Mindennapi életünk során akaratlanul is belebotlunk az egyre szélesebb körben terjedő otthoni illegális hulladékégetésbe. A falvakban, kis- és nagyvárosok kertvárosi részein sétálva az égett műanyag édeskés, orrfacsaró bűzét viszi szét a szél, mely különösen a fűtési időszakban jellemző, de a lomtalanítások napjaiban is megfigyelhető jelenség. Van, aki a lakását fűti a hulladékkal (műanyagot, gumit és műszálas ruhákat, cipőket, festett/műgyantával ragasztott, műanyaggal bevont fát éget) tudatlanságból vagy nemtörődömségből, de vannak bűnözők is, akik kábelek szigetelését égetik le. Minden esetben rendkívül mérgező vegyületek jutnak a levegőbe, rombolva ezzel az emberek és gyermekek egészségét, testi épségét. Halálesetek is előfordultak hazánkban ennek következtében, a műanyagégetésnek a kályhából a lakótérbe jutó füstje okozta már több ember halálát. A háztartási hulladékok, műanyag tárgyak égésekor olyan erősen mérgező anyagok szabadulnak fel, amit az első világháborúban harci gázként vetettek be, pl. a foszgén vagy a vinil-klorid, dioxinok, cianidok. A mérgező égéstermék porként is lerakódik a környezetben a talajra, a növényekre és így a táplálékláncba is bejut.
A következmények lehetnek: daganatos megbetegedések, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőbetegségek, impotencia, vérsejt-károsodás, idegrendszeri károsodás, halál.
A jogszabályok tiltják és keményen szankcionálják ezt a tevékenységet. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján 100.000 Ft vagy 300.000 Ft bírságot is kiszabhat a járási hivatal, a bíróság pedig a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján akár 5 év letöltendő szabadságvesztésre is ítélheti az elkövetőt.
Mit tehetünk, ha valaki a környezetünkben éget hulladékot?
-Fel kell hívni a figyelmét, hogy ne tegye, tájékoztatni kell ennek veszélyeiről, mely rá és családjára, környezetére nézve egyaránt fennáll.
-Fordulhatunk bejelentéssel az első fokon eljáró levegőtisztaság-védelmi hatósághoz, a járási hivatalhoz, amely köteles eljárást indítani bejelentés esetén, súlyosabb esetben rendőrség is eljárhat a Btk. 281/A. §-a alapján.
-A veszély tudatosításának segítségével családi, baráti, munkatársi és ismerősi körben visszaszorítható ez a fajta viselkedésmód.
Egészséges környezetünk, természeti adottságairól híres vidékünk vonzerejének megőrzése mindannyiunk közös érdeke!
(Készült: a Levegő Munkacsoport „Méreggel a didergés ellen?” című kiadványának felhasználásával )
Vas Megyei Kormányhivatal
Körmendi Járási Hivatal