A képviselõ-testület február 23-án megtartott ülésén megtárgyalta, majd rendeletben rögzítette a 2005. évi költségvetést. A Szentkút Fürdõ Kft. vezetõje és a befektetõ csoport nevében Pichovszky Antal tájékoztatta a vasvári fürdõ helyzetérõl a megjelent érdeklõdõket és a város vezetését. Ezt követõen a Vasi Triász Kft. beszámolóját hallgatták meg, és tájékoztatót a megye munkaerõ-piaci helyzetérõl. A folyó napirendi pontok között tárgyalta a testület és elfogadta a Művelődési Ház 2005. évi munkatervét, elbírálta a Vasvár történelmi városközpont rekonstrukciója, szakértõi segítségnyújtás és fordítási szolgáltatásra kiírt és beérkezett közbeszerzési eljárás pályaműveit.
Németh Zsolt, miután köszöntötte a testületi ülésen megjelenteket, a város közmeghallgatásra érkezett polgárait, a sajtó képviselõit és a testület tagjait, tájékoztatójában kifejtette: A város az elmúlt évben és azt megelõzõen is, pályázati forrásból úgy valósította meg beruházásai sorát, a Fõ tér átépítését, az Idõsek Otthona megépítését, hogy az Vasvár költségvetésében nem jelentett kiadást. Egyetlen ügyben azonban nem tud elõre lépni a város és a testület, ez a fürdõ ügye. Ez ma már mindenkit irritál Vasváron. A testületet és a város polgárait is. Ezért a közmeghallgatással egybekötött nyílt testületi ülésen elsõ napirendi pontként a fürdõ helyzetérõl hallgattak meg tájékoztatót a befektetõtulajdonos csoport képviselõjétõl, Pichovszky Antaltól, akit külön is köszöntött.
Pichovszky Antal elmondta: 1997-ben egy osztrák cég kivásárlásával lettek a többségi tulajdonosai a vasvári fürdõnek. Terveik szerint a fürdõhöz kapcsolódó panziót, lovas panzió építését vállalták, s amikor a város egy kecsegtetõ pályázat reményében megkereste õket egyik ingatlanuk (volt katolikus iskola) visszavételével, õk ezt gálánsan megtették. Eddig közel 300 milliót fektettek be. Az tény, hogy megállt a fejlõdés, ennek oka, hogy a befektetõ-csoportnak nincsen tõkéje újabb beruházásra. Személyesen sem tudott mindent megtenni a fejlesztések érdekében, mivel felesége hirtelen megbetegedett, majd elhunyt. Miért nincsen plusz tõkéjük? Mert pang a magyar gazdaság. Egyben nehezményezte az üzletember, hogy az itteni cég vezetõjét otromba módon bántják, mondván, hogy a Szentkút Fürdõ Kft.-t képviselõ tulajdonosok csak telekspekuláció miatt jöttek ide. Mint tulajdonosok fejlesztették eddig is a vasvári fürdõt, s évente 5 millió forint veszteséget termelt a fürdõ. Visszautasítja a vádakat, s mint tulajdonosok akár azt is megtehetnék, hogy bezárnák a fürdõt.
Németh Zsolt polgármester úgy vélte, hogy elérkezett annak az ideje, hogy a fürdõre megoldást találjanak. Ugyanis mindenki elégedetlen. Elégedetlen a tulajdonos, elégedetlen a város lakossága, és elégedetlen a testület is. Ám kihangsúlyozta, soha nem volt az önkormányzaté a fürdõ, mint ahogyan ezt sokan beszélik a városban, abba az adófizetõ polgárok pénzébõl soha nem ruházott be egy fillért sem a város. A fejlesztések minden esetben magánbefektetésbõl, a Szentkút Fürdõ Kft. révén valósultak meg.
Pichovszky Antal elmondta még, hogy a magyar-francia tulajdonú cég eddig mintegy 270 millió forintot invesztált Vasvárra. Azt azonban látni kell, hogy a fürdõszolgáltatás mindenütt veszteséges, így van ez Vasváron is. Működik a nagy medence, a 270 négyzetméteres kicsi is. Látni kell, hogy ezek képezik a fürdõ veszteséges részét. Ami a pénzt hozhatná, így a panzió, lovas panzió, az nem készült el.
