A Pünkösd elnevezés a görög „pentekoszté”, „ötvenedik” szóból származik: a Szentlélek eljövetelének ünnepe a Húsvét utáni 50. napon. Az Ószövetségben eredetileg zarándokünnep volt, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Isten színe előtt. Később az ünnep neve változott: aratási ünnep, az első termés ünnepe lett. A Számok könyve a hetek ünnepének nevezi, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az első kéve felajánlása utániötvenedik nap ünnepe lett. Pünkösd tehát örömünnep volt, melyen hálát adtak Istennek a búzatermésért, és ilyenkor mutatták be az első termést. A Második Törvénykönyv önkéntes adományokat írt elő, melyeket a szentélyben kellett elfogyasztani, és meg kellett osztani a szegényekkel és a levitákkal. Jézus korában az ünnep történeti jelleget öltött: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe.
Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja, melyről az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében olvashatunk. Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a föltámadása után történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8). A várakozás és készülődés napjaiban a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” (ApCsel 1,14), s a közel 120 fős közösségben megválasztották az áruló Júdás utódját, Mátyást apostollá. Amikor pedig elérkezett Pünkösd napja, „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1-4.) Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak, Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette! E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.” (ApCsel 2,36-41)
A liturgiában a Pünkösd a Húsvét beteljesedésének ünnepe. Az ókeresztény egyházban a Pünkösd néha magát az 50 napos időszakot jelentette, mely Szent Ambrus szerint olyan, mint egyetlen vasárnap, s úgy kell ünnepelni, mint a Húsvétot. Általában azonban az 50. nap a Szentlélek eljövetelének ünnepnapja. Az ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1969-ig oktávája (nyolcada) is volt. 1969-től pünkösdhétfő már nem ünnep.
Egyházi hírek
-
Májusban minden esti szentmise előtt negyed órával loretói litániát éneklünk a Szent Szűz tiszteletére. „Máriát dicsérni, hívek, jöjjetek!”
-
Május 13-án az esti szentmisét követően fatimai imaórát tart az engesztelő imacsoport. Előtte ¼ 7-től közös rózsafüzér-imádság lesz.
-
Május 20-án Urunk mennybemenetelét ünnepeljük.
-
Május 23-án a Vasvári Esperesi Kerület papjai tavaszi koronagyűlésüket tartják a vasvári plébánián. A koncelebrációs szentmise délelőtt fél 10-kor kezdődik a plébániatemplomban. A közös tanácskozáson megyésfőpásztorunk is részt vesz.
-
Május 27-én, Pünkösdvasárnap a délelőtt ½ 10-es szentmisén ünneplik első szentáldozásukat a negyedik osztályos hittanosok. Imádkozzunk értük, hogy továbbra is Jézus hűséges követői legyenek!
-
Pünkösdvasárnappal véget ér a húsvéti időszak, és folytatódik az évközi idő. A harangszóra ismét az Úr angyalát imádkozzuk. Pünkösdhétfő egyházilag nem ünnep, ezért csak reggel ½ 8-kor lesz szentmise.
-
A pápa imaszándékai május hónapra. Általános: hogy a társadalomban előmozdítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek védik és erősítik a család szerepét. Missziós: hogy Mária, a világ Királynője és az evangelizálás Csillaga, kísérje valamennyi misszionáriust Fiának, Jézusnak hirdetésében.
Összeállította: Huszár Balázs
