Bővített kiadásban jelent meg a térség történetét, mondáit feldolgozó „Hegyháti krónikák” kisregénygyűjtemény. A könyv bemutatóját november elején tartották a zarándokszállás nagytermében.
A gersekaráti Pintér György pedagógus, helytörténész kötete a korábbi négy helyett 15 rövid regényt tartalmaz. Ezek közül 12 a Hegyhát történetének egyes eseményeit mutatja be a tatárjárástól 1956-ig. Két „kincskereső” történet is található a könyvben, amely a gersei Kuminé mondákat és több, már helytörténeti, néprajzi érdekességnek számító eseményt dolgoz föl. A könyv a Szülőföldünk Kiadó gondozásában jelent meg.
A kötetbemutatóra megtelt a vasvári zarándokszállás közösségi terme, így néhány székkel meg is kellett toldani az ülőhelyszámot. Pintér Éva versmondását és egy énekszólót követően Farkas Csaba, a Szülőföld Kiadó vezetője nyitotta meg az író-olvasó találkozót, majd Tóth Balázs polgármester köszöntötte a közönséget. Úgy fogalmazott: Vasvár és térsége nem csak az épített örökségben, természeti szépségekben gazdag, de történelmi múltja és hagyományai is figyelemre méltóak, bizonyítja ezt a most frissen megjelent kötet is.
Dr. Zárgorhidi Cigány Balázs történész, múzeumigazgató és Gergye Rezső, a Nagy Gáspár Művelődési Központ vezetője is méltatta a regényt. Mindketten jó szívvel ajánlották elolvasásra, megismerésre a közönség számára Pintér György munkáját.
A felszólalások egyenesen az „Egri csillagok”-hoz hasonlították a megjelent kötetet formátumában, cselekményszövésében. Az ajánlások után maga a szerző, Pintér György beszélt könyvéről, amely 15 kisregényen keresztül igyekszik bemutatni a Hegyhát elmúlt több mint hétszáz esztendejének történetét. A bemutató dedikálással zárult.
A szerzőt a bemutató után eddig megjelent könyveiről valamint további terveiről is kérdeztük.
„Hogy is volt?” címmel Gersekarát helytörténetét dolgoztam fel első könyvemben, majd a „Plutyka, kajmó, dödölle” című kiadványban néprajzi összegzést, a helyi hagyományok összegyűjtését jelentettem meg.” –kezdett kötetei sorolásába a helytörténész.
Azzal folytatta: „A palavesszőtől a digitális tábláig” kötetben Gersekarát oktatástörténetét dolgozta fel. A „Hegyháti krónikák” első változatában, négy kisregényben a Hegyhát történelmével foglalkozott.
„A Fűzerőd, a „mi” 48-unk” a gersei honvédek a szabadságharcban játszott szerepét elemzi, majd ezt követte a most bemutatott „Hegyháti krónikák” – bővített kiadással, 15 regénykével a vasi Hegyháton játszódó történetekkel a tatárjárástól napjainkig.”–folytatta könyveinek számbavételét Pintér György, aki már terveiről is beszélt. Készül a „Fűzerőd” második része, amely Gersekarát történetét dolgozza majd fel „Kéve és oroszlán” címmel és készülőben van a „Hegyháti krónikák” folytatása is.
„Várhatóan decemberben két tanulmányom jelenik meg. Az egyik a Körmendi Figyelőben, a negyven éve megszűnt körmendi mezőgazdasági főiskola történetéről szóló írás első része. A másik tanulmány a körmendi múzeum kiadványának, a Testis Temposisnak következő füzeteként, amely a harminc éve újjáalakult, körmendi cserkészet történetét dolgozza fel.”-avatott be további terveibe is a hegyháti szerző.