A városban a legnagyobb felháborodás a fürdõ ügyét kíséri. A közmeghallgatáson ezt el is mondták a felszólalók. A kritikusok így fogalmaztak: Szégyen, hogy a fürdõ ügye csak itt tart! Nem ezt ígérték, s úgy tűnik, Vasvár felett eljárt az idõ. Ne csináljunk semmit! A történelmi városközpont rekonstrukciója – Domonkos kolostor és művelődési ház építése – pedig végképp kidobott pénz, hisz a félmilliárdos uniós pályázatból megvalósuló rekonstrukció önerõs terheit is a városnak kell viselni. Most, amikor a költségvetés hiánnyal küzd. E véleményeket elsõsorban Kanizsai Béla, Wesselyné Kupi Ildikó és Barbalics Imre János képviselték. Utóbbi felszólalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a történelmi városközpont rehabilitációja kapcsán ne feledkezzenek meg a régészeti feltárásokról sem.
A megjelent és felszólaló vasváriak Kanizsai Béla, Barbalics Imre János, a MÉRTÉK Egyesület nevében Wesselyné Kupi Ildikó úgy vélték, hogy téves koncepciót képvisel a város. Az pedig valóban szégyen, hogy a fürdõ ügye ilyen mélyre süllyedt. Vasvár felett eljárt az idõ – mondta ki a nem éppen hízelgõ szentenciát Barbalics Imre János, majd így folytatta: A fürdõ további sorsa, üzemeltetése ügyében népszavazást kell kiírni! Népszavazáson kérdezzék meg a lakosságot, õk mit akarnak!
Olyan véleményt is hallhattunk a megjelentektõl, hogy a várost a tulajdonosok a bezárással valósággal megzsarolják.
Kovács Lászlóné felszólalásában úgy fogalmazott: Nem érti ezt a pesszimizmust. Akik Vasvárra költöztek az elmúlt években, vagy évtizedekben, itt jól érzik magukat, a hozzánk látogatók pedig vissza-visszatértek ide többször is. Igenis együtt, összefogással lehet csak elõre jutni, ezért tegyük félre peszszimizmusunkat, s legyünk büszkék arra, amit elértünk!
Németh Zsolt polgármester válaszában rámutatott. A népszavazást végképp kidobott pénznek tartja. Ráadásul a város mostani vezetése, a képviselõk mögött a város polgárainak felhatalmazása áll, tekintélyes számú választói voksokkal. A város vezetése pedig nem azt vállalta, hogy ne csináljon semmit, hogy visszafelé fordítsa a történelem menetét, s visszafelé fejlessze a várost. Sõt, ellenkezõleg. Arra vállalkozott, hogy fejleszt, hogy még vonzóbb legyen az itt élõknek és a befektetõknek is Vasvár. A legrosszabb politika ugyanis az, ha nem csinálnak semmit.
A Szentkút Fürdõ Kft. többségi tulajdonosainak nevében megjelent Pichovszky Antal ismételt hozzászólásában elmondta: Sajnálja, ha valaki az õ szavaiból zsarolást olvasott ki. Vagy rosszul értelmezték, amit mondott, vagy ő fogalmazott rosszul. Nem céljuk, hogy bezárják a fürdõt. Még akkor sem, ha évi 5 millió veszteséget „termel”. Mint többségi tulajdonosok, természetesen ezt megtehették volna bármikor. Nem tették meg. Miért nem ruháztak be? Mert ehhez tõke kell, s jelenleg a magyar gazdaság nagyon rossz helyzetben van. Ezt úgy is kijelenti, mint kilenc cégben érdekelt befektetõ és tulajdonos.
Hogy Vasvár csúszik lefelé – vélekedett az egyik hozzászóló -, neki ezt válaszolta: Igen csúszik lefelé, miként az ország is! Épp ezekben a napokban Bush és Putyin elnök nem Budapesten, hanem Pozsonyban találkozik, és gondolom, mindenki érzi és tudja, hogy ez mit jelent, hogy áll, mi több, stagnál a gazdaság, sõt csúszik visszafelé. A stagnálás pedig lemaradás, miközben a világban és Kínában meg 4-5-10%-os növekedés van. Tehát ez az ország, és benne Vasvár is folyamatosan csúszik lefelé, és egyre szegényebbek leszünk. Majd ha a forint-leértékelés jön, és nem 242 forint lesz az euró, hanem 270 vagy 300, akkor de facto, amikor kimennek Önök 27 kilométerrel odébb, a határ túloldalán érzékelik majd, hogy Önök ennyivel lesznek szegényebbek és én is, vagyis ez nem egy virágzó gazdaság. S az a felvetés, amelyben azt mondta a felszólaló, hogy ne csináljunk semmit, s erre azt mondta a polgármester úr bölcsen, hogy helytelen vélemény. Én is úgy vélem. Az a legrosszabb, ha nem csinálunk semmit és nem fejlesztünk.
