2011.12.04. Szemétszedésért vásári komédia, avagy munkában az Üss a hasadra! Színpad

Öt éve színesíti a város kulturális kínálatát a fiatalokból alakult színjátszó csoport

Csaknem öt esztendővel ezelőtt az akkori ifjúsági klub tagjai a hosszú téli estéket átvészelendő, fogtak egy mesét, s – ahogy ők mondják – összeütöttek belőle egy XXI. századi darabot. A játék nekik különdíjat, Vasvárnak pedig egy színjátszó csoportot adott. Az „Üss a hasadra!” Színpad amatőr művészei nemcsak a kultúra területén tevékenykednek: néhány hónapja egyesületük révén a város turisztikai életében is megvetették a lábukat.

Szerda délután fél hat. A kulturális központ Mozsolics terméből gitárszóló dallama szűrődik ki: Rajner Ágota (a rendező) és Molnár Nikolett a hétvégi kiállítás megnyitójára készül. Úgy, ahogy azt ma már mindenki elvárja tőlük: személyre szólóan, a Nagy Gáspár-i szellemiséget szem előtt tartva. Közben befutnak a többiek: némi bemelegítés, egymásra hangolódás, s a színpadon feltűnnek a kortárs Németh Ákos Autótolvajok című vígjátékának első kockái. S a külső szemlélő számára hamar kiderül: szerda délután itt kicsit fordított a világ. A lázas munka nem kényszer, hanem örömteli játék, az együttműködés nem hosszú hónapok keserű tapasztalatának, hanem évek őszinte barátságának az eredménye, a kikapcsolódás nem pusztán önfeledt szórakozást, hanem egyben kulturális építkezést, értékteremtést is szolgál. A történet öt évvel ezelőtt a művelődési házban kezdődött?

– Ebben az időben remek ifjúsági klub működött a művelődési házban, a mai csoport magja ott ütötte el a szabadidejét – kezdi a múltidézést Rajner Ágota, az „Üss a hasadra!” Színpad rendezője.

– Ekkor kezdte meg itt művelődésszervező munkáját Ágota, s magával hozta azt az álmát is, hogy amatőr színjátszó csapatot alakítson – veszi át a szót Megyes Sándor (Sanyi), majd hozzáteszi: Ágota „belépője” hatásos volt, a klub csapata rögtön befogadta.

– Ekkorra a csapat egy része már színházi tapasztalattal is rendelkezett: megnyitókon, bemutatókon szerepeltek, így adott volt az első lépcsőfok, amire könnyedén építkezhettünk. Aztán jött egy ötlet a mesével és megszületett az első színre vitt darabunk – mondja Ágota.  Így – az ekkor még név nélküli – színjátszó csoport a 2008-as Színjátszó Fesztiválon debütált a Jófehérke és a törpék című, XXI. századi társadalomkritikának is beillő mese-átdolgozással, s – mint utólag kiderült – remek közösségformáló szereposztással.

– Az újszerű, magunkra szabott feldolgozásért különdíjat ítélt oda a szakmai zsűri a csapatnak.  Akkor azt mondtuk, hogy tovább kell csinálni. És jöttek szépen sorban a darabok: a Kis Hablegény (2009), majd a Muzsi-kuss-sokk (2010) és Rend-Szer (2011) előadások – melyeket bronz minősítéssel jutalmazott a szakmai zsűri -, és közöttük két vásári komédia – mondja Ágota, s a körkérdésből világossá válik: nincs egy nagy kedvenc, mindenkinek más-más darab a szíve csücske. Érthető is – mondják, hiszen nem egyszerű olyan darabot találni, mely a maguk és a közönség támasztotta elvárásoknak is megfelel, és a csapat mind a 14 tagja színpadra léphet. Aztán amint a szereposztás demokratikusságára terelődik a szó, derültség lesz úrrá a társaságon: persze kell, aki irányítsa az eseményeket. Kiderül: a darabokat általában a rendező választja, a szereposztás pedig menet közben is alakul, formálódik, de akad olyan szerep is, ami elsőre betalál. Ugyanakkor mindebben a közönség elvárása is fontos szempont. – Vidám, improvizációs színházként kezdtünk, ezért ma már ezt várják el tőlünk, így ha szomorú, drámaibb darabot játszunk, más a fogadtatás is, valahogy megszokták, hogy mi hülyéskedünk a színpadon – mondja Ágota – ugyanakkor a bohémság mögött is nagyon komoly munka van – teszi hozzá. Mégis a vásári komédia, ami eladhatóbb: ezekkel szinte a Hegyhát valamennyi településén bemutatkozott már a csapat. A színdarabokkal pedig, ahogy az anyagiak engedik, a fesztiválokat járják. Az ilyen szakmai találkozókon szövődött személyes kapcsolatok, tapasztalatcserék is erőt adnak a folytatáshoz: anyagi gondokkal ugyanis szinte valamennyi csoport küzd, a vasváriak sem kivételek. Ezért, hogy a további színjátszós tervek is valóra válhassanak, a csapat tagjai egyesületbe szerveződtek.

