Nagy Gáspár emlékét Vasvár és a Hegyhát közösen őrzi. A kulturális programoknak köszönhetően egyre többek számára lesz ismert a tény, hogy a költő a Hegyhátról származik. Sokasodik azok száma is, akik Nagy Gáspár verseit ismerik, sőt szavalják is. Ez csak azért érdekes, mert nem irodalomtörténészek vagy középiskolás diákok szűk rétegéről van szó, akik munkájuk vagy a tanulás miatt„naprakészek” a költő életművében. Egyre többen ismerkednek egy-egy verssel, adalékkal a Vasváron és a Hegyháton élő, a mindennapokban egész mással foglalkozó emberek is. Nagy Gáspár nevét viseli a vasvári Művelődési Központ és a költő életművét bemutató emlékháza van Bérbaltavárnak is. Persze nem véletlenül itt, hisz ezt is sokan tudják már: a versíró gyermekéveiben szorosan kötődött Nagytilajhoz és Bérbaltavárhoz is.
A bevezető után le kell írnom: kicsit röstellem is magam, hogy még sosem jártam korábban a bérbaltavári Nagy Gáspár Emlékházban, amit több mint egy éve nyitottak meg. Pedig kellett volna. Olyan igényes, informatív, a hagyományt és a modernséget ötvöző, a régi lakóház, a paraszti élet szellemét megőrző, ugyanakkor egy Kossuth-díjas költő munkásságát a teljességre törekvően feldolgozó, bemutató irodalmi múzeum ötvözete az emlékház, amit legalább egyszer érdemes megnézni minden Vasváron, a Hegyháton élőnek is.
De írásom apropója most az az alkalom, ami miatt végül magát az emlékházat is megnézhettem: egy program, melyet a költő emlékét őrző alapítvány szervezett nyáron.
A Nagy Gáspár Alapítvány négynapos irodalmi tábort hirdetett, bár én szívem szerint szabadegyetemnek nevezném, olyan sokrétű, gazdag, mély, és további egyéni kutatásokra inspiráló programja volt. Szabó Márta, Nagy Gáspár felesége, a költő emlékét őrző alapítvány vezetője viszont idegenkedik a szabadegyetem szótól. Ő inkább úgy fogalmaz: inkább szemléletformálás a céljuk. A kortárs irodalom, a versek szeretetét szeretnék elmélyíteni a résztvevőkben férje munkássága és a kor bemutatásán keresztül, ezek segítségével. Kötöttségek nélkül, érdekes előadásokkal szeretnék a 20-21. század irodalmát megismertetni, megszerettetni a diákokkal. Korábban általános iskolás korú táborozókat fogadtak, most középiskolásoknak szerveztek bentlakásos tábort. A fiatalok Vas, Zala és Pest megyékből érkeztek. A Nagy Gáspár Irodalmi Tábor lakói és előadói Csehimindszenten, az ottani Ifjúsági Szállón laktak, napközben pedig a bérbaltavári emlékházban vettek részt előadásokon, önismereti játékokon, kézműves foglalkozásokon, beszélgetéseken.
S hogy milyen programokat is kínáltak számukra a szervezők? Drámaszituációs játékokat, ahol a foglalkozásokat Rajner Ágota művelődésszervező vezette. Az Emlékház kiállításának megismerését. Ennek elmélyítéséhez Nagy Gábor költő, irodalomtörténész a gimnazistáknak feladatokat is adott. Szintén az irodalomtörténész mutatta be a résztvevőknek Nagy Gáspár és kortársai költészetét egy irodalmi foglalkozás keretében. „Kortörténet – hatalom és társadalom az 1960-80-as években” címmel Pelyach István történész ébresztett új gondolatokat a fiatal hallgatóságban, miközben korrajzot adott a közelmúlt történéseiről. A kézműves foglalkozásokért Nagy-Csapka Ivett felelt, „Irodalom, sport és hatalom a Kádár korszakban” címmel N. Pál József irodalomtörténész beszélt a táborozóknak. Élő irodalom elnevezéssel Rubold Ödön színművész, Nagy Gáspár és a XX. századi magyar képzőművészet/képzőművészek címmel pedig Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus tartott előadást a középiskolásoknak. Irodalmi beszélgetések tematikában Nagy Réka könyvtáros vezetett foglalkozást a résztvevőknek. A négy napon át tartó gazdag program biztosan maradandó élményt jelentett a tíz középiskolás számára, akik közül többen irodalomtanárok, tudósok vagy színészek lennének. A pályaválasztás persze „odébb” van még. De ha „csak” irodalomszerető, olvasó emberek lesznek a tábor hatására – meg persze saját érdeklődésük, irodalomtanáraiknak köszönhetően- a diákok és más hivatást választanának emellett, az alapítvány és munkatársai már akkor is elérték céljukat és örömmel nyugtázzák: mégha, a koordináló munka nem kis fáradtsággal, anyagi áldozattal és sok önkéntes munkával is jár minden támogató részéről, ezért megéri az ilyen programok szervezése.
Az irodalmi emlékhely látogathatóságáról: szerdánként és péntekenként délután 13-17 óra között, szombaton délelőtt 9-13 óra között tart nyitva a Nagy Gáspár Emlékház.
Aki máskor tekintetné meg az irodalmi múzeumot, az a 06 30/5093439-es számon kérhet a nyitvatartási időtől eltérő látogatási lehetőséget.
pm