A részletes ciklus értékelés minden háztartásba eljutott. Az újság keretei között csak egy személyesebb értékelésre kérjük a polgármestert, Tóth Balázst.
– Mit jelent Önnek Vasvár?
– Nehéz általánosan megfogalmazni. Egyszerre jelenti az otthont, a családomat, jelenti a gyerekkori élményeket – a szánkózást a Semmelweis utcában, a grundfocit a Bendeffy utca helyén, a sétákat a Szentkúton, a zegzugos iskolát a zárdaépületében, a vasúti töltés oldalából való meccsnézést – és jelenti a polgármesterséget, a felelősséget a közösség iránt, amelyben felnőttem, jelenti a szolgálatot a városért. A szolgálat szót hangsúlyozom, mert sokan mást gondolnak, vagy gondolhatnak a polgármesterségről, pedig egy ilyen kisvárosban ez kőkemény szolgálat. Nagyon sokrétű a feladat, a többszáz milliós projektektől a legkisebb feladatig mindent kell látni. Egyszerre kell működtetni a várost és 10-20 éves távlatokban gondolkodni.
– Elégedett-e az elmúlt öt évvel, sikerült-e megvalósítania elképzeléseit?
– Megnéztem az újságban, hogy öt évvel ezelőtt mit vállaltam, illetve terveztem. Akkor három területet nevesítettem, amelyekben mindenképpen szeretnék előbbre jutást elérni: iparterület fejlesztés, csapadékvíz-elvezetés, zártkerti szőlőhegyek fejlesztése. Úgy érzem, mindháromban sikerült komoly eredményeket elérnünk, de tudom, hogy soha nincs megállás. A város gazdasági alapja stabil, a vagyona folyamatosan nő. Mindig azt hangsúlyozom, hogy először a gazdasági alapokat kell biztosítani, mert akkor tudunk pályázni fejlesztésekre és akkor tud több szolgáltatást nyújtani a város az itt élőknek. A közszolgáltatások területén a város lakói a hasonló méretű városokénál magasabb szintű szolgáltatást vehetnek igénybe az egészségügy, a szociális ügyek és a kultúra területén is. Átlag feletti ellátást jelent, hogy egy ötezer fő alatti település heti 50 órás szakrendelést tart fenn, több mint 100 szociális lakással rendelkezik és művelődési központból, könyvtárból és múzeumból álló kulturális intézményrendszert működtet. Emellett nagyon sok fejlesztést tudtunk megvalósítani, ha beleszámolom a folyamatban lévő fejlesztéseinket is, akkor több mint hárommilliárd forint értékű önkormányzati beruházás történt a ciklusban. Soha ennyi még nem volt. A legfontosabbak: termálkút fúrása, távhő fejlesztése (760 millió forint), csapadékvíz-elvezetés négy utcában (170 millió forint), piac fejlesztése (60 millió forint). Bölcsőde építése (130 millió forint), kilátó és környékének fejlesztése (60 millió forint), térfigyelő kamerarendszer (30 millió forint), utak, járdák felújítása (350 millió forint), temetői templom (60 millió forint), iparterület fejlesztése (1140 millió forint), Óvoda, turistaház felújítása (100 millió forint), turizmus fejlesztése (Ezredesház) 100 millió forint. Új aszfalt burkolatot kapott kilenc utca: Újlaki utca, Csokonai utca, József Attila utca, Bartók B. u., Mártírok u., Németh Antal utca, Munkácsy M. u., Hármashegy II. utca, Hunyadi utca. Új járda készült – amire 30 éve nem volt példa a városban – a 74-es út mellett a Csörnöc Gyöngye étteremig, és a Semmelweis utcában. Felújítottuk a járdát a Petőfi utcában, Vörösmarty utcában, Vasvári Pál utcában, Ady Endre utcában, Kossuth Lajos utcában, Köztársaság téren. Parkolóhelyeket alakítottunk ki az Egészségház mögött, a temetőnél, rendeztük a Tretter utcai tömbbelsőt.
– Beszéljünk a legekről: Melyik volt a legnehezebb beruházás és szívének a a legkedvesebb, melyiket tartja a legfontosabbnak?
