Kultúrházak éjjel-nappal címmel indított országos programot a Magyar Népművelők Egyesülete. A február 28-a és március 2-a között életre hívott akció célja, hogy népszerűsítse a művelődési házak, kulturális központok áldozatos munkáját. A programhoz a Nagy Gáspár Kulturális Központ is csatlakozott. Ez alkalomból beszélgettünk az intézmény munkatársaival.
A Nagy Gáspár Kulturális Központban négy munkatárs dolgozik. Gergye Rezső igazgató, Gergyéné Szakály Georgina művelődésszervező, Frigyné Orbán Ildikó gazdasági ügyintéző és Halmosi Tamás számítástechnikai ügyintéző látja el az intézmény művelődés-, és kultúraszervezői tevékenységét.
-Mindenki részese a csapatmunkának – jegyzi meg a beszélgetés elején Gergye Rezső, a kulturális központ igazgatója, akit arra kérünk, nyújtson tájékoztatást azokról az eseményekről, fesztiválokról, amelyeknek szervezéséért évről évre felelnek. – Minden esztendőben a nagyon jó hangulatú Improvizációs Fesztivál az első nagyrendezvényünk, amelyen amatőr színjátszó csoportok lépnek fel, s tanulnak egymástól. A Weöres Sándor Országos Színjátszó Találkozó regionális megmérettetésének is a házunk ad otthont, majd névadónk, Nagy Gáspár emléke előtt adózunk a Költő hazatér elnevezésű vers- és prózamondó találkozóval, amelyet április végén tartunk. A júniusi Színjátszó Találkozót követően pedig teljes erőnkkel a Rétesfesztiválra koncentrálunk. Szintén nagy sikernek örvend a Hegyháti Toborzó, amely a térség csoportjainak seregszemléje – ismerteti a központ vezetője, aki 1989 óta szervezi a város kulturális életét, miközben a művelődés területén is iránymutató tevékenységet végez.
Gergyéné Szakály Georgina az intézmény életébe engedett betekintést. – Mivel kevesen vagyunk, ezáltal mindannyiunknak ismernie kell a másik feladatát, azaz nem fókuszálhatunk kizárólag egyetlen tevékenységre. A szervezéstől, a számítógépes ismereteken át, a pénzügyi áttekintésekig mindenbe bele kell látnunk. A fesztiválok résztvevői nem érzékelik azt a rengeteg háttérmunkát, amelyet mi végzünk. Megjegyzem, akkor sikeres egy rendezvény, ha az összes szék, terítő a helyén van, kiváló a hangosítás, ezáltal az esemény lebonyolítása is gördülékeny. A Rétesfesztivál felett már régóta „bábáskodom”, s kezdetektől látom, hogy egy külső helyszínen megrendezett nagyszabású programsorozat mennyi plusz odafigyelést kíván. Minden feladatot úgy végzünk el, hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk.
-Ugyanez mondható el a kisebb rendezvényeinkre is – veszi át a szót Frigyné Jakab Ildikó. – Példaként említeném a városi bált, ahol a vendégek érkezésére minden asztalnak a helyén kell lennie, de az apró részletek is fontosak, úgy, mint a székszoknyák, a virágok, az asztalkártyák elhelyezése. Lényeges, hogy minden egyes menüt leegyeztessünk a vacsorát szállító vállalkozóval. A fellépő, a sztárvendég kiválasztásánál az anyagi lehetőségeink limitáltak, de próbálunk mindig közérdeklődésre számot tartó előadót hívni. A színházi bérletek árusítása előtt is körültekintéssel járunk el. A kisvárosi jellegből adódóan ismerjük az itt élőket, így az utcán, rendezvények előtt is ösztönözzük az embereket a színházi előadások megtekintésére. Ezekben az időszakokban gyakran emelem fel a telefont, s kapacitálom az eddigi bérleteseinket egy újabb évad megtekintésére.
