2016.01.27. Rangos címet kapott a művelődési központ

Az országban egyedüliként második alkalommal lett Minősített Közművelődési Intézmény a NGKK
A Minősített Közművelődési Intézmény címet a magyar kultúra napja alkalmából Budapesten, a Pesti Vigadóban megrendezett ünnepségen dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára adta át. Ezt az elismerést nyújtotta át Gergye Rezsőnek, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatójának. A helyi intézmény az országban egyedülállóan immár második alkalommal kapta meg a megtisztelő címet. A január 21-ei ünnepségen Tóth Balázs, Vasvár polgármestere is tiszteletét tette.
Az elismerések odaítélésének célja: a közművelődési tevékenységet végző intézmények minőségorientált működésének ösztönzése és a közművelődési minőségfejlesztés eredményeinek elismerése. A címet elnyerő intézmények közművelődési tevékenységében érvényesülnek a minőségfejlesztési alapelvek, úgy, mint partnerközpontúság, az egymástól való tanulás és a folyamatos fejlesztés, valamint a szervezeti vezetés és a munkatársi elkötelezettség a minőség iránt. Az országban 12 intézmény kapta meg a megtisztelő címet, köztük a megyéből még a körmendi központ nyerte el ugyanezt az elismerést.
A díjátadó időpontjául minden évben a magyar kultúra napja szolgál támpontul. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a nemzet összetartozását és egységét jelképező Himnusz kéziratát. Éppen emiatt is hangsúlyozta dr. Hoppál Péter a Pesti Vigadóban: „A kultúra örökségünk, a jövő záloga. A kultúra szerepvállalása legyen katalizátor, indítson be pozitív változásokat, emelje fel az alacsonyabb társadalmi osztályokba tartozókat!”. Majd Szent Ágoston szavait idézte: „Tartsd meg a rendet, és a rend megtart téged, tartsd meg a kultúrádat és az megtart téged.”
Gergye Rezső igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a Minősített Közművelődési Intézmény cím elnyeréséhez több mint 100 oldalas, nagyon alapos, minden előírásnak megfelelő pályázatot nyújtottak be. Nagy örömükre szolgált, hogy nyertek az összes pályázott tevékenységi formában, úgy mint: közösségi szolgáltatás, származtatott szolgáltatás (ilyen például a fesztiválokon a gyermekfoglalkoztató létesítése), művelődő közösség, tábor, rendezvény, kiállítás, ismeretterjesztés. Hangsúlyozta, hogy munkatársaival feladataik mellett és a munkaidő lejárta után is fél évig készültek a pályázatra. Meglátása szerint a siker a város sikere is egyben, ami megvalósíthatatlan lett volna az önkéntesek, a segítők, a fenntartó, a civil csoportok, a közalkalmazottak, a közfoglalkoztatottak, valamint az egykori kollégák, azaz az egész stáb nélkül. Meglátása szerint a cím elnyerésével a kulturális központ még inkább a minőség irányába halad. Az intézményi dolgozók és a velünk partneri viszonyban állók kommunikációja jobban a feladatra koncentrál. A dolgozók megtanulták a komplex látásmódot, s tudják, hogyan válasszák le a felesleges mozzanatokat a munkafolyamatokról. A minőség érdekében egyebek mellett elégedettségi kérdőíveket is kitöltenek majd a vendégekkel, a hozzájuk érkező csoportokkal, s a válaszokból a fejlődéshez szükséges konzekvenciákat is levonják. Hangsúlyozta: a cím presztízst jelent a Nagy Gáspár Kulturális Központ számára, ugyanis a pályázatok elbírálásánál jelentős pontokat kap az az intézmény, amely ezzel az elismeréssel rendelkezik. Például: a Nemzeti Kulturális Alapnál elsőbbséget élveznek a Minősített Közművelődési Intézmény címmel rendelkező művelődési központok. Tény, hogy a pályázat szövegi részének megírása, táblázatos összefoglalóinak kitöltése olyan nagy munkát ölelt fel, hogy számos intézmény már a kezdetek kezdetén elállt a dokumentum összeállításától.
A pályázatról:
A dokumentumban helyet kapott az intézmény alapos bemutatása. Eszerint: Vasvár kulturális életét a Nagy Gáspár Kulturális Központ (névadása: 2009. május 2-án) döntően meghatározza. A központ korábban a kolostor egy részében, és az 1962-ben hozzáépített szárnyban működött. A város jelentős pályázati forrásokat felhasználva 2004. és 2006. között átépítette, bővítette a művelődési házat. Az új épületben egy 270 fős mozi-, és színháztermet, valamint kisebb helyiségeket alakított ki. Az intézményben művészeti csoportok, civil szervezetek működnek. Ismertették: a városon kívül a kistérség lakosságát is megszólítják. Idéztek az intézmény küldetés nyilatkozatából: „A művelődési ház a város és a térség közösségét, annak érzéseit, gondolatait, és szellemiségének struktúráját tükrözi. A művelődési házban folyó munka lényegileg közösségi indíttatású, és közösségformáló erejű, a közösségek fejlesztő folyamatain keresztül a kollektív kifejezési szándék válik hétköznapi és ritkábban ünnepi alkotássá.”