– Természetesen mindegyik fontos. A legidegőrlőbbek azok, amikor egy működő intézményben kell felújítani, határidőre. A legutolsó ilyen a Kossuth utcai óvoda felújítása volt, három hónapnyi munkát kellett egy hónap alatt elvégezni. Innen is köszönöm Varga Zoltánnak, Toxinak (és mindenkinek, aki ott dolgozott) hogy megoldotta a feladatot, és szeptember elsején jöhettek az óvodások. A legkedvesebbnek egyszerre kettőt neveznék meg: Az egyik az a kilátó és környékének megújulása a játszótérrel, a sportparkkal, a terasszal. Ha van egy kis időm, akkor felmegyek oda és onnan gyönyörködöm a városban. És még ha a tárogató is megszólal a kilátóból – mint ahogy néhány nyári estén megtörtént-, akkor az maga a csoda. A másik a temetői templom felújítása és esti kivilágítása. Nemcsak Vasvár, de azt gondolom, az egész Hegyhát büszkesége az esti kivilágításban fenségesen álló temetői templom.
– Mi az, amit szeretett volna megvalósítani a ciklusban, de nem került rá sor?
– Elmaradt a temetői ravatalozó előtti tér befedése. Menet közben derült ki, hogy a temetői templom olyan rossz állapotban van – az eső beesett a tetőn, korhadt a gerendázat, a kálvária épületének tetején pedig már fa is nőtt-, hogy mindenképpen előbbre kellett sorolnunk, de remélhetőleg a ravatalozó is megújulhat egy közeljövőben beadásra kerülő pályázat nyomán.
– Milyen fejlesztési célokat fogalmaz meg a következő időszakra, milyen beruházásokat tart fontosnak a város tovább fejlődése érdekében?
Bőven jut feladat a következő időszakra is, csak felsorolásképpen a következők:
– helyi munkahelyek teremtése
– út-járda építés, felújítás folytatása
– szállodaépítés ösztönzése
– Népfőiskola program folytatása
– csapadékvíz-elvezetés megoldása
– egészségügyi szolgáltatások gyógytornával való bővítése
– fürdő közösségi tulajdonba vétele és fejlesztése
– volt zárdaépület hasznosítása (bérlakás program, vagy idősek otthona)
– a város összetartását erősítő programok bővítése
– Ifjúsági Klub kialakítása
– kolostor felújítása
– Csónakázótó környékének fejlesztése
– ravatalozó felújítása
– A polgármesterség nem egyszemélyes feladat, csapatban kell együtt dolgozni. Lényeges, hogy olyan személyekből álljon a testület, akik képesek együtt gondolkodni, együtt cselekedni. Ezért is indulunk teljes csapattal a választáson, mert számtalan helyen bebizonyosodott, hogy ha nincs egy értékrenden a testület többsége és a polgármester, akkor a település vezethetetlenné válik. A közös listánk minden képviselője megbecsült tagja a városnak, sikeres a szakterületén és rendezett, tisztes családot tudhat a háta mögött. Nagyon fontosnak tartom a rendezett családi hátteret is, mert anélkül nem lehet a feladatokra koncentrálni. Aki a saját életét nem tudja rendezni, az hogy tudná egy nagyobb közösségét.
– Hogy értékeli a kampányt?
– Először hadd szögezzem le, hogy a kampányt már önmagában is egy szükséges rossznak tartom, mert veszélyes, ha valaki kampányban tett ígéretek, üres szólamok és nem valós teljesítmény alapján szavaz. A legfontosabbnak a hitelességet tartom, hogy amit mondok, azt őszintén is gondolom és eddigi életutam alapján tudható, hogy a közösség érdekét mindig az egyén érdeke elé helyezem. Másodszor szomorúan látom, hogy megjelent a mi városunkban is a megosztó, a mindent tagadó ellenzék. Kiábrándítónak tartom a virtuális térben szétszórt mindent becsmérlő, közösség mérgező üres szólamokat, az elferdített, félremagyarázott féligazságokat. Ezt a fajta viselkedést méltánytalannak tartom nem csupán a magánéletben, de a politikai szintéren egyaránt.
– Mennyire beszédtéma a családban, a baráti körben a választás?
– Óhatatlanul beszédtéma, de otthon szerencsére hamar túllépünk rajta. Ha a gyerekeink itthon vannak, akkor egymásnak örülünk és nem a politikáról beszélünk. Nem szabad, hogy a kampány hangulata befolyásolja a család hangulatát. Persze nem mindig sikerül. Egyik kedves tanárom nem régen felhívott telefonon, az ő mondatát idézném ezzel kapcsolatban:
„Legyél nyugodt az eredményt illetően, de pocsék napjaid lesznek addig.” Igaz, a pocsékot más szóval fejezte ki…
– Mivel zárná az interjút, mit üzen a vasváriaknak?
– Bízom a vasváriak bölcsességében és remélem, hogy az összefogásra és a nyugodt építkezésre szavaznak a sárdobolás helyett. Építsük tovább közösen Vasvárt!
