A kisváros képviselő-testülete legutóbbi, január 27-ei ülésén öt napirendi pontot, hatodikként pedig a folyó ügyek tizenhat pontját tárgyalta. Dr. Szűcs Lászlónak, az ÁNTSZ kistérségi tiszti főorvosának segítségével átfogó képet kapott a testület a városban és a térségben leggyakrabban előforduló betegségekről, prevenciós lehetőségekről. A tanácskozás legtöbb kérdését azonban a második napirendi pontként tárgyalt lakásügyek vetették fel.
A megjelenteket Kovács Tilda polgármesterasszony köszöntötte, majd a napirendek sorrendjének módosítását kérte: így elsőként a városban és a térségben leggyakrabban előforduló betegségekről és prevenciós lehetőségekről és az ebből adódó feladatokról szóló beszámolót hallgathatták meg a képviselők.
Dr. Szűcs László, az ÁNTSZ kistérségi tiszti főorvosa az írásban benyújtott anyag kiegészítéseként elmondta: a népesség egészségi állapotának jellemzésére egyik legmegbízhatóbb paraméterként a halálozási adatok használhatók. Korai halálozás vonatkozásában legveszélyeztetettebb a kistérség 15-64 éves kor közötti férfilakossága. Hozzátette: ezek az adatok azért is különösen fontosak, mert segítséget nyújtanak a kistérség egészségtervének kidolgozásához is. Megmutatják, hogy mely korcsoportra kell irányítani a figyelmet, másrészt, melyek azok a betegségek, amelyekre a magas halálozási arány tudatában nagyobb figyelmet kell fordítani. Tehát az adatok célzott prevenciós beavatkozást tesznek lehetővé. Hangsúlyozta: a kistérségben a halálozási mutató 2006 óta csökken, az élveszületési arányszám pedig növekedett 2008-ig, ám 2009-től szintén csökkenő tendenciát mutat. 2004-2008 között – a standardizált halálozási arányszámot véve alapul – a férfiaknak igazoltan magasabb a halandóságuk, a nőké pedig igazoltan alacsonyabb.
Kiemelte: a primer prevenció elsősorban állami feladat és az ÁNTSZ-hez köthető. Ennek keretében a közétkeztetés-gyermekétkeztetés vizsgálata azért is fontos, mert az egészséges táplálkozásra már minél kisebb korban rá kell neveli a gyerekeket. A népegészségügyi programnak is vannak olyan elemei, amelyekkel a fentiekben felsoroltak tekintetében kedvező eredményt lehetne elérni – s erre találunk is remek példát Vasváron.
Ezt követően szólt az önkormányzatok, civil szervezetek, valamint az egészségügyi szolgálatok teendőiről, szerepéről. A jó gyakorlatok között pedig szót ejtett a Kneipp-módszer elterjesztéséről is.
Kovács Tilda polgármesterasszony megköszönte a tiszti főorvos beszámolóját, mint mondta pontos, átfogó képet kaptak a város és a kistérség egészségügyi helyzetéről. Elmondta: a korábbi programok pozitív tapasztalatain elindulva meg kell célozni egy egészségterv elkészítését, kidolgozni azt, hogy lehet elérni akár kampányrendezvényekkel is a lakosság legnagyobb részét.
Lakásgazdálkodásról, szociális szállás létrehozásának feltételeiről
Az önkormányzatnak 32 épületben 174 lakása van, melyből 74 összkomfortos, 92 komfortos, négy félkomfortos, s ugyancsak négy komfort nélküli. 121 lakás jelenleg szociális, öt lakást szolgálati jelleggel, 31 lakást költségalapúként, négyet pályázati jelleggel, tizet bérlőkijelölés alapján, egyet pedig szükséglakásként ad bérbe az önkormányzat.
Dr. Pataky Pál elmondta: a bizottsági ülésen rengeteg kérdés merült fel e témával kapcsolatban, hozzátette: döbbenetes az az adat, miszerint a bérlakásokat használók 83 százaléka tartozott kisebb-nagyobb összeggel múlt év december 31-én.
Kiemelte: ez ellen minden lehetséges eszközzel küzdenie kell az önkormányzatnak. A bizottság úgy látja: a kilakoltatási moratórium miatt az önkormányzat keze bizonyos mértékig kötött, s ez visszaélésekre ad lehetőséget.
Kovács Tilda polgármesterasszony tájékoztatta a testületet, hogy az elmúlt esztendőben milyen javításokat, felújításokat hajtottak végre a lakásállományon. Hozzátette: nagyobb figyelmet kell fordítani a lakások állapotának felülvizsgálatára. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az elhanyagolt, lakhatatlan állapotba került lakás bérlőjének szerződését felmondják.
Kiemelte: emellett a szociális segélyeket a lakbérhátralék kiegyenlítésére utalja át az önkormányzat. A tartozások mértéke ugyanis morálisan sem tesz jót azokra nézve, akik rendszeresen fizetnek, ráadásul az önkormányzat sem tudja felvállalni a költségvetésében az ilyen mértékű kintlévőségeket.