-Nagyon sok múlik a kapcsolatokon. Az elmúlt évtizedekből számos példát említhetnék. Egy közülük a közelmúltból: Légli Ottó, akit 2010-ben az év borászának is választottak, s aki már több, mint 20 éve műveli a balatonboglári dűlőket, eredendően bérbaltavári. A borásszal egy ismertség révén kerültünk kapcsolatba. Ennek eredményeként Légli Ottó az idei Költő hazatér elnevezésű rendezvényünket kiváló minőségű boraival támogatja. Azért választotta ezt a programunkat, mert a Kossuth-díjas Nagy Gáspár, akinek emléke előtt adózik a rendezvény, szintén bérbaltavári születésű. De említhetném, hogy egy programsorozat kapcsán eljött hozzánk Sike Tamás borász édesanyja is, s ennek a kapcsoltnak köszönhetően szintén kapunk borokat a Szépasszony-völgyi gazdaságból – árulja el. – Szinte senki nem látja azt a háttérmunkát, amelyet mi végzünk. Figyelnünk kell arra is, hogy például: egy csoport érkezése előtt télen be legyen fűtve a zarándokszálláson, meleg helyiségek fogadják vendégeinket. A szállások kiválasztásánál, a foglalásoknál is körültekintően kell eljárnunk. Sajnos, bizonyos rendezvényeink alkalmával kevésnek bizonyul a szálláshely a városban. Emellett vendégeink nem titkolt visszatérő problémája, hogy a 8-as főút mellé kell kiautózniuk, hogyha meleg, éttermi ételt szeretnének fogyasztani. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a kisvárosnak megvan a maga bája, de előfordulhatnak olyan esetek, amelyek kisebb kellemetlenségekkel járhatnak – fogalmaz. – Emellett mi minden programot úgy szervezünk, hogy állandóan számolunk. Tudjuk, hogy a helyiek szívesen látnának színháztermünkben egy operettszínházi nagyelőadást, de mi milliós tételeket nem tudunk kigazdálkodni. A veszprémi Pannon Várszínházzal például nagyon jó a kapcsoltunk, így könnyebben lehet velük az anyagi tényezőkről is tárgyalni. Nagy öröm számunkra, hogy a szakmában mára már elismert, befutott beregszászi színészekkel nagyon jó a kapcsoltunk. Közülük többen színházi széket „vásároltak” nálunk, ezzel támogatták munkánkat. Állandóan figyeljük a ház és környéke szépítésére, s a programokra vonatkozó pályázatokat. Folyton azon járnak a gondolataink, hogy az egyes rendezvények mennyiből valósíthatók meg, s miből fedezzük a költségeket.
-Házunkban – amely 2009 áprilisa óta viseli Nagy Gáspár nevét, s ápolja a Hegyhát szülöttének szellemi örökségét – számos csoport is működik – veszi át a szót Gergyéné Szakály Georgina. – Ilyen az Őszirózsa Népdalkör, a Fülemüle Népdalkör, a Napsugár Nyugdíjas Klub, az Üss a hasadra ifjúsági színjátszó csoport, a Vasvári Játékszín, emellett a gitárklub tagjai és a hip-hopp táncosok is nálunk próbálnak. Lehetőség van terembérlésre, vásárok tartására.
Gergye Rezső igazgató hozzáfűzi: – Nem utolsó sorban említeném országosan is ismert Castrum Galériánk működését. Ide nagyra értékelt alkotók tárlatait is sikerült elhoznunk, s azt bemutatnunk a vasvári közönség előtt. A képekről jut eszembe az aulában kiállított festménymásolat. A vasvári látképet ábrázoló festmény hosszú kutatómunka után került vissza a városba, először hozzánk, majd a Békeházba. Története a másolatot ábrázoló molinón olvasható. A festmény idén éppen 100 esztendős – tájékoztat.
– Az egész ház mobil – jegyzi meg Halmosi Tamás számítástechnikai ügyintéző, akinek feladati közé tartoznak egyebek mellett a „költözéssel” járó teendők. – Például egy széknek megannyi helye lehet. De igaz ez a többi tárgyra is. Éppen most költöztettük át az aulából a színháztermünkbe a kiállításunkat, mivel a fogadótér bálnak ad helyet. Mindig meg kell látnunk, hogy az adott rendezvény hangulatához, típusához, milyen tér illik a legjobban. A plakátokat, a szórólapokat, a meghívókat el kell készítetnünk, a havi műsorfüzet megjelentéséről is gondoskodunk. Most például a gyermekszínházi előadás ülésrendjét készítettem el. A különböző településekről érkező gyerekek ültetését úgy állítottam össze, hogy az átlátható legyen. Ezek mind apró dolgoknak tűnhetnek, de sokat számítanak egy rendezvény szervezésénél. Mindemellett a kulturális közfoglalkoztatott kollégák feladatait is koordináljuk.
– A programokat a heti értekezletek alkalmával együtt találjuk ki – ismerteti Gergye Rezső. – Mindenki megosztja a másikkal az ötleteit, beavatjuk egymást a terveinkbe, beszélünk arról, mit olvastunk, mit hallottunk, s ebből mit is szeretnénk megvalósítani. Ha a pénzt is elő tudjuk rá teremteni, akkor azonnal megkezdjük a szervezést. Az anyagi lehetőségeink azonban kulturális központ lévén adottak és korlátozottak. Én személy szerint is nagyon szeretném, ha az intézmény padlástere is élettel telne meg. Ez a közösségi tér 40-50 ember befogadására lenne alkalmas. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezvényeink iránt ne csak helyben, hanem a környéken, sőt azon túl is felkeltsük az érdeklődést.
Az igazgató zárásként a művelődéspolitikus Klebelsberg Kunó szavait idézte: „ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani is képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve.”
S.N.A.
