Vasváron rendezték meg a rögtönzések játékának fesztiválját
Improvizációs Fesztivált tartottak nemrégiben a Nagy Gáspár Kulturális Központban. Vas megye mellett az egész Nyugat-Dunántúlról várták a négyfős baráti, munkatársi közösségek és diákcsoportok jelentkezését.
Az improvizáció a helyzetekhez alkalmazkodás, a rögtönzés, a gyors reagálás művészete. Vasváron az őszinte érzelmek, a váratlanságok, a játék örömének fesztiválját tartották most is. A rendezvényt a Magyar Színjátékos Szövetség, a Vasvári Játékszín és a Nagy Gáspár Művelődési Központ közösen szervezte. Az igazsághoz tartozik, hogy végül két csapat ért oda a játékos versengésre. Pápai és vasvári különítmények mérték össze tudásukat, rögtönzési képességüket egymással. Ami azonban az elején hátránynak látszott, a végére a program előnyévé változott: volt idő játszani és a látottak közös megbeszélésére a színészek, a zsűri tagjai és a játékmester között. A délelőtt kezdődött rendezvény délután fejeződött be. Szünet nélkül folyt a játék. A fesztiválon játékmester adott feladatot a társaságoknak. Összesen hetet a délelőtt folyamán. Volt idő ezen kívül örömjátékra, csakúgy, tét nélkül.
A csapatoknak tíz perc alatt kellett összjátékot kidolgozniuk, majd ezt a közönség előtt bemutatniuk. Végig fej-fej mellett teljesítettek a csoportok. Végül a pápaiak szerezték meg az első helyet.
A feladatokról is kell szólnunk röviden: vészhelyzeti szituációk, némajáték, halandzsanyelv, egymást nem ismerő emberek találkozásából adódó helyzetkomikumok egyaránt szerepeltek a bemutatandó jelenetek közt. Egy videoklipszerű játékkal például a csapatoknak a televíziózás ellen, a közösségek újraépítése mellett kellett kampányolniuk.
Hihetetlen színházi pillanatok születtek ebben is. A pápaiak az aula berendezési tárgyaiból hirtelen óriásképernyős televíziós szimbólumot eszkábáltak. A műsorvezető, tv-démon, szirénhangja szép lassan, egyenként bevonzotta a „képernyő” előtt ülő, egymással beszélgető, játszó család tagjait a nagy dobozba. Így választva el egymástól őket, egyben szétzüllesztve a családot. Félelmetes társadalom és korrajz született – három percben. Egyébként, ahogy a korábbi években, úgy idén is a szociális érzékenység jellemezte az előadásokat. Ezért születtek szép, komoly drámai pillanatok, de a humort sem nélkülözték a produkciók.
Volt a délelőttben egy Nagy Gáspár négysorosát kölcsön kérő, improvizációs játék is.
Utolsóként a játékvezető bábjátékos feladatot adott a résztvevőknek. Ettől először idegenkedtek a csoportok, mert mindenki saját önkifejezésében, gesztusában, mimikájában bízva, ezt hadba állítva jött az impro fesztiválra. Aztán a jelenetek elkészítése, bemutatása után valószínűleg új, meghódítandó világ nyílt ki minden színész számára a bábjáték műfajába kóstolással. Az Országos Improvizációs Fesztivál vasvári, regionális elődöntőjéről végül a Majdnemhárom és a Csitt-Csatt különítmény is továbbjutott Gödöllőre, a január 23-án megrendezett országos döntőre. A zsűri és a játékvezető is hangsúlyozta az eredményhirdetésnél, hogy a továbbjutást mindkét csapatnál a valódi és minőségi teljesítmények indokolták.
– Ha most nyáron, két hétre megkaphatnám ezt az erős társaságot, pontosan tudnám, kinek milyen szerepet osszak a tévedés teljes kizárásával – mondta az értékelésénél a játékmester, Lázár Péter drámapedagógus, rendező, a Magyar Drámapedagógiai Társaság tagja. A vasvári délelőttön tényleg mindenki megmutathatta sokoldalú tehetségét, játékos arcait, karakterformáló képességeit.
– Kerek Színház Született – zárta a regionális válogatót végül a program játékmestere.
Pogács Mónika