Sejber Mihály hozzászólásában elmondta: a város bérlakásainak a száma más települések lakásszámához viszonyítva magasnak mondható. Hozzátette: ilyen lakástömegnél rendkívül magas színvonalú szolgáltatást tudna nyújtani az önkormányzat, ha a lakók rendszeres, pontos fizetése lehetővé tenné a folyamatos felújításokat. Kiemelte: sajnálja, hogy a lakásokat a közeljövőben nem értékesítheti az önkormányzat, hiszen ez jelenthetné az egyik legjobb megoldást a fennálló problémára.
Galambos István hozzátette: a lakások állapotfelmérését rendszeressé és teljessé kell tenni, emellett el kell gondolkozni azon, hogy az önkormányzat magasabb összegre emelje a kaució mértékét, amit az önkormányzat mintegy tartalékot kezelhetne, s abban a pillanatban, mikor lakók hátralékaik miatt ezt az összeget „fölélik”, meg lehetne tenni a szükséges lépéseket.
Kovács Tilda a korábbiakra reagálva elmondta: a közmorál egy nagyon negatív szintre mozdult el, ezért vannak olyan bérlők, akiknél csak a határozott fellépés és a szigor útja járható. A kilakoltatási moratórium miatt nincs meg a lehetőség az azonnali kilakoltatásra, hiszen míg a bírósági eljárás lezajlik, a lakó további hónapokon át halmozza a tartozást.
Dr. Pataky Pál arról érdeklődött, van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy látva, ha valaki nem tudja a lakás költségeit viselni, kisebb komfortfokozatú lakásba költöztetik?
Dr. Ódor Ildikó elmondta, hogy míg él a bérleti szerződés, addig ezt nem tehetik meg, hiszen annak módosításához mind a két fél közös akarata szükséges. El kell gondolkozni azon, hogy követeléskezelőket vonnak be a folyamatba a bírósági szakasz lezárulta után.
Kovács Tilda összegezve az elhangzottakat elmondta: a szigort kell előtérbe helyezni ezen a területen, s következetes lépéseket kell tenni legfőképp azokkal a nem fizetőkkel szemben, akik önhibájukból kerültek ilyen helyzetbe, s hosszú időn keresztül egyetlen fillért sem fizettek. Hangsúlyozta: a kilakoltatási moratórium kérdésében pedig a kormánynak is lépnie kell.
Végül a lakásgazdálkodásról szóló beszámolót a testület egyhangúlag elfogadta, s ehhez kapcsolódóan, következő napirendi pontként tárgyalták a tájékoztatót a szociális szállás létrehozásának feltételiről és törvényi lehetőségeiről.
Kovács Tilda elmondta: azért vizsgálódnak a szociális szállás létrehozásának feltételiről, mert szeretnék megteremteni a lehetőséget azoknak, akik túlvállalták magukat anyagilag. A bérlakások díját nem fizetőknek talán ez jelenthetne átmenetet, megoldást a szociális bérlakás és a hajléktalanszálló között.
Dr. Pataky Pál tanácsnok elmondta, hogy a humán bizottság tárgyalta a kérdést úgy látják, hogy a szociális szállás nagyon jó megoldás lenne, ám kérdésként merült fel ennek a rendszernek a fenntartása, finanszírozása.
Dr. Kiss Attila, igazgatási osztályvezető tájékoztatta a testületet a szociális szállás koncepciójának a lényegéről. Elmondta, hogy a szálló lakói az előre kifizetett díjak értékét használhatják, élhetik fel: tehát amennyit előre befizet a lakó, annyi energiát, vizet, stb. használhat el. Másrészt, törlesztenie kell azt a tartozását, amit még magasabb lakbérű lakában felhalmozott, ha ennek a feltételnek nem tesz eleget, akkor innen már nincs tovább. Vagyis nem köteles már újabb szállást biztosítani az önkormányzat. Tehát a szociális szállással az önkormányzat adna egy utolsó lehetőséget arra, hogy egyúttal törlessze a hátralékát és legyen fedél a feje fölött, addig, míg ő is teljesíti a megállapodás feltételit.
Kovács Tilda hozzátette: ezt a szociális szállás programot a vasvári önkormányzat önmagában nem tudja működtetni. Ám amennyiben a testület egyet ért abban, hogy elinduljanak ebbe az irányba, akkor elsősorban karitatív, non-profit szervezet bevonásával lehetne megvalósítani az elképzelést. Hozzátette: két olyan épület van a városban, amely erre a célra alkalmas lenne: az egyik az egykori Családok Átmeneti Otthona, a másik pedig az Izaura Panzió. Azok a lakók pedig, akiket a korábbi tartozásiak miatt a bérlakásokból kilakoltattak, pályázhatnának a szociális szállásban való elhelyezésükért. A képviselő-testület a tájékoztatót egyhangúlag elfogadta.
Rendeletmódosítások
Negyedik napirendi pontként a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét módosította a testület. Dr. Ódor Ildikó elmondta, mivel helyi adókról szóló törvény módosítása során a piaci és vásározó kiskereskedelmet folytató tevékenység kikerült az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységek közül, ezért a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet is módosítani kell.
