A múzeum Helytörténeti Gyűjteményének legújabb és legdinamikusabban fejlődő része a képeslapgyűjtemény, amely az elmúlt néhány esztendő során gazdag anyagot halmozott fel. A XIX. század végétől a közelmúltig több száz képeslap dokumentálja a város arculatának változását. A tavalyi ében is került néhány értékes darab a gyűjteménybe, amelyeket az alábbiakban mutatunk be – de az érdeklődők eredetiben is megtekinthetik őket a „Városnéző séták” következő programján.
Az első képeslapok Európában az 1870-es években jelentek meg, Magyarországon a Millennium esztendejétől (1896) terjedtek el. Kezdetben a rajzos, színezett lapok voltak többségben, aztán a fotó- és nyomdatechnika fejlődésével a fényképes lapok kerültek előtérbe. A századfordulótól a második világháborúig rendkívül nagy divatja volt a „képes levelezőlap”-nak, a legkisebb települések is igyekeztek egyet-egyet kiadni, a kisebb-nagyobb városokról pedig akár több száz fajta is megjelenhetett a XX. század első felében. Aki már foglalkozott képeslapgyűjtéssel, vagy egyszerűen csak keresgélt az internetes képkereső programokban régi vasvári ábrázolások után, az tudhatja, hogy városunkról is meglepően sok képeslap készült.
A múzeum az elmúlt bő egy évtizedben módszeresen gyűjtötte a vasvári lapokat: kapcsolatokat épített gyűjtőkkel, aukciókon vásárolt vagy különböző börzéken igyekezett megszerezni egy-egy szép darabot. A gyűjtőmunkának köszönhetően mára gazdag anyag állt össze, amely a századfordulótól 1950-ig mintegy 150 típust számlál (de ezen típusok különböző lenyomatai és kiadásai már meghaladják a 200 tételt), a szocialista korszakból és a közelmúltból pedig mintegy 100 típust (nem számolva az 1970-80-as években divatos grafikus levelezőlapokat). A gazdag anyag ellenére szinte minden évben kerülnek elő újabb darabok, 2019-ben három érdekességgel gyarapodott a gyűjtemény.
A legegyedibb példány egy kinyitható, dupla képeslap, amelynek belső oldalán öt darab kisméretű kép látható, egyenként feliratozva. Ezek majd mindegyike ismert önálló lapként (Látkép, Diósi templom, Népiskola, Szentkút), csupán a „Mittli Gyula üzlete” feliratú kép nem került elő mind ez idáig képeslapként. A lapot 1909-ben adták postára Vasváron, készítése 1900-1905 közé tehető, kiadója Mittli Gyula kereskedő.
A második darab egy hangulatos látkép, amelynek a grafikai megoldása különleges, sőt – korát tekintve – modernnek mondható. A felvétel a mai szakközépiskola irányából mutatja a várost, bár a részletek nem igazán érvényesülnek, de a templom és a zárda épülete jól kivehető. A lapot – amely feltehetően nem sokkal korábban kézsült – 1903-ban írták meg, kiadója a Fogyasztási Szövetkezet.
A harmadik lap tűnik a legkevésbé érdekesnek, mégis különleges darab, két szempontból is: egyrész a város olyan részletét ábrázolja, amelyről nem ismerünk más képeslapot (és korabeli fotót sem), másrészt a feladója egy ismert vasvári személyiség. A képen a mai Szentmihályfalvi utca 28-32. sz. épületek láthatók, előtérben az egykori Vasvári Takarékszövetkezet irodájával, az út túloldalán pedig kivehető az eredeti helyén álló Nepomuki Szent János-szobor. A lapot 1912-ben egy „Béla” nevű személy adta postára, aki írása alapján dr. Novák Béla ügyvéddel azonosítható. A vasvári születésű Novák az előző évben nyitotta meg vasvári irodáját, hogy majd a későbbiekben nagy szerepet játsszon a város közéletében, többek között, mint a Vasvári Újság kiadója.
Az új szerzeményeket – a képeslapgyűjtemény legszebb darabjaival együtt – a Városnéző séták következő programján, február 9-én mutatjuk be, de remélhetően hamarosan a múzeum honlapján is elérhető lesz a teljes gyűjtemény digitalizált változata.
Szöveg: Zágorhidi Czigány Balázs
Fotó: Helytörténeti Gyűjtemény