– Hivatalosan idén tavasszal született meg a SÁNC Kulturális és Turisztikai Egyesület, melynek célja az „Üss a hasadra!” Színpad működtetése, valamint kulturális és turisztikai programok szervezése – mondja Leskó István (Szántó), aki vállalta az egyesület elnöki feladatait. Egyesületként könnyebben megragadják a pályázati forrásokat, a későbbiekben pedig majd a személyi jövedelemadók egy százalékából is számíthatnak bevételre.

– Mivel székhelyünk a sánc alatt található és mindannyian vasvári kötődésűek vagyunk, úgy éreztük, a hely szelleme kötelez, ezért kapta az egyesület a SÁNC nevet. S bár a köztudatba még nem igazán ivódott be a létezésünk, mégis több sikeres rendezvényt megvalósítottunk idén – emeli ki István. A Hegyháti Nyár rendezvénysorozatát megelőző szemétszedésre több tíz embert mozgósítottunk, e programot az a közös akarat szülte, hogy a nyári, városi rendezvényekre érkezők minél tisztább, szebb környezetet találjanak. Akik velünk tartottak, jutalmul zsíros kenyeret és vásári komédiát kaptak. Sőt, a nyári rendezvényekre is fél áron válthattak jegyet. A környezetvédő kezdeményezés sikerén felbuzdulva, egy-egy országos akcióhoz kapcsolódva évente két alkalommal szervezi majd meg az egyesület a programot: tavasszal és nyáron. Ugyancsak többen velük tartottak a Napforduló ünnepén, s az augusztusi éjszakai túrájuk is biztosan szerepel majd az egyesület jövő évi programkínálatában.

– Természetesen hosszú távú terveink is vannak, ám az elsődleges cél, hogy a saját lábunkra álljunk. A család, a barátok támogatása mellett sokat köszönhetünk a Nagy Gáspár Kulturális Központnak, amely próbalehetőséget biztosít számunkra, de az önkormányzat, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az Erdészet eddigi támogatása nélkül is nehezen lélegeznénk – mondja Ágota. – De legalább ilyen köszönettel tartozunk az AHA Színpadnak (Fecsi), Cziczó Attilának, Major Ágotának (Bük) barátságáért és segítségért – teszi hozzá. Természetesen a segítő kezeket a színpad tagjai is viszonozzák, legyen szó bármiről, a kiállításmegnyitói szerepléstől a padcipelésig. Ezekben a hónapokban azonban a legfontosabb cél, hogy az új darab összeálljon, s ez bizony nem kis feladat a több műszakban dolgozó, vagy éppen vizsgákra készülő csapattagoknak. Ám, ha minden a tervek szerint alakul, a 2012-es Színjátszó Fesztiválon az Autótolvajokkal lép majd a központ színpadára az „Üss a hasadra!” Színpad. S ekkor újra átélhetjük a rendező hitvallását: „a színjáték az, amit elhiszek a játszónak, s ebben az amatőröket nem lehet utolérni!”

Akik szintén szeretnének a hasukra ütni, színpadon, egy baráti társaságban eltölteni a szabadidejüket, bővebb információkat találhatnak a http://www.ussahasadra.netne.net/ oldalon, vagy tájékoztatást kaphatnak a sanc.vasvar@gmail.com e-mail címen. -vv-

Széchenyi2020