Ezt én sem szeretném. Még akkor sem, ha látható – s azt sem titkolom, én jobbra szavaztam -, és a sok kifogásolni való között ebben az országban van egy korrupt, negyvenezres réteg, amelyik oszcillál a különbözõ hatalmi központok között, ha kell MSZP, ha kell MDF segget nyal. De annak a kormánynak legalább volt egy nemzeti programja, stratégiája, de ennek kérem, semmi sincsen.
Azt tudni kell – folytatta Pichovszky úr, hogy lemaradtunk a technológiai fejlesztésben. Ennek gyökerei még a hetvenes évekre nyúlnak vissza, amikor az olajválság miatt megrendült Nyugat-Európa fejleszteni kezdett, mi pedig nem. Akkor ott beruháztak, kutattak, fejlesztettek, kimásztak ebbõl a gazdasági bajból egy új technológiával, amit mi most próbálunk lekoppintani.
Még egyszer is azt mondom, lehet azt mondani, hogy bebújunk a csigaházba, nem csinálunk, nem fejlesztünk semmit, nem ruházunk be, nem vállalunk semmilyen kockázatot. Én magánemberként és üzletemberként viszont azt mondom, amit a polgármester úr is, aki megpróbál tenni valamit, s kitűnni városával egy lecsúszó országból. A népszavazásról pedig az a véleményem, hogy itt választott képviselõk vannak, reprezentatívan képviselik a városi polgárait.
Elnézést – folytatta Pichovszky Antal – én most azt látom, hogy jó szándékúak vagyunk, de magyaros szokás szerint most marakodni fogunk. Az egyik véleményt megfogalmazó azt mondta kérjenek pénzt, a másik pedig azt, kerüljön kenyértörésre közöttünk a dolog. Én ezt személy szerint nagyon sajnálnám, mert akkor a Vasvárra befektetett háromszáz milliót elkölthettem volna máshol is. Ha mégis így dönt a többség – vélekedett Pichovszky úr – akkor a döntést elfogadom.
Dr. Wessely István képviselõ úgy vélekedett, hogy Vasvár idegenforgalmi fejlesztési terveit a Szentkútra alapozta, benne a fürdõvel. Ebbõl szinte semmi nem valósulhatott meg. Javasolta: vegye át a fürdõ üzemeltetését a város, de ennek fejében szerezzen a Szentkút Fürdõ Kft.-ben tulajdonrészt.
A kettõs tulajdonú gazdasági forma elõl Pichovszky úr elzárkózott, mondván, az amortizációt is neki kell állnia, ami évente mintegy 5 millió forint. Amúgy a fürdõ nyitva tartása, s további fejlesztése mindenki érdeke, hiszen azzal a városi ingatlanok értéke is növekszik.
Tóth Balázs azt tudakolta, hogy rendelkezik-e mindenféle engedéllyel a fürdõ? Az amortizáció pedig nem plusz betett forintot jelent egy gazdaság életében, az csak könyveléstechnikai lépés.
Fabók Tibor javasolta az egyre hosszabbra nyúló elsõ napirendi pont kapcsán, hogy az ülést abba az irányba tereljék, amely a megoldás lehetõségét rejti magában. Az itt elhangzó határidõk hallatán – március-április-május -bizakodó. Tán mégiscsak kinyit a fürdõ Vasváron 2005-ben. Ám rámutatott arra is, hogy a szerzõdés-tervezet túl egyoldalú. Karakteresebben juttassuk érvényre érdekeinket.
Pichovszky úr így reagált a felvetésekre: Ez valóban lényeges szerzõdés lesz, elemi érdekük, hogy megoldják az üzemelés kérdését.
Kovács Tilda alpolgármester emlékeztetett az 1985-ben tartott vasvári fórumra, ahol elhangzott: Aki ide fürdõt telepít, szobrot érdemel. Most ezzel szemben – látván az anomáliákat – hideget, meleget kap az önkormányzat a polgároktól. Reményét fejezte ki, hogy a vasvári fürdõ reális igény, s nem politikai fogás. Ha a sportmedence (nagy medence) megnyílik, az sokat segíthet a kihasználtságon. Az ifjúsági turizmus koncepciójának megvalósításában pedig nagy segítséget jelenthet a fürdõ. Ezért mindkét félnek lételeme, hogy minél elõbb megoldódjanak a gondok, s működjön.
Zágorhidi Czigány Csaba így foglalta öszsze a bizottság véleményét. El kell mozdulni arról a holtpontról, ahol most tart a fürdõ ügye, minél elõbb meg kell oldani az üzemelés problémáit, hogy üzemeljen a a létesítmény. S szakítani kell az elõzõ évi gyakorlattal is, mert a beruházást és a megtett fejlesztési lépéseket szervezetlennek, kapkodónak látta. Az eltelt 10 évben elõbbre kellett volna jutni. Kulcskérdés a vízdíj, és a műszaki problémák közül a vízforgató. Az 5 milliós veszteséget többre becsüli. Szezonkezdésig készüljön el a második medence! Új útra kell helyezni a világítást is, s nagyon fontosak a bankgaranciák, amikor az önkormányzat szerzõdésben veszi át üzemeltetésre a fürdõt.
