Lovasok vették birtokba a Góré-dombot szeptember elején. A fiatal sportolók ügyességi bemutatói, a gyermeklovagoltatás mellett az őshonos lovak néhány fajtájával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Káldi Zoltán, a Góré Dombi Lovas Sportegyesület elnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: ha valaki vesz egy lovas órát, már tett a lovas sportért. De most egy egésznapos esemény szólhatott a lovas kultúráról a Földművelésügyi Minisztérium jóvoltából.
A rendezvény szervezője hozzátette: a program összeállításánál voltak döccenők, de lovas nyelven szólva miután V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a gyeplőt a kezébe vette és az ostort megragadta, minden hullám kisimult. A vasvári önkormányzat és vállalkozók szintén segítették a rendezvény létrejöttét. Tóth Balázs polgármester azt mondta köszöntőjében, sajnálja, hogy kimaradt az életéből a lovaglás, de hiszi, hogy mi magyarok génjeinkben hordozzuk a ló szeretetét. Külön örömét fejezte ki, hogy a város a lovas kultúráról szóló rendezvénnyel gazdagodik. A polgármester lovas élményeiről mesélt röviden. Ha nem is lovagolt, de a vágtázó lovak látványa sokszor lenyűgözte. Például mikor egy domboldalon vágtató ménest látott, ahogy úszott a sörényük a szélben. Erőt, végtelen szabadságot árasztottak. Hozzátette: végtelen szabadságvágy, hűség, okosság jut eszébe az embernek egy ilyen nemes állatról. Nemes tartás, nemes jóság árad a szeméből, mely lehetővé teszi, hogy szeressük.
Az, hogy a magyar lovas nemzet, mára inkább történelmi hagyomány, mintsem valóság. A 10 ezer főre eső lovasok száma hazánkban kisebb, mint az európai átlag. A cél az, hogy újra az élen legyünk. Ezt már V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár mondta a megnyitón. A politikus ismertette a kormány által elindított Kincsem Nemzeti Lovas Program néhány elemét, köztük a lótenyésztés megújítását, a génmegőrzési programot. A Kincsem Nemzeti Lovasprogramot 2012-ben indította a kormány. Számos elemből áll. Egyrészt az állami méneseket mérték fel, milyen fejlesztés kellene, hogy világszínvonalú legyen, maradjon a lótenyésztés. A lóval kapcsolatos tevékenységek szövevényes rendszerét is feltérképezték. Célul tűzték ki, hogy a lovas kultúra oktatása is megtörténjen. Mindennapi testnevelés keretében több iskola is választotta ezt. De a tenyésztésben, a turizmusban, a sportban, a lóversenyzésben, a terápiában is vizsgálták a jelenlegi helyzetet és a lehetőségeket a fejlesztésben. Az államtitkár beszélt a nóniusz, a gidrán, a hucul lovak jelentőségéről és hangsúlyozta, hogy az ezeket tenyésztő gazdák milyen fontos munkát végeznek a lovak génmegőrzésében. A muraközi lóról szólva azt mondta: él még az emlékeinkben, de nem biztos, hogy helyesen. A kisebb tömegű, arányos testfelépítésű, jó munkabírása lovat jelenleg a hidegvérű fajtakörbe sorolják és nem külön elismert fajta. Ám vannak kezdeményezések, ebben az Őrségi Nemzeti Park is élen jár, hogy ezt a fajtát újra elismertesse. A vasvári mellett még Szentgotthárdon is tartottak egy ilyen lovas rendezvényt a szaktárca támogatásával. Cél az ősi fajták bemutatása mellett az, hogy a fiatalokban felkeltse a lovaglás iránti vágyat, kíváncsiságot. „Bölcs embernek ló való. Mert lóvá tesz az ember és emberré a ló” – mondott végül a Jókaitól származó idézetet V. Németh Zsolt az állat nemességét igazolandóan. A megnyitó után fogatok érkeztek. Ezekből kettőt muraközi lovak, egyet kisbéri mének, egyet sági arab kancák, egyet egy nónius lópáros, egyet pedig hucul lovak húztak és tették meg a pályán kijelölt útjukat néhol vágtázva, néhol dinamikusan fordulva, kerülve az akadályokat. Ezalatt a nézőközönségnek Bartók László lótenyésztő jóvoltából tényleg volt alkalma az egyes fajták külső jegyeivel, viselkedésével, megismerkedni. A Góré Dombi Lovas Napon a vasvárin kívül még öt vasi lovas egyesület fiatal lovasai ügyességi bemutatót tartottak.
Pogács Mónika
