A magyarázat egyszerű fizika: bizonyos dolgok kiszorítják a bizonyos dolgokat, de úgy is mondhatnánk, hogy bizonyos dolgok befogadnak bizonyos dolgokat önnön anyagi mivoltukat feladva, vagy egyszerűen bizonyos dolgok átváltoznak bizonyos érdemesebb dolgokká.
Adott egy üveg bor Határ Győző felcímkézett versével, névre szólóan Szarvas Józsefnek, ami az átadás pillanatában egyszer csak üressé válik.
Jóska mégis örült, mert benne volt teljes egészében egy nagymákfai nyári este, az új kemence a falu közepén, egy kis rőzse, amivel tüzet lehet rakni, Toka sütőtudománya, Kovács Laci huncut mosolya a bajsza alatt, Gaál Zoli gazda tekintete, színjátszók játéka, Kereszti sajtja, Lajos bácsi nedűje, Zolika „mindenholottlevősége”, fotósok figyelme, a lenyugvó nap színe, Szarvas Jóska fesztelen embersége, Hacsek meséje.
Akkor meg hogyan fért volna el még a bor is abban a palackban?
Mit is mondtunk a bizonyos dolgokról? Valóban a bor helyet ad egymás gondolatainak, segíti azok megértését, azok magasabb hőfokra való gerjesztését, ottani egyesülését, azok megerősödését. Fizika, mondom, én.
Az egyén gondolata már nem csak az egyéné, hanem a közösségé, tehát eggyel magasabb sorba került azon a polcon, ahonnét a bor lekerült valaha.
Akkor ez a „Bor filozófiája”, ugye? Hiszen szó volt erről, hogy Hamvas Béla gondolatait ízlelgetjük az estén.
Jelentem megtörtént ez is, a bor biztosítja bizonyos dolgok ottlétét, amiről mi már hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A fizika meg nem tétlenkedik, így azok a bizonyos dolgok is helyükre kerültek abban a bizonyos palackban és a polcon is.
Rege nyomán Szarvas Csoda
