Szeptember 17-én a népfőiskolai vándortábor egyik programjaként Lezsák Sándor a Békeházban találkozott a városi civilszervezetek és intézmények, valamint a kistérség és az önkormányzat vezetőivel. A jelenlévők tájékoztatót hallgattak meg a Lakiteleki Népfőiskola szellemiségéről, célkitűzéseiről és képzési programjairól.
A Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította a kilencvenes évek elején. Mozgósították a Nyugat- Európában és a tengerentúlon élő magyarokat, hazai és helyi támogatókat szerveztek, és több olyan nagyszabású vállalkozást indítottak útjára melyek nyeresége és a világ minden részéről érkező adományok segítségével folyamatosan épült a Lakiteleki Népfőiskola.
Ezt a négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is nevezik. Európai rangú konferenciák, tudományos tanácskozások mellett a szűkebb haza, a Tiszamenti táj valóságát is fölmérő, elemző programoknak is rendszeresen fórumot ad. A magyar politikai és tudományos közélet szinte minden rangos képviselője tartott itt már előadást. Otthont ad az „Emigráció a hazáért” című állandó kiállításnak és a Rendszerváltó Archívum-nak. Közösségteremtésben és felnőttképzési módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd, és a német, valamint a két világháború közötti hazai népfőiskolai hagyományokat. A népfőiskolai Kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tartalmú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző – és érdekvédelmi fóruma mellett helyet kap itt a dolgozók gimnáziuma is, a kecskeméti Németh László Gimnázium kihelyezett tagozata. Az intézmény több olyan pedagógiai kezdeményezéssel írta be magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltett országos közfigyelmet. Két évtizedes fennállásuk alatt egyedülálló közösségformáló és nevelő módszereket is teremtettek. Ezek tapasztalatainak és sikereinek továbbadását rendkívül fontosnak tartják más helyi közösségek számára – szögezte le Lezsák Sándor a találkozón. A társadalmi igény utolérte a Népfőiskola törekvéseit. Az élethosszig tartó tanulás, képzés sajátos formája például a Mindszenty Kollégium. A képzésen résztvevő katolikus, egyetemista és diplomás fiatalok uniós jogismereteket, alkotmányismeretet szerezhetnek, amelynek része a parlamenti gyakorlat és egy egyhetes brüsszeli tanulmányút is. Hasonló tanfolyam indult a protestáns fiataloknak Bethlen Gábor Kollégium címmel. Kitűnő konyha, teniszpálya, uszoda, edzőterem és sok más egyéb szolgáltatás közül válogathat a látogató. A Népfőiskola és tágabb környezete mindig egymást erősítik. A népfőiskolai dolgozók többsége lakiteleki, és számukra ez nemcsak jövedelmet biztosító munkahely, napi munkájukkal közéleti stílust is képviselnek. 2002-ben Lakiteleki Népfőiskola kapta meg Magyar Örökség Díjat.
Lezsák Sándor politikusként és a Lakiteleki Népfőiskola vezetőjeként is arra buzdította a jelenlévőket, hogy segítsék elő Vasváron is egy ilyen intézmény létrehozását, hiszen mint fogalmazott erre itt megvan az a szellemi muníció és közösségi aktivitás, mely a siker záloga lehet. Példaként említette a már a nevében is Vas-Vár Örökség Népfőiskola Egyesület, az Oszkói Hegypásztor Kör, a Vasvári Domonkos Alapítvány mással nem pótolható munkásságát. „Nem véletlenül lett Vasvár a Kultúra Magyar városa” – mondotta befejezésül, majd a meghívottak is kifejtették véleményüket a hallottakról.
Egyetértettek, hogy ennek a térségnek is nagy szüksége volna a mezőgazdasági ismeretterjesztés, a gazdaképzés, kisvállalkozói ismeretnyújtás népfőiskolai keretek közt való beindítására. A népfőiskolák mindenütt jelentős segítséget adnak a közhasznú, jövedelempótló, háztáji, otthoni foglalatosságokhoz, így a kézművesség, kismesterségek, méhészkedés műveléséhez a szőlő- és gyümölcstermelés valamint feldolgozás fellendítéséhez. A munkaügyi központokkal együttműködve részt vesznek a mezőgazdasági munkanélküliek és a településfejlesztő helyi önkormányzati ügyintézők képzésében. Ehhez azonban helyi értéktár keretében számba kell venni a meglévő táji és szellemi adottságokat. és meg kell határozni, milyen arculatot és szakirányt jelenítsen meg egy leendő helyi népfőiskola.
A jelenlévők megállapodtak abban, hogy munkacsoportot alakítanak ezen kérdések megvitatására és a javaslatok kidolgozására. Ezen kívül további előadásokat hallgatnak meg és konzultációkat szerveznek a téma jeles szakértőinek bevonásával. Lezsák Sándor üdvözölte a szándékot és segítséget ígért a kezdeményezés sikerre viteléhez.
A munkacsoport meg is kezdte munkáját elsőként egy stratégiai program kidolgozásával. Tevékenységüket hamarosan – az ügyet elősegíteni és támogatni kívánó – polgárok és szervezetek számára nyitottá kívánják tenni. Október 20-án Dr. Balázsi Károly ny. főiskolai tanár, település és közösségfejlesztő szakember volt a munkacsoport vendége, aki a népfőiskolai mozgalom múltjáról és jövőjéről tartott előadást. Magyarországon a népfőiskolák virágkorukat a két világháború között élték. A népi írók által is meghirdetett küldetésük a „Jobb polgárt, jobb hazafit és jobb embert nevelni” (Móricz), az önművelésre való ösztönzés, a vallási szellemű erkölcsi nevelés, a gazdaképzés volt; olyan jól felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok „közösségvezetőkké” képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a helyi egyesületi és önkormányzati testületeknek. A népfőiskolák szülőhazája Dánia. Megalkotója, nevelési programjának megfogalmazója Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1783-1872) dán evangélikus lelkész, költő, történész, népművelő volt, aki három pillérre alapozta elgondolását. A keresztény hitéletre, a hazafiasságra nevelésre, a nemzeti hagyományok megismertetése és továbbvitele. Dr. Balázsi Károly úgy ítélte meg, hogy a Lakiteleki Népfőiskola nyomdokain haladva most kedvező a társadalmi háttér egy Vasváron létesítendő népfőiskolához. Ehhez azonban rengeteg előkészítő munkát kell még elvégezni, melyhez felajánlotta szakmai támogatását. Valami hát elkezdődött az ügyben. A civil kezdeményezés előrehaladásáról lapunk a továbbiakban is beszámol majd.
– aus-