Sok más mellett tevékenységük felsorolásánál szóltak: a Közkincs Kerekasztalok életre hívásáról, vagy éppen a térségi identitás erősítésének fontos közéleti és szakmai fórumává vált Hegyháti Toborzóról is. Kiemelték: tovább erősödött a nyári időszak kiemelkedő turisztikai vonzerővel rendelkező eseménye: a Vasvári Rétes Fesztivál. Ismertették, hogy minősített fesztivál címet érdemelt ki országos megmérettetésen a Vasvári Színjátszó Fesztivál. Rögzítették: a Magyar Színjátékos Szövetség Nemzetközi Rendezvényének, az Impro Fesztiválnak választott magyarországi helyszíne lett a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ. Hangsúlyozták: az ünnep és a hétköznapok kultúrájában is az értékelvűség a meghatározója az intézményben folyó szakmai tevékenységnek. A minőségre való törekvés, az állandó kreativitás és innováció az intézmény dolgozóinál és használóinál is természetes állapottá vált. Éppen ezen ok miatt is indult újra az intézmény a minősítési folyamatban.
A megerősödött értékek közé sorolták a vidék hangsúlyosabb megjelenését a színjátszó fesztiválon, a Zenét a templomokért (a falvakért) sorozatot, a könyvkóstolókat, a vidéki könyves rendezvényeket, a könyvturnét, az alkotó tábort, a nemzetközi kapcsolatokat, a betlehemezést, a filmvetítést, a megyei műsorellátás erősödő szerepét. Fontos helyet kapott a pályázatban a Nagymákfai Golghelóghi, A költő hazatér vers- és prózamondó találkozó, vagy éppen a színházi kultúra fejlesztése. A pályázathoz az intézmény önértékelési dokumentumot is csatolt, valamint szóltak a partnerközpontúságukról. Tájékoztatást nyújtottak arról, hogy a fenntartó felé történő beszámolási tevékenységet követően az útmutatásokat beépítik terveikbe.
A kiállítások is meghatározó pontjai voltak a pályázatnak. Ismertették az adott tárlat szervezésének pontos forgatókönyvét: a napi használókat, mint partnereket tájékoztatják a rendezvény indulásáról, lefolyásáról illetve, hogy milyen hatással lehet a használók tevékenységére. (Például fontos a megnyitó időpontjának összehangolása az egyéb tevékenységekkel.) A pr munkába bevonják a média partnereit. Az intézményi kiscsoportok (főleg azok, melyek kiállítási tevékenységgel is foglalkoznak, akár a saját munkáik bemutatásakor, akár adott kiállítás rendezéséhez önkéntes munkával való hozzájárulással) szóban tájékoztatják a közvetlen ismerőseiket. Meghívók készülnek, amik személyre szólóan eljutnak az érdeklődőkhöz. Számuk minden rendezvénnyel növekedett. A kiállítás tartalma iránt fogékonyakat célzottan szólítja meg az intézmény. Érdeklődési kör szerint közelítenek a célcsoportokhoz. Számba veszik a kiállítási helyszíneket, valamint az ezekhez szükséges források előteremtésének lehetőségeit. Emellett az alkotók, kiállítók igényeit is szem előtt tartják.
A dokumentumban kiemelték a hosszú évek után életre hívott alkotótábor létrejöttét is.
A származtatott szolgáltatás is szerepelt pályázatukban, ami például azt jelenti, hogy egy adott eseményre, fesztiválra érkező szülő a gyermekét is el tudja hozni az intézménybe, ahol kismamák, kisgyermekes családok részére rendezvényeken bababarát szolgáltatásokat nyújtanak. Egy-egy teremben lehetőség nyílik pelenkázni, vagy éppen etetni a gyermeket. Az egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban megjegyezték: a termeket, eszközöket igénybe vevő bérlők több mint fele rendszeresen visszatérő. Megfelelő információkkal rendelkezik az intézmény is felőlük, a szolgáltatásokat igénybe vevők körét azonosították. Emellett az internetet igénybe vevők körét pontosan rögzítik. A jogi tanácsadást végző egyesület számára helyet nyújtanak. Megjegyezték: a büfészolgáltatást külső vállalkozó végzi az elmúlt időszakban kialakult bizalom alapján.
Írásba foglalták: az intézmény négy fő alkalmazottal dolgozik. Kicsi szervezet révén minden dolgozónak részt kell venni a szervezet vezetésében bizonyos helyzetekben. Meglátásuk szerint az első számú vezető felelősségét ez nem kisebbíti, sőt feltételezi, hogy magas fokú bizalommal vannak egymás iránt a szervezet dolgozói és képesek egy-egy helyzetben vezetői felelősséget átérezve helyt állni, és ha kell: a döntést is vállalni a kockázataival együtt.
A vezető fontosnak tartja, hogy az intézmény küldetésének, jövőképének a vízióját személyes elkötelezettséggel közvetítse a munkatársak felé. Tudatosan orientálja a dolgozókat minőségfejlesztési ismereteik gyarapítására. A napi gyakorlati tennivaló kivitelezésében véleményüket kikéri, a stratégiai tervezésbe bevonja őket. Úgy érzik, hogy munkájukkal a tágabb környezetet is inspirálják, motiválják. Tudják, hogy ez csak egy állomása egy minőségi folyamatnak. Henry Fordot idézték, aki szerint: „A minőség azt jelenti, hogy akkor is jól csinálsz valamit, ha nem látják.”
sna
Széchenyi2020 Széchenyi Terv Plusz
Széchenyi2020