Dr. Pataky Pál ennek kapcsán az iránt érdeklődött, kinek a feladata összetakarítani azt a jelentős mennyiségű szemetet, ami a piactéren marad a piaci napok után.
Kovács Tilda elmondta, hogy ez az árusok feladata, ám mivel ebbéli kötelességüknek sok esetben nem tesznek eleget, ezért a közmunkásokat is be kell vonnia az önkormányzatnak. Hozzátette: a helypénzszedők erre minden esetben figyelmeztetik az árusokat.
A képviselők az előterjesztést egyhangúlag jóváhagyták.
Ötödik napirendi pontként hatályon kívül helyezte a testület a vállalkozók kommunális adójáról szóló rendeletét, mivel a helyi adókról szóló törvény módosítása megszüntette ezt az adónemet.
Megállapodások, együttműködési szerződés, az önkormányzat 2010. év végi pénzügyi helyzetéről
A folyó ügyek között elsőként Bérbaltavár község önkormányzatának a Közoktatási Intézményfenntartó Társulásból való kilépését tárgyalta a testület.
Dr. Ódor Ildikó jegyző elmondta, hogy Bérbaltavár tavaly év decemberében felmondta a 2005-ben életre hívott intézményfenntartó társulásban való részvételét. A felmondás szabályos volt, ezért ezt a testületnek tudomásul kell vennie. A testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Ezt követően a Vasi-Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás és a város közötti megállapodást is módosították a képviselők: 2012. december 31-ig a munkaszervezeti teendőket továbbra is Vasvár Város Polgármesteri Hivatala látja el. Szintén egyhangúlag elfogadták a képviselők azt a határozati javaslatot, mellyel életre hívták az együttműködést a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága és a város között. Ezzel az eddigi együttmunkálkodás keretet is kapott, s a tervek szerint tovább is bővül majd az alapítvány bevonásával.
A továbbiakban a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról szóló megállapodást módosították a képviselők, ebben – ahogy minden év elején – lefektették a társulási tanács tagjainak lakosságszámát, a tagokat megillető szavazatszámokat és szavazati arányokat. Galambos István hozzászólásában elmondta: sajnálattal vették tudomásul, hogy Vasvár és a térség lakosságszáma ismét csökkent, ám örömteli, hogy egyes települések esetében látható lakosságszám-emelkedés is.
A továbbiakban a város önkormányzatának 2010. év végi pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót hallgathatták meg a képviselők.
Kovács Tilda előterjesztésében elmondta, hogy bárhogy is próbálják egyre lejjebb szorítani a működési költségek továbbra is nagyon magasak. További nehézségeket vet fel, hogy elfogytak a korábbi tartalékok is. Kiemelte: a következő testületi ülésen a 2011. évi költségvetés tárgyalásakor sort kell keríteni intézményenként egy meghatározott összeg zárolására, amelyet addig nem használhatnak fel az intézmények, amíg nem látják, hogy mennyi pénzt fog kapni az önkormányzat.
Hozzátette: a tavaly év végi helyzeten sokat rontott az is, hogy pályázati pénzeket nem kapott meg időben a város. Így az év végére elfogyott a fejlesztési tartalék, amelyet a pályázati önrészek kifizetése mellett a magas működési hiány okozott. A pénzek felhasználásával kapcsolatos kérdések megválaszolását követően a testület a beszámolót egyhangúlag elfogadta.
Ezt követően ingatlanok ingatlan-nyilvántartásba átvezetéséről döntött a testület, majd a város a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodását fogadták el egyhangúlag. A folyó ügyek nyolcadik pontjaként a Biomassza alapú távfűtés Vasváron című KEOP pályázatról döntöttek a képviselő-testület tagjai.
Kovács Tilda polgármesterasszony elmondta, hogy akkor, mikor a projektet benyújtották készült egy műszaki tartalom, amely 45 milliós önerőt kifizetését hozta ki. A közbeszerzési eljárás után kiderült, hogy az önkormányzatnak közel 20 millió forintot kellett volna a 45 milliós önerő mellé tenni saját költségvetésének terhére. A polgármesterasszony hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv sokkal jobb lehetőségeket biztosítana a városnak ezen a területen, ezért ez a projekt ebben a formában a városnak nem megtérülő beruházás lenne.
Galambos István ezzel egyetértve elmondta: jelenlegi formájában a város a projektet nem vállalhatja, de a beruházást, elképzelést napirenden kell tartani. A testület végül úgy határozott kezdeményezi az elállást a támogatási szerződéstől a közreműködő szervezetnél, mivel a pályázatban vállalt közel 46 millió forintnyi önerő felett nem áll módjában további forrásokat biztosítani a pályázat megvalósításához.
Ezt követően az Alkotmány u. 7. szám alatti helyiségcsoport bérleti szerződésének felmondásáról, majd annak bérbeadásáról is határoztak a képviselők. Végül zárt ülés keretében önkormányzati lakások bérbeadásáról folyt a tanácskozás.
-vv-