Pichovszky úr újabb reflektálásában elismerte, hogy a fürdõberuházásnál valóban jobban lehetett volna egy területre koncentrálni. A vízjogi kérdéseket is meg kell oldani a Csónakázótó esetében, s még számtalan feladatot. Egy újabb kérdésre azt is elmondta Pichovszky Antal, hogy a vasvári víz nem gyógyvíz, hanem termálvíz.
Németh Zsolt ismételt hozzászólásában nyomatékosította: Ebben az ingatlanban Vasvárnak nincsen tulajdonrésze. ABarbalics Imre János által javasolt népszavazás költségét pedig szívesebben fordítaná másra, mellesleg ez nem is szerepel a város 2005. évi, 1,2 milliárdos költségvetésében.
Wesselyné Kupi Ildikó úgy vélekedett, hogy a fürdõ jövõjérõl õt nem sikerült meggyõznie a cég vezetõjének, s kenyértörésre vinné az ügyet, inkább vállalva a botrányt, mint az eddigiek folytatását.
Nagy Károly hozzászólásában pedig úgy vélte, hogy minden segítséget meg kell adni azért, hogy a fürdõ üzemeljen. Ám hiú ábrándokat, lovas turizmus, panzió, ne tápláljunk. Egy éttermet sem (Zöldfa) tudunk üzemeltetni. A népszavazás zsákutcájába nem kell belemenni. Ez a 4800 lelkes település ennyi intézményt aligha tud eltartani. A népesség egyre csökken. A gyógyszerész miért nem vehette meg az üzletet? – kérdezte zárásként.
Németh Zsolt polgármester válaszában elmondta. A gyógyszertár évi bérleti díja több, mint a fürdõ egész évi vesztesége. A bérleti dí-jat a gyógyszerész úr vállalta. A gyógyszer nem szabadáras termék. A bérlemény ügyében jogszerűen járt el a város. Ha nem így tesz, az Állami Számvevõszék jár el ellenünk jogilag.
Kanizsai Béla egyetértett Wessely Istvánnal, hisz valóban az egész városi idegenforgalom a fürdõre lett építve. A tulajdonos fellépését pedig zsarolásnak tartja. Az újságban minden írás a fürdõvel foglalkozott, mindenki fürdõvárost ígért. Ebbõl semmi sem lett. Hogy így történt, ebben a helyi újság fõ szerepet játszott, és a megyei is. Köszönjük! (Tisztelt Kanizsai úr! Az új ság sem nem befektetõ, sem nem marketing cég. Csupán közreadta azokat a véleményeket, amelyek a fürdõ jövõjét taglalták, s amellyel lapunkat az érintettek megkeresték. A befektetõi ígéretek teljesítést bármely lapon is számonkérni, úgy vélem botorság. Mellesleg az újság volt az, amikor 2004-ben nem nyitott ki a vasvári fürdõ, amely általam azt a lépést „botrányosnak” minõsítette (a szerk.).
Ezt követõen valóságos számháború zajlott a testületi ülésen. Ennek lényege, hogy 5 vagy 10 millió forint veszteséget „termel” majd a fürdõ évente? A felszólalók között olyan vélemény is elhangzott, hogy ennek az együttműködésnek semmi értelme, hisz a vállalkozó befektetõ-csoport eddig sem tartotta be ígéreteit. Végül csak tisztult a kép, a testület pedig meghozta döntését: 10 igen és 2 nem szavazattal olyan elvi szándéknyilatkozatot fogadva el, amelynek lényege: a fürdõ a városhoz kerül, azt Vasvár Város Önkormányzata üzemelteti a továbbiakban, ám ezt megelõzõen a próbaüzem alatt jelentkezõ konstrukciós hibák költségei a bérbeadó Szentkút Fürdõ Kft.-t terhelik, emellett a bérbeadónak garanciát kell vállalnia arra, hogy a nyári szezon végeztével megkezdi a medence befedését.
A mostani megállapodás-tervezetet mindkét félnek finomítani kell, a fentiekben említett garanciák beépítésével. Ez nem lesz könynyű, nyilatkoztak az érintettek.
Az ügy jelenlegi állása szerint olyan sátortetõs variációban gondolkodnak az érintettek, amely téli idõszakban a helyi és térségi iskolások úszás oktatását is szolgálná, nyáron pedig nyitott vízfelülettel várná a vendégeket.
