A folyót négy éve szennyezik, s eddig egyetlen hivatal nem tett olyan intézkedést, amely ezt megállította volna.
Ismét politikai színtérre került a Rába szennyezésének ügye. Labritz Béla, a szentgotthárdi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke Németh Zsolt országgyûlési képviselõ segítségét kérte az ügyben.
A vasi képviselõ koordinálta a bizottság elnökének és a parlament környezetvédelmi bizottságának találkozóját, és Brüsszelbe is anyagot küldtek az ügyrõl. Azt szeretnék elérni, hogy a parlamenti bizottság tartson szentgotthárdi, kihelyezett ülést, melynek központi témája a folyó szennyezése. Németh Zsolt a Rába habzásával kapcsolatban anyagot küldött a magyar Európa-parlamentereknek Brüsszelbe, s kérte, a nemzetközi színtéren is keressenek megoldást a problémára. Vasvár polgármestere pedig nemrégiben – immár másodszor – felszólalt az ügyben a magyar parlamentben, Miért habzik még mindig a Rába címmel kérdést intézve a szakminiszterhez.
Németh Zsolt elmondta: 2003. július 18-án tett fel kérdést a miniszternek, s jelezte, hogy a szennyezés a határon túlról jön, és hosszú évek óta tart, s megkérdezte, hogy mit tesz a kormány a WWF által az évtized folyójának kikiáltott vízfolyás védelmében. Van-e mértékegysége a habnak és a szagnak? A képviselõ úgy emlékszik, akkor megnyugtató választ kapott, s ennek eredményességében nemcsak õ, hanem a szentgotthárdi horgászok, a környezetvédõk is bíztak.
– Ekkor esett meg ugyanis elõször, sok hivatali látszatvizsgálódást követõen, hogy végre komolyan veszik kormányzati szinten is a Rába habzásának problémáját. Ön azt írta: a vízszennyezés egyértelmûen ausztriai eredetû, és a naftalin-szulfonáttal hozható összefüggésbe – mondta Németh Zsolt.
Majd folytatta a történteket: a két ország vízügyi bizottságainak együttes ülésén a magyar fél intézkedéseket kért, az osztrák küldöttség közölte, hogy kezdeményezték az ottani illetékes hatóságok beavatkozását az ügybe.
– Nos, miniszter úr, a végeredmény az, ami meghatározza egy aggasztó probléma megoldásának sikerét, nem pedig az, amit mondunk, vagy írunk róla. Több mint újabb két év elteltével a Rába folyó Szentgotthárdnál és másutt is éppúgy habzik, mint azelõtt, sõt, a Lapincsban is, mely a Rábába ömlik, megjelent szennyezõdés. Az ügy tehát ebbõl a nézõpontból nézve semmit sem haladt elõre – szögezte le a képviselõ, s feltette a kérdést: megvárja-e a kormány, hogy a Rába mentén élõk végsõ elkeseredésükben demonstrációkkal fejezzék ki felháborodásukat a szûnni nem akaró folyószennyezés, valamint a kormányzati tehetetlenség miatt? Miért kell újságok hasábjain és tévéképernyõkön látnunk nap mint nap a megdöbbentõ képeket? Miért kell nemzetközi fórumokhoz fordulniuk a természetért aggódóknak, és miért nem képes elérni a minisztérium, hogy odaát megszüntessék a folyó habzását kiváltó okokat?
Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kijelentette: A Rába habzását szakértõk szerint továbbra is az osztrák bõrgyárakból származó szennyezõ-anyag, feltehetõen nátrium-szulfonát okozza. A miniszter elmondta: 2003-ban kértek intézkedéseket az osztrák féltõl, s ez azóta is kiemelt témája a magyar-osztrák vízügyi bizottságnak.
– A szóban forgó szennyezõanyagra nincs határérték az Európai Unióban, de nincs Magyarországon, sem pedig Ausztriában, s ez nehezíti a jogi fellépést – folytatta Persányi Miklós. – A hatósági intézkedéseket az is nehezíti osztrák oldalon, hogy a vízjogi engedélyek tartományi hatáskörben vannak. A vízügyi bizottság szakmai fórumain túl különbözõ, jelentõs nemzetközi lépéseket tettünk. Idén júliusban az elsõ meghatalmazott levélben hívta fel határozott intézkedésekre az osztrák minisztériumot. Magam miniszterként augusztusban ugyancsak levelet küldtem, szeptemberben személyesen kerestem meg osztrák partneremet, hogy az osztrák hatóságok kiemelten kezeljék az ügyet. Azt tervezem, hogy a soron következõ magyar-osztrák közös kormányülésen külön tárgyaláson vessük fel a Rába habzását és egyéb problémákat. Sajnos, ez a szennyezés nem egy új beruházáshoz kapcsolódik, nincsenek nemzetközi jogi eszközeink. Magyarország számára ez a lehetõség 1999 és 2000-ben állt nyitva, amikor a magyar fél hozzájárult a jennersdorfi bõrgyár üzemeltetéséhez, illetve a gyárhoz kapcsolódó szennyvíztisztító bõvítéséhez is. Most arra van módunk, hogy a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel nemzetközi színtéren föl tudunk lépni.
Németh F. Bernadett
forrás: http://www.vasnepe.hu/
