntötték a megjelenteket, köztük Kovács Tilda polgármester asszonyt, P. Ghie Marcell atya, plébánost, aki megszentelte az új kenyeret. Majd Tóth Balázs alpolgármester mondott köszöntőt. Hangsúlyozta: „Az ünnepeink közül augusztus 20. az, amelyre nem vetődik a gyász árnyéka, e napot nem követte megtorlás, idegen seregek megszállása. Ez az ünnep jelenti a megmaradás, a béketeremtés, az Európához tartozás, a jövőbe vetett hit diadalát.” Majd feltette a kérdést: „Mit akart Szent István?”, s választ is adott rá: „Független, keresztény, magyar államot. Államot, amely hazát, otthont, védelmet nyújt az itt élőknek. Mi se érjük be kevesebbel!” Tóth Balázs ezt követően Szent István történelmi nagyságát méltatta. Kifejtette: „Szuverén módon határozta meg Magyarország helyét a világban. Úgy kapcsolódott a keresztény Európához, hogy eközben nem lettünk sem a Német-Római Császárság, sem a Bizánci Birodalmon hűbérese. Tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában. Nem tett hűségesküt egyetlen hatalmasságnak sem, és úgy őrizte meg az ország függetlenségét, hogy közben bekapcsolta Magyarországot Európa gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Ennek fontos része volt, hogy Magyarországon keresztül nyitott zarándokutat a Szentföldre.” Majd ezt a gondolatot kapcsolta össze a nemzetközi zarándoknap eseményeivel. „Mi is megtapasztalhattuk, megélhettük, hogy mennyire jó érzés a zarándokok számára a gondoskodó figyelmesség. Nem négynapi járóföldenként, hanem öt-tíz kilométerenként várták a Mária út zarándokait frissítővel, pogácsával. Öröm volt látni, hogy milyen sokan vettek részt az első alkalommal megtartott zarándokúton. Gondoljunk csak bele: Szent István felajánlotta Magyarországot Szűz Anyának és ezer évvel később Mária zarándokút nyílik, amely az egész Kárpát-medencét összeköti. Dr. Német László, nagybecskereki püspök úr úgy fogalmazott a zarándokok számára tartott szentmisén, hogy úgy fűzi föl Mária út a magyarországi Mária kegyhelyeket, mint a rózsafüzér. Szintén az ő gondolata volt, hogy a zarándokúton egymást addig nem ismerő emberek is egy közösségé kovácsolódnak a hosszú út alatt és mennyire szükség van erre a közösségépítésre a XXI. század közönyös, közömbös világában. Szent István korában más jelentősége is volt a zarándokútnak, hírt hoztak és hírt vittek távoli országok között.” Majd kitért arra, hogy: „Egy ország, egy közösség életében meghatározó, hogy a hatalomváltás, az irányítás átadása tervezetten, szervezetten menjen végbe, hiszen amikor nem így történik, annak mindig hanyatlás, visszaesés a következménye. Szent István tragédiája, hogy egész életét a független keresztény magyar állam felépítésének és megszilárdításának szentelte, de nem adatott meg neki, hogy nyugodt szívvel adja át országát, mert a kiszemelt, az uralkodásra felkészített fia, Szent Imre herceg idejekorán elhunyt. Két választás állt előtte, Vazul, akinek vezetésével az ország magyar maradt volna, de nem keresztény, vagy Orseoló Péter, aki keresztény, de nem független magyar államot képzelt el. A király halála után majdnem 40 évig zavaros, belháborús kor sújtotta az országot, és amikor László király alatt végre ismét rend lett, nyugalom lett, az emberek hirtelen ráéreztek arra, mit is köszönhetnek István királynak; azt, hogy jövőjüket, biztonságukat, boldogulásukat csakis az ő művére alapozhatják. A magyar nép azt akarta, hogy István a lehető legmagasabb tisztességre jutva kilépjen az időből és szentként maradhasson meg népe emlékezetében.” Beszédét Nagy Gáspár soraival zárta: „Mert az a kéz erős is volt, de imára – s át a mába –hídként hajló szent lett és sohasem részrehajló ügyeiben magabízó Istenére támaszkodó. Királyi kéz vérünk vére Bennünk lüktet ezred éve.”
Ezt követően átadták a „Hegyhát Vidék Rendjéért”-díjat, amelyet a Hegyhát Vidék Vagyonvédelmi Közalapítvány Kuratóriuma az idén alapított. A díj azon személyek és szervezetek számára adományozható, amelyek a lakosság érdekében a közrend, a közbiztonság, a tűzoltás, a katasztrófa-védelem terén kiemelkedő tevékenységet nyújtottak, nyújtanak. A kuratórium úgy határozott, hogy a Vasvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az önkormányzati tűzoltóság, azaz a vasvári tűzoltóság kitüntetésben részesül. A város legpatinásabb, legrégebbi múltra visszatekintő egyesülete nevében a díjat Németh László parancsnok és Bozzai Lajos elnök vette át. Az oklevelet és az emlékplakettet Boda Ferenc, a vagyonvédelmi közalapítvány kuratóriumának tagja, valamint Kovács Tilda polgármester nyújtotta át.
Az ünnepség végén a résztvevők a kulturális központ színháztermében a Koltai Gábor rendezte Honfoglalás című filmet tekinthették meg